Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)
2015-05-13 / 109. szám
A rákban szenvedő embereknek rövidebb telom- erei vannak, ezek a kromoszómák végén lévő „védőkupakok” védik meg a DNS-t a károsodástól. A Harvard Egyetem és az Északnyugati Egyetem kutatói fedezték fel, hogy kicsiny, de jelentős változások mennek végbe a szervezetben már több mint egy évtizeddel azelőtt, hogy diagnosztizálnák a rákot. Megfigyelték, hogy a kromoszómák végén lévő telomerek, amelyek megakadályozzák a DNS károsodását, jelentősen elkopnak azokban az emberekben, akiknél később daganatos betegség fejlődik ki. Bizonyos esetekben ezek a telomerek 15 évvel idősebbnek tűnnek koruknál. A telomerek ezeknél az embereknél jóval rövidebbek voltak a kelleténél, és egyre rövidültek körülbelül négy évvel azelőttig, hogy a daganat kifejlődött volna, ekkor hirtelen megállt zsugorodásuk. Minden ilyen változással élő embernél később kifejlődött a rák.- Ha megértjük a telomer növekedésének ezen mintáját, azt jelentheti, hogy az egy előrejelző biomarker lehet rák esetében - hangsúlyozta Lifang Hou, az Északnyugati Egyetem Feinberg Orvostudományi Iskolájának professzora, a tanulmány vezető szerzője. Mivel erős kapcsolatot láttunk a mintázatban a daganatos betegségek legkülönbözőbb típusainál, ezen folyamatok megfelelő vizsgálatát felhasználhatjuk a rák legkülönbözőbb fajtáinak diagnosztizálására - tette hozzá. Tanulmányukban a kutatócsoport 792 ember telomerjeit mérte 13 éven keresztül, 35-nél fejlődött ki különféle daganatos betegség, köztük prosztata, bőr, tüdőrák és leukémia. Kezdetben azt fedezték fel, hogy a telomerek sokkal gyorsabban öregedtek, amit hosszának gyorsabb csökkenése jelzett azoknál, akiknél kifejlődőben volt a daganatos betegség, de még nem diagnosztizálták a rákot. Minden betegnél, akinél kifejlődött a rák, a telomerek 15 évvel idősebbnek tűntek, mint azoknál, akik nem betegedtek meg. Arra is felfigyeltek a szakemberek, hogy ez a felgyorsult öregedési folyamat megállt három-négy évvel az előtt, hogy a rákot diagnosztizálták. A telomerek minden egyes sejtosztódásnál rövidülnek. Minél öregebb egy ember, annál többször osztódnak a sejtek, és rövidülnek a telomerek. Mivel a rákos sejtek osztódnak és gyorsan nőnek, a szakemberek arra számítottak, hogy a sejtek annyira megrövidülnek, hogy megsemmisítik önmagukat. Ám nem ez történik.- Azt tapasztaltuk, hogy a daganat eltéríti a telomer rövidülését azért, hogy képes legyen a szervezetben fejlődni - magyarázta Hou. A kutatócsoport azt reméli, hogy ha azonosítani tudják azt, miként téríti el a daganat a sejteket, akkor a gyógymódokat is ki lehet fejleszteni annak érdekében, hogy a rákos sejteket önmegsemmisítésre vegyék rá anélkül, hogy az egészséges sejteket károsítanák. A világ legrégebbi kőkarkötője A világ legrégebbi karkötőjét fedezték fel orosz régészek Szibériában, az Altaj-hegységben, a gyönyörűen megmunkált ékszer negyvenezer éves. Moszkva. A lelet a régészeti és paleontológiái szempontból rendkívül jelentős helyszínen, a Barnaultól 150 kilométerre délre, az Anuj folyó közelében lévő Gyenyiszova-barlangban került napvilágra 2008-ban, ugyanabból a rétegből, amelyben a Homo sapiens altaiensis (gyenyiszovai ember) maradványait tárták fel. Az Orosz Tudományos Akadémia novoszibirszki régészeti és etnográfiai intézetben elvégzett kormeghatározási vizsgálatok igazolták, hogy a zöld színű szilikátásványból készített karkötő valóban 40 ezer éves - olvasható a Siberian Times angol nyelvű orosz hírportálon.- Fantasztikus darabról van szó, amelynek fényesre polírozott felszíne visszaveri a napsugarakat, a tűz fényénél pedig sötétzöld színben ragyog - foga 1 mázott Anatnlij Gyerevjanko, az intézet igazgatója. Mint bebizonyosodott, az ásvány a barlangtól 200 kilométerre lévő kőfejtőből származott. A karkötő két töredékét tárták fel, ezek mindegyike 2,7 centiméter széles és 0,9 centiméter vastag. Az ékszer átmérője 7 centiméter lehetett, és egykori készítője olyan kőmegmunkálási eljárásokat alkalmazott, amelyekről eddig azt feltételezték, hogy csupán a neo- litikumban terjedtek el.- A régi korok embere mágikus erőt tulajdonított az ékszereknek, a nyakláncok és a karkötők hitük szerint megóvták viselőjét az ártó szellemektől - magyarázta Anatolij Gyerevjanko. Hozzátette: a távolság, valamint az ékszer kidolgozottsága arról tanúskodik, hogy igen becses tárgyról lehetett szó, amely a közösségben fontos szerepet betöltő személyé lehetett, s tulajdonosa a karkötőt valószínűleg csak ritkán, jeles alkalmakkor viselhette. A Homo nemzetséghez tartozó gyenyiszovai ember maradványait 2008- ban fedezték fel az Altaj-vidéki Gyenyiszova-barlangban. Az egyetlen ujjpercből álló leletről a mitokondriális DNS elemzése alapján 2010-ben jelentették be, hogy az egy eddig ismeretien emberféléhez tartozik. Az az egyed, amelynek maradványát megvizsgálták, 41 000 évvel ezelőtt élt, amikor a környéken a neandervölgyi ember, valamint a modern ember csoportjai is laktak. Egy fog és egy lábujjcsont későbbi felfedezése, ugyanettől az emberfajtától de más egyedektől, alátámasztotta az eredeti feltevéseket. Több ezer éve is már játszottak A korábban véltnél 800 évvel előbb űzték a pólót Kínában, erre a következtetésre jutottak helyi kutatók, akik 2400-2800 éves polólabdákat találtak Hszincsiangban. Peking. A birkabőrből készült három labdára, amelyeket gyapjú és bőrdarabkákkal tömtek ki, és amelyekre egy piros keresztet festettek, a turpáni Janghaj sírokban találtak rá kínai régészek - mondta el Csen Hszin-jung, az Academia Tur- fanica munkatársa a Hszin- hua hírügynökségnek. Kialakításukat tekintve nagyon hasonlítanak azokra a polólabdákra, amelyeket a Nyugati Han-dinasztia (Kr.e. 202-Kr.u. 9) időszakából származó sírból ástak ki az északnyugat-kínai Kanszu tartományhoz tartozó Tung- huan városban. A legfrissebb leletekkel kapcsolatban Lü Kuo 'en vezető régész elmondta: a pólólabdák használata minden jel szerint a Tavasz és Ősz korszak, illetve a Hadakozó Fejedelemségek korszakának (Kr.e. 770-221) idejére nyúlik vissza. Az eddigi kutatások, illetve nyomok azt valószínűsítették, hogy a sportot először a Han-dinasztiában (Kr.e. 202-Kr.u. 220) űzték. A labdákkal együtt felszínre került nyolc darab hosszúnyelű kalapács is, amelyek könnyen felismerhetők a Tang-dinasztia (618- 907) korabeli festményekről. Ebben az időszakban a póló rendkívüli népszerűségnek örvendett és gyakorta megjelenítették a korabeli művészeti alkotásokon. Hasonló kalapácsok, ütők voltak láthatók azoknak az agyagszobor figuráknak a kezében, amelyeket a térségbeli Asztana sírok feltárásakor találtak. A leletek újabb bizonyítékai a hszincsiangi pólókultúra egykori virágzásának. Az elmúlt években a régióban, az úgynevezett Taskurgan tádzsik autonóm megye területén például egy 6600 négyzetméter területű pólópályát találtak. Az új pólólabdák lelőhelye, a 3000 éves Janghaj sírok a Turpán-medence eddig felfedezett legnagyobb sírhelye. Amióta az 1970-es években az ásatások itt megkezdődtek, sok jó állapotban lévő leletre találtak a régészek. „Gyilkos” gyorséttermi ételek A gyorséttermi ételeken alapuló egyhangú táplálkozás megöli az elhízás, a szívbetegségek, a cukorbaj és a rák ellen óvó bélbaktériumokat - derült ki egy kutatásból. Az emberi bélrendszer mintegy 3500 különböző mikrobafajt tartalmaz, ezek együttes súlya nagyjából 1,3 kilogramm. A kutatók úgy vélik, az egyhangú, kevés, erősen feldolgozott fogáson alapuló táplálkozás miatt elpusztulhat a gyomorbaktériumok több mint egyharmada - idézte a The Daily Telegraph Tim Spector, a londoni King’s College epidemiológus professzora napokban megjelenő könyvét, a The Diet Mytht (A diétamítosz). A kutatás vezetőjének egyetemista fia, Tom tíz napig csak a McDonald's hamburgereit, sült burgonyáját, csirkefalatjait ette és kólát ivott hozzá. A teszt előtt mintegy 3500 bélbaktériuma volt, közülük az úgynevezett Firmicutes törzs dominált. A gyorsétrenddel gyorsan elvesztett 1300 baktériumfajt, ekkor már a Bacteriodetes törzs dominálta a baktériumflórát. Arra következtettek, hogy az egyhangú, egészségtelen ételek végeztek velük. Spector kutatási eredményei arra világítanak rá, hogy az elhízás összetett probléma, nem írható egyszerűen a túl sok evés számlájára. A bélflóra fontos szerepet játszik a káros mikrobák távol tartásában és az anyagcsere szabályozásában: emésztő enzimeket, A- és K-vitamint termelnek, ezek fontos ásványok - többek között kalcium és vas - felszívódását segítik elő. A baktériumok kiegyensúlyozatlan összetételét összefüggésbe hozták a bélgyulladás fokozott kockázatával, más kutatás szerint az autizmus kapcsolatos lehet a bélbaktériumok kisebb aktivitásával. cl* ■ügy<éi^»'3á'a' •3618889200 TeletonszA"'- + - g 8 9 2 0 6 'C,Ubr Hon,,—^a¥C‘UbhU s Work Way Club 0 * i ) i i
