Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

2015-04-18 / 90. szám

A nógrádi megyeszékhelyen március l-jétől, Riksa Magdi kon­certjétől tart a „Tarjáni Tavasz” el­nevezésű hagyományos művésze­ti fesztivál, amely az idén is gaz­dag - változatos műfajú, mintegy negyven - programot felvonulta­tó kínálattal jelentkezett. A három hónapos rendezvénysorozat úgy­mond „zászlóshajóijának a 31. nemzetközi dixielandfesztivál te­kinthető. Az 1984-ben indult - majd egy év szünet után - 1986 óta folya­matosan megtartott rangos zenei esemény beépült a város, a me­gye kulturális életébe s - köszön­hetően a magyar élmezőny illet­ve számos nemzet mintegy há­romezer jazzmuzsikusának - kedvező visszhangra talált szerte az országban és a határokon kí­vül is. Az egyik kezdeményező és a kezdetektől fogva fesztiváligaz­gató, Tóth Csaba ezúttal is kész­séggel állt lapunk rendelkezésé­re, hogy tájékoztassa a közvéle­ményt a részletekről. Fesztivál(ok) a fesztiválban Az eddigiekben megjelent hír­adásokhoz képest a fesztivál egy úgynevezett előnapi koncerttel bővül, ugyanis április 29-én, szer­dán 19 órakor a Kohász Művelő­dési Központban bemutatkozik a színvonalas jazz- és blueszenét játszó Pribojszki Mátyás Band. (E rangos, országosan és külföldön is jól ismert zenekar képviseli ha­zánkat a visegrádi együttműkö­dés keretében Cseh- illetve Len­gyelországban is. Besztercebá­nyán a Gyárfás Trió és Winand Gábor vendégszerepei). Április 30-án, csütörtökön 19 órakor a Jó­zsef Attila Művelődési és Konfe­rencia-központ színháztermébe a Budapest Bár várja a közönséget. A 2007-ben alakult, hegedűn és gitáron játszó Farkas Róbert ve­zette népszerű zenekar kiváló énekes szólistákkal - itt Behumi Dórival, Keleti Andrással, Mező Misivelés Németh Jucival - örök­zöld táncdalokat, filmslágereket, kuplékat ad elő újszerű feldolgo­zásban, nagyon jó hangulatot te­remtve. Május 1-jén, pénteken a Fő téren sajátosan alakul a mű­sor: egyrészt 15.30 órától a „Jazz majális” keretében az április 26- ától a Tarjáni Gyermektáborban rendezendő II. Salgótarjáni Ifjú­sági Jazztábor formációi mutat­ják be tehetségüket, 19 órától pe­dig a Group „N” Swing zenél. Köz­ben 18.20 órától Pál Dénes is szín­padra lép. A május 2-i, szombati progra­mot 15 órától a „Marching all over the town” vezeti be. Először Zagyvapálfalván, aztán a Beszter- ce-lakótelepen lesz zenés felvonu­lás, majd a majorettekkel kiegé­szített menet a belvárosban szóra­koztatja a járókelőket. A Fő téren 17 órakor kezdődik a „Visegrádi gála”, amelyen Magyarország képviseletében a Gyárfás Trió és Winand Gábor jazzénekes szere­pel. Szlovákiából egy humoros swingegyüttes, a Funny Fellows érkezik, jókedvüket korabeli egyenruhájuk is bizonyítja. A len­gyel Boogie Boys világjáróként ik­tatja be Salgótarjánt, a cseh Libor Smoldas Trio a latinos zenéből ad ízelítőt a szabadtéri színpadon. 20 órakor a színházteremben kezdő­dik a Benkó Dixieland Band kon­certje. Az 1957-ben alakult, kivá­ló muzsikusokat felvonultató, Sal­gótarjánban is sokat fellépett és kedvelt zenekar a csaknem hat évtizedes fennállása során nem­zetközileg is komoly hírnevet ví­vott ki nemcsak magának, de Ma­gyarországnak is. Az együttes bi­zonyára kivágja a rezet, hiszen ve­zetőjük, névadójuk, a Kossuth-dí- jas Benkó Sándor 75. születés­napja apropóján állítják össze re­pertoárjukat Ezúttal is Berki Ta­más lesz a műsorvezetőjük és szó­lóénekesük. A „vendég” mindkét minőségben egyedi, utánozha- talan személyiség. A május 3-i, vasárnapi nap a helyi tradíciók és értékek jegyé­ben zajlik majd. A hagyományos gospelkoncert 11 órakor kezdő­dik a Szent József plébániatemp­lomban „Spirits of voices from Salgótarján” címmel. Ennek kere­tében a Cantabile kamarókórus és a pedagóguskórus mutat be spirituálékat, jazzstandardokat. A ló órakor kezdődő szabadtéri gálán előbb a salgótarjáni Torják Dávid és csapata, a Milfunktion, majd a legendás Front Band lép fel, soraiban a tarjáni gyökerű, in­nen indult gitárművésszel, az „eddás” Alapi Istvánnal. Velük is énekel - csakúgy mint 1980-ban a moszkvai olimpián - Berki Ta­más. A Fő téren zajló programok természetesen térítésmentesek, a Budapest Bár és a Benkó Dixie­land Band színháztermi koncert­jeire jegyek a József Attila Műve­lődési és Konferencia-központ pénztárában kaphatók hétközna­ponként 11 és 17 óra között. A kísérő rendezvények közé a már említett az ifjúsági jazztábor mellé a dixielandfesztivál har­mincéves történetéből készült fotókiálltás és a 7. Tarján Tavaszi Borfesztivál is besorolódik. Utób­bira május l-jétől 3-áig kerül sor a Fő téren a Tarján Borház szer­vezésében. Az idei rendezvényen 60-65 féle itókából választhatnak a borbarátok. A középpontban ez­úttal a rozéborok állnak. Lesz bor­felismerési verseny, közönségsza­vazás és ismét felvonulnak a he­lyi borlovagok is. A borfesztivál minden-napján nógrádi kézmű­vesek ajánlanak más és más saj­tokat kóstolásra, megvásárlásra. A hosszú ideje tartó gondos elő­készületek megtörténtek, a szer­vezőmunka a célegyenesbe érke­zett. Remélhetőleg az április végi, május eleji időjárás is kegyeibe fogadja az eseménysorozatot... Csongrády Béla Argan: Koltai Róbert „Három meg kettő: öt, meg öt: tíz, meg tíz: húsz. Ket­tő meg három öt „Továbbá huszonnegyedikén fájda­loműző, frissítő és áztató klistér, uraságod becses be­leifóláztatása, átpuhítása és fólüdítése végett "Legjob­ban ez tetszik nekem ebben a patikusban, ebben a Szippants úrban, hogy ilyen illemtudóan fogalmazza meg a számláitígy kezdődik Moliére .„A képzelt beteg” című vígjátéka. Egy gyógyíthatatlan hipo- chonder vagyonos párizsi polgár, Argan morfondí­rozik e módon mintegy megadva a darab ironikus, szatirikus alaphangját. A fenti idézet csak kis része egy hosszú monológnak, amely e hét elején, április 13-án Salgótarjánban, a József Attila Művelődési és Konferencia-központban is elhangzott: tekintve, hogy a Zenthe Ferenc Színház ekkor kezdte el az ol­vasópróbákat az újabb - május 26-i - premierjére. Kottái Róbert a Zenthe Ferenc Színház társulatával kezdte el a felkészülést a Moliére-előadásra „A képzelt beteg” - a „Fösvény” és a „Tartuffe” mellett - egyike a neves francia drámaíró, színész, rendező, Moliére legismertebb műveinek. 1673-ban írta s arról is nevezetes lett, hogy a szerző ennek elő­adása közben a színpadon lett rosszul és még aznap otthonában meg is halt. A darab Magyarországon is hosszú karriert tudhat magáénak: Kelemen Lász­ló társulata 1792-ben mutatta be először s csak az utóbbi negyedszázadban kitűnő színészek sora - Kern András, Hollósi Frigyes, Reviczky Gábor, Dömer György - alakította a címszereplőt. A Zenthe Ferenc Színházban Susán Ferenc rendező Koltai Róbertét kérte fel Argan megszemélyesítésére. A Jászai Ma­ri-díjas, Érdemes művész éppen egy bemutatón van túl: a Thália Színház Mikroszínpadán a napokban került a közönség elé Lev Tolsztoj „Kreutzer- szonátá”-jából B. Török Fruzsina révén átdolgozott „Végállomás” című dráma, amelyet Koltai Róbert rendezett és Gubás Gabival játszik is. Az első próbán Susán Ferenc rendező arra a nyil­ván megfogalmazódott kérdésre, hogy miért „A kép­zelt beteg”-et mutatják be, így válaszolt: miért ne? A darabban egyértelműen központi szerepe van a címszereplőnek, jelesül Koltai Róbertnek, a többi­ek (Albert Péter, Angyal Linda, Bozó Andrea, Csemák János, Demus Péter, Erdélyi Gábor, Farkas Zoltán, Gyuriska János, K. Müller Zsófia, Máté Krisztián és Pünkösdi Mónika) hatékony közreműködése vi­szont azért fontos, hogy érzékeltessék miként beto­nozza be magát ez az ember saját bunkerébe s a vé­gén orvosnak képzelve magát hogyan jut el a meg­semmisülésig vezető őrült állapotba. Sándor Zoltán, a színház művészeti vezető ezúttal dramaturgként mondta el, hogy Illyés Gyula remek fordítását hasz­nálják s arra is kitért, hogy miért hagyják el az elő és közjátékokat, miért és milyen zenét terveznek al­kalmazni. Pallós Nelli díszlettervező arról beszélt, hogy mikén t képzeli el az egyterű helyszínt, amely­ben sok (ön)kínzóeszköz is szerepet kap. Simon La­jos, a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. és egyben a színház igazgatója kiemelte: jó úton jár a társulat, hogy egy újabb figyelemre méltó előadás­sal hálálja meg a produkciói iránt helyben, a megyé­ben és azon túl is egyre növekvő bizalmat. Cs. B. Perényi Anna kiállítását a Bolyai János Gimnáziumban Földi Péter nyitotta meg Régen dédelgetett tervet való- 1 sított meg a Bolyai János Gimná­zium, amikor megrendezte Perényi Anna kiállítását a megye- székhelyi intézmény Derkovits Gyula Iskolagalériájában. Az vi­szont a meghívott kérése volt, hogy tárlatát Földi Péter Kossuth- díjas festőművész ajánlja az ér­deklődők figyelmébe. S ez is így történt: a megnyitón megjelent vendégek, a gimnázium tanárai és mindenekelőtt a diákok - akikhez értelemszerűen elsősor­ban szólt a beszéd - élvezettel hallgatták a kiállítás kiváltotta empatikus gondolatokat.- Ha egy műben találni olyan mozzanatot, elemet, amiben hin­ni lehet, amit el lehet sajátítani, akkor már érdemes volt megnéz­ni. S minél több az ilyen, tudássá nemesedő találkozás, annál értel­mesebbé tehető az élet - mondta Földi Péter. Perényi Annáról szólva pedig - többek között - azt emelte ki, hogy képi vallomásai azt az igaz­ságot formálják meg, tükrözik, amellyel lelke mélyén azonosulni tud. Mondandója, világlátása is et­től az őszinteségtől válik hitelessé. Persze ez a hatás csak komoly mesterségbeli tudás birtokában érhető el, amivel ugyancsak ren­delkezik a különböző módszerek­kel készült grafikák - rézkarcok, linómetszetek - papírnyomatok, míves festmények alkotója. Utób­biak esetében Földi Péter arra hív­ta fel a figyelmet, hogy az egyes ré­tegek más-más jelentéssel bírnak és ezáltal válnak izgalmassá, egyedivé. Az érintett - aki ugyan­csak szót kapott - abbéli remé­nyét fejezte ki, hogy a többféle technikával készült művei a kiál­lítás idején színesítik az iskola mindennapjait s - bár nem mind­egyik szívderítő - végül is jó han­gulatot árasztanak. Perényi Anna Isaszegen szüle­tett, Debrecenben és Egerben Bí­ró Lajosnál illetve Nagy Ernőnél iskolázott. Több mint négy évtize­de, hogy gyökeret eresztett Szur­dokpüspökiben, bizonyítván, hogy nemcsak nagyvárosban, megyei vagy regionális székhe­lyen lehet értelmesen, a szűkebb és tágabb közösség számára hasznosan, értékteremtőén élni, hanem egy alig kétezer lelkes te­lepülésen is. Hosszú éveken át ta­nított a helyi iskolában, de nem­csak ott... Mindig is aktívan vett részt a művészeti - s egyáltalán a - közéletben, egyik alapítója volt a pásztói székhelyű Csohány Kálmán Baráti Körnek, rendsze­resen megmutatja, megméreti magát kollektív és egyéni kiállítá­sokon. A Bolyai János Gimnázi­umban rendezett tárlata eddigi pályája kisebbfajta összegzésé­nek is tekinthető. Egyaránt látha­tók régebben alkotott és újabb munkái, természetközpontú (pél­dául a „Mártélyi füzek”, a „Víz­parton”, a „Szeles idő”, a „Békás szoros”) és társadalmi ihletésű („Nagy László”, „Csohány Kál­mán”, „1945”) világi és szakrális („Valaki keresztje”, „Isaszegi öregtemplom”, „Szurdokpüspöki Szent kereszt templom”, „Kétezer éves fájdalom”) témájú képei. A kifejező színek és beszédes raj­zolatok szerencsés találkozásából fogant az „Őszi gondolatok” című sorozat, amely azonban bármely évszakban, így tavasztájt is töp­rengésre késztet... csébé t Lélekmélyi vallomások- tSSSSBSSSB^^ 1 m- ■ ■ I * .jL.i.i'r,. I.... .. A 'as ‘ I Um

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom