Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
2015-04-09 / 82. szám
FOTÓ: (MTI/EPA/MAJAMA KIMIMASZA) Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet! Ez a jól hangzó, de nem minden tekintetben bölcs közmondás jutott eszembe a leírni szándékolt történet beharangozójaként. Bár a mondás - virágot szerető emberként - zene fiileimnek és így tavasz táján annyi szép virágot látva gyönyörűség szemeimnek is. Mégis, nem tagadom, hogy a tavasz, a kikelet és a vele együtt járó megannyi változás - a természet körforgása, megújulása - egyszerűen elvarázsol, és ebben a tavaszvirágzás a legfontosabb és a legnyomósabb érv. Mindezek alapján talán nem meglepő, hogy a japán cseresznyevirágzás és az azt kísérő események azok, amelyek felkeltették a figyelmemet, és amelyről most írni „kényszerülök”. Nem egyszer barangolok az interneten - esetenként írásomat is ellenőrizve - s így találtam rá arra a békességet és nyugalmat árasztó, de valójában igazi örömünnepre, amelyet a japánok a cseresznyevirágzás idején szinte szakrális, vallási eseményként élnek át és nagyon nagy becsben tartanak. Az év legszebb időszaka - japánban is - a természet megújulása, a tavasz eljövetele, amikor virágba borul szinte minden. Ehhez az időszakhoz kapcsolható az ország két legjelentősebb virágünnepe: a cseresznyevirágzáson túlmenően az akácvirágzás hagyományosan szép eseménye is. A legenda szerint, Fujinak (Fudzsinak) a japánok szent hegyének istennője tavasszal mindig életre kelti, az előző évben elhalt virágokat, hogy újra és újra megszületve, valójában a japán ember boldogságára továbbéljenek. A cseresznyevirágzás - március végétől, május elejéig - szinte mesevilággá, rózsa- és fehérszínű nagy virágoskertté varázsolja az egész országot, amelynek nemzeti jelképe és identitásának része a cseresznyevirág. Az esemény, a virágnézés nem más, mint maga az ünnep, amely mozgásba hozza az egész társadalmat, az egész országot, sőt a külföldi érdeklődők seregét is. A programnak évszázados hagyománya van, és mindenki megy, hogy láthassa a szépséget, élvezhesse a nyugalmat és találkozhasson szeretteivel, ismerőseivel. A program több napos, békés, nyugalmas piknikhez hasonlít, amelyen a családok, a barátok és az ismerősök összejönnek, hogy a virágzó cseresznyefák alatt elbeszélgessenek életükről, énekelgessenek és gyönyörködjenek az eléjük táruló látványban és persze, hogy ott „költsék el” a magukkal hozott elemózsiát is. Az esti látnivalók, a feldíszített és rózsaszínű lampionokkal is kivilágított környezet, az esemény csúcsát jelentik, és ez alatt az egy hónap alatt szinte minden az ünnepről szól. A szépség és a békesség szinte kézzelfogható. Különlegessége és békét szolgáló volta miatt említem meg, hogy a japán császár 19f0-ben az amerikai elnöknek, nemes gesztusként - az 1904-05-ös orosz-japán háború lezárásában játszott szerepéért - cseresznyefákat ajándékozott, amelyekből Washingtonban díszkertet varázsoltak. A második világégés éveit leszámítva, a cseresznyevirágzás ott is kultikus eseménnyé változott és fesztiválokkal, ünnepségekkel köszöntik. Ahogy néztem az internet képeit, arra döbbentem rá, hogy nálunk, noha sok mim dent megünneplünk, de olyan szép, békés szeretetünnepek, mint a japánoknak vannak, talán nincsenek is. És felötlik bennem a gondolat, hogy tudunk-e mi egyáltalán ünnepelni? Hisz ünnepeink, megemlékezéseink huszárosak, harcosak, és nemcsak időhiányban szenvedünk, hanem általában valakik, vagy valami ellen harcolunk, és mindenáron győzni akarunk, mindenben elsők akarunk lenni, pedig csak emlékeznünk kellene békességben, nyugalomban, s együttműködésre törekedve, elfogadva egymást és mások véleményét. A cseresznyevirágzás és a virágünnep, de a virág a világ bármely pontján - önmagában is - szeretetre, megértésre és békességre int. Először is tán’ békét kellene kötnünk önmagunkkal és családunkkal. Gondoljuk meg, hogy gyermekeink, a felnőttek és a családtagok békétlenségét - a látott, tapasztalt rossz példákat - életükben mintaként továbbviszik magukkal és ki mondja meg, hogy hol van a vége? És nem mellékesen, végre társadalmi békét kellene kötnünk, teremtenünk egymással, hogy összefogva előbbre juthassunk. Bartos József „Hálószobatitkok” az online ismerkedésről Sándor András új kötetét a tesztolvasók az év sikerkönyvének tartják. A ma megjelent „Szenvedélyek hálója” című kiadvány az online társkeresés hálószobatitkainak női lélektanáról szól. 22 nő mesél arról, hogyan élte meg az internetes társkeresést. A kórházi ápolónőtől a gyermekét egyedül nevelő édesanyán át a terepjáróból kiszálló milliomos üzletasszonyig zavarba ejtő őszinteséggel mesélnek, megosztva kalandjaik legintimebb részleteit is.- Sokfélék vagyunk, és a lényeg éppen ez. Milyen eltérő sorsok, választások, tévedések, sikerek, kudarcok jellemeznek mindannyiunkat. Kíváncsi voltam a hölgyekre, hát tükröt tartottam eléjük. Úgy ültem velük szemben, ahogyan a pszichiáterek szoktak. Ültem és figyeltem. Ők pedig előbányászták a lelkűk legmélyéről az átélt történeteket, érzéseket. Arra törekedtem, hogy a nők minél szélesebb rétegét megszólaltassam. Fiatal, középkorú és idős hölgy is szerepel a gyűjteményben, mert úgy hiteles. Végre megkérdezhettem: mégis mi kell a nőnek? Hiszen az egész világ a nők körül forog, mi pedig, férfiak egész életen át azt próbáljuk kitalálni, miként működik a női lélek - fogalmazott Sándor András:- Sokan a mai napig misztikus világnak tartják az internetes társkeresők funkcióját, és el nem tudják képzelni, hogy vadidegen emberek legyenek legféltettebb titkaink tudói. A könyv bemutatja, hogy a nőket ugyanúgy érdekli a szex - vagy a „szeretkezés”, ahogy a nők körülírják -, mint a férfiakat, írásom mégsem pornográf, s csak egyes fejezeteknél kellene odatenni a 18-as karikát. Portréim inkább vallomások, lelkizések - tette hozzá a Salgótarjánból elszármazott szerző, aki Mélyinterjúk című köteteivel már letette névjegyét a könyves piacra. András 5 éven keresztül 200 nőt hallgatott meg. A szerző személyesen kereste fel, s készített interjút a társkeresőkről a hölgyekkel. Féltve őrzött intim titkok, lelki vívódások, vicces vagy éppen keserédes sztorik gyűjteménye eme kiadvány. Elmondta, hogy: „manapság már nem a könyvtárakban, szórakozó helyeken ismerkednek az emberek, hanem a világhálón. Az online párkereső oldalak sikere nem véletlen, mivel jóval több információt árulnak el egy emberről, mint ami egy hétköznapi életben kiderülhet valakinek a személyiségéről”. Beszámolójában szót ejt arról is, hogy olyan elképesztő sztorikat meséltek a nők az internetes társkeresés során megélt valós kalandjaikról, amilyeneket még a legfantáziadúsabb szerző is képtelen lenne kitalálni. A mű számot ad arról is, hogy vannak, akik megtalálják párjukat, vannak, akik álmaikat tovább kergetik. Merfffllffíiénki az igazit keresi és mindenki a romantikus ideákra vágyik. Mindenki szeretetre éhes. Könyvrendelés: www. tars- keresokonyv.hu SÁNDOR ANDRÁS Intim titkok, lelki vívódások gyűjteménye a kötet Mennyiért juthatunk lakáshoz? Tőzsér Viktor (Folytatás az 1. oldalról.) Nógrád megye. Aki manapság Nógrád megyében szeretne lakást vásárolni, annak arra kell készülnie, hogy az országos átlagnál kevesebbért tudja nyélbe ütni az üzletet. Nem elenyésző azonban az árak Nyugat- és Kelet-Nógrád városaiban tapasztalható eltérése. A fővároshoz legközelebb fekvő területeken, mint Rétságon, átlagosan 100 ezer forint feletti négyzetméterárakkal találkozhatunk, ahogy Balassagyarmatra is a magasabb díjszabás a jellemző. Salgótarjánban és Bátony- terenyén egy közepes minőségű, felújításra szoruló tömbházas ingatlanért 60-80 ezer forint körüli összeget kérnek, a jobb állapotú lakások 80 és 100 ezer között mozognak. Pásztó ebben a tekintetben a megyei középmezőnyhöz tartozik - tudtuk meg az OTP Ingatlanpont Kft. információiból. Az említett árak azt jelzik, amennyiért kínálják az ingatlant, azonban sok esetben előfordul, hogy azok ár alatt kelnek el. Az elmúlt évben az áüagos értékesítési négyzetméterárak növekedésnek indultak, országos szinten 1,7 százalék volt a drágulás 2013-hoz viszonyítva. A differenciált emelkedés azonban csak néhány megyét, valamint Budapestet jellemezte. Egyes területeken a növekedés a 10 százalékot is meghaladta, de ahol az ingatlanpiac pangott, ott akár 15 százalékos csökkenés is megfigyelhető. A megyék tekintetében az átlagárak közötti szakadék tovább nőtt, ami szembeötlő a legdrágább Győr-Moson-Sopron és Pest, valamint a legolcsóbb Jász- Nagykun-Szolnok, Borsod, Békés és Nógrád megye között. Az utóbbi négyesben az értékesített négyzetméter, mint a megyei listát vezető Győr-Moson-Sopron megyében. Az északnyugati csücsökben pedig 2014-ben további 10,7 százalékkal drágultak a lakások, ami kiemelkedőnek számít a hazai lakáspiacon. Emellett Bács-Kiskun, Hajdú-Bi- har, illetve Csongrád megyékben növekedtek az átlagárak az egy évvel korábbihoz képest, ami a területek felértékelődését Nem elenyésző az árak eltérése Nyugat- és Kelet-Nógrádban lakások átlagos négyzetméterára nem érte el a 80 ezer forintot - Nógrádban ez az összeg 68 ezer volt -, miközben Győr, vagy Pest megyében átlagosan 170 ezer forint körüli négyzetméteráron adtak el egy ingatlant, ez több mint kétszeres különbség. Nem meglepő, hogy a legdrágább terület továbbra is Budapest. A fővárosban több mint 50 ezer forinttal került többe egy mutatja. Másokkal ellentétben Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, valamint Zala megyében tavaly sem állt meg a csökkenés, a legnagyobb vesztes Jász-Nagykun-Szolnok - Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője szerint. A megyei jogú városok közül Sopron és Győr a listavezető, hiszen mindkét helyen dinamikusan nőttek az értékesítési átlagárak az elmúlt két évben. A legolcsóbb öt nagyváros csoportjában is sereghajtó a nógrádi megyeszékhely. Salgótarjánban és Miskolcon az áresés lassult, de a trend még nem fordult meg. Szolnok a 2014-re mért jelentős mértékű további áresés következtében a képzeletbeli 7. helyről a 3. helyre ugrott. Dunaújváros és Nagykanizsa esetén a múlt évben végig kitartott a csökkenés. Még mindig a Pest megyei kistérségek vezetik a rangsort, a közkedvelt Dunakeszi és Budaörs környéke 190 ezer forint feletti értékesítéseivel megközelíthetetlen, az árak azonban az elmúlt 2 évben csökkentek. A győri és a Sopron-fertődi kistérségek több mint 10 helyet javítottak az elmúlt két évben, de tartósnak tűnik a Balaton népszerűsége is. Ha fővárosi ingatlanvásárláson töri valaki a fejét, akkor érdemes tisztában lenni a ténnyel, miszerint Budapesten minden kerületben egyöntetűen növekedtek az átlagos értékesítési négyzetméterárak 2014-ben, összességében 0,8 százalékkal. A legdrágább városrész 2014-ben a II. kerületi Pálvölgy lett a maga 437 ezer forintos négyzetméterárával, a legolcsóbb a X. kerületi Keresztúridűlő volt, de a sereghajtók listáját továbbra is szinte csak a X. (Kőbánya), a XXI. (Csepel), és a XXIII. (Soroksár) kerületek városrészei váltogatják. i * M * * I Végre megkérdezhettem: mégis I mi kell a nőnek? - fogalmazott ISándor András
