Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

2015-04-08 / 81. szám

2015. ÁPRILIS 8., SZERDA Az együttműködés növeli az energiabiztonságot Az egész térség energiabiztonsá­gát, versenyképességét növeli a régió országainak együttműkö­dése - mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden Buda­pesten azt követően, hogy kezde­ményezésére az Országházban tanácskozott a görög, a macedón és a szerb külügyminiszter, to­vábbá a török EU-ügyi miniszter a térség energiaellátásáról. Budapest A tárgyalás után tartott sajtó- tájékoztatón Szijjártó Péter kiemelte: meg­állapodtak abban, hogy ezután rendszere­sen találkoznak, és szakértői munkabizott­ságot hoznak létre az infrastrukturális fej­lesztések előkészítésére. E bizottság foglal­kozik majd a kivitelezés, a finanszírozás, az ár és a források bevonásával, és biztosí­tania kell, hogy az együttműködés más or­szágok előtt is nyitott legyen - közölte. Szijjártó Péter kijelentette: a munkabi­zottságnak azonnal létre kell jönnie. A kö­vetkező miniszteri találkozó pedig július­ban lesz. Az együttműködésbe várják Al­bániát és Bosznia-Hercegovinát - mondta. A miniszter kifejtette: az energiaellátás biztonsága az egyik legfontosabb kérdés a térségben, a régióban végbement energia­politikai folyamatok - így a Déli Áramlat projekt lemondása - olyan helyzetbe hoz­ták az országokat, hogy új megoldások után kell nézniük, hogy az energiabizton­ság tekintetébeir előreléphessenek. Mint mondta, kollégáival hasonlóan látják, hogy az energiaellátás biztonsági, versenyképességi és stabilitási kérdés. Az energiabiztonság eléréséhez komoly infrastrukturális fejlesztések kellenek, mert a jelenlegi infrastruktúrára alapoz­va nem lehet megteremteni az energia­biztonságot a térségben - magyarázta. Hozzátette: olyan fejlesztésekre van szük­ség, amelyek révén minél több forrásból érkezhet ide a gáz, a források versenyez­nek a fogyasztókért, ezért egyetlen for­rást sem lehet kizárni. Szijjártó Péter megjegyezte: a Déli Áramlat lemondása után az orosz gáz esetleges Törökországba szállítása, más országokból érkező gáz bevonása az ener­giaellátásba a jövő egyik legfontosabb kérdése lesz. IvicaDacic szerb külügyminiszter arról beszélt, hogy e találkozóval a részt vevő országok hivatalosan is kifejezték elköte­lezettségüket, hogy infrastrukturális pro­jektekben vegyenek részt az energiabiz­tonság érdekében. Mindannyiukat nagy­ban befolyásolja a Déli Áramlat elvetése, főleg Magyarország és Szerbia tett sokat a projekt fejlesztéséért, és nehéz helyzet­be hozta őket annak eltörlése - véleke­dett. A szerb miniszter szerint párbeszé­det kell folytatni Oroszországgal és az Eu­rópai Bizottsággal is az ügyben. Nikola Poposzki macedón külügymi­niszter elmondta: a régiónak több energi­ára van szüksége, versenyképesebb mó­don kell az energiaellátást biztosítani, és ebben fontos az EU segítsége is, ezért jó, hogy az Európai Bizottság megfigyelő­ként képviseltette magát a mai tárgyalá­son. Úgy látja, ha megvalósíthatónak ta­lálnak egy projektet, akkor annak orszá­gokon átnyúlóan lehet biztosítani a finan­szírozását. Nikosz Kociasz görög külügyminiszter az alternatív energiaellátási útvonalak és finanszírozási módok jelentőségét hang­súlyozta, és úgy vélte, hogy a gazdaság és a térség fejlesztése szempontjából fontos a keddi találkozó. Volkan Bozkir török EU-ügyi miniszter kifejtette: az energiaellátás Törökország számára is az egyik legfontosabb kérdés, az ország jelentős mennyiségű energiát használ fel a növekvő gazdasága révén, és mintegy 70 százalékát importálja az ener­giaszükségletének. Emellett Törökország fontos tranzitország is, és készen áll arra, hogy hozzájáruljon Európa energiabizton­ságának megteremtéséhez - közölte. A Szijjártó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter kezdeményezésére rende­zett ötoldalú miniszteri találkozó célja az volt, hogy a felek kifejezzék szándékukat egy új, Közép- és Délkelet-Európát ellátó földgázvezeték megvalósításának lehető­ségéről. A tanácskozás után a miniszte­rek közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben ugyancsak az energiaellátás kérdésének megoldását szorgalmazták. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszél, mellette Nikosz Kociasz görög, Ivica Dacic szerb, valamint Nikola Poposzki macedón és Volkan Bozkir, Törökország uniós ügyekért felelős minisztere az ötoldalú miniszteri találkozó után tartott sajtótájékoztatón az Országház Delegációs termében. Szijjártó Péter kezdeményezésére létrejött találkozón a magyar, a görög, a macedón és a szerb külügyminiszter, to­vábbá a török EU-ügyi miniszter a térség energiaellátásáról tárgyalt. Szakképzési megállapodást kötöttek Szakképzési együttműködési megálla­podást kötött a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. A megállapodást Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, valamint Dale A. Martin, a kamara elnöke írta alá kedden Budapesten. Budapest. Dale A. Martin az aláíráskor elmond­ta, hogy a német-magyar kamara már a húsz év­vel ezelőtti megalapításakor célul tűzte ki a szak­képzés korszerűsítését, és e téren a világszerte el­ismert németországi duális szakképzési rendszer tapasztalataira támaszkodhat. Czomba Sándor kiemelte, hogy Magyarorszá­gon a duális szakképzési rendszer 2012-ben indult 37 ezer tanuló részvételével, mára számuk meg­haladja az 50 ezret, 2018 végére pedig 70 ezerre szeretnék növelni azok számát, akik tanulószerző­dés keretében vállalatoknál sajátítják el a szakmát. Az államtitkár hangsúlyozta, az együttműködé­si megállapodás segíteni fogja a kormány által el­fogadott szakképzési koncepció végrehajtását, amelynek célja, hogy a gazdaság számára megfe­lelő számú és minőségű munkaerő álljon rendel­kezésre, továbbá olyan szakemberek végezzenek az iskolákban, akik el is tudnak helyezkedni a szakmájukban. Fontosnak nevezte, hogy a szakmunka és a szakképzés visszakapja társadalmi megbecsülé­sét. Hozzátette: szeretnék elérni azt, hogy a vál­lalatok ne tehernek érezzék a tanulók foglalkoz­tatását, hiszen ezáltal saját vállalkozásuk jövőjét is építik. Hozzátette: ahhoz, hogy megérje a vál­lalatoknak tanulókat foglalkoztatni megfelelő fi­nanszírozás is szükséges, példaként említette a normatív támogatást és az ösztöndíjrendszert. Elmondta, hogy a kormány a tanulást követő el­helyezkedés segítése érdekében indította el azt a programot, amelynek keretében legfeljebb egy évig átvállalja a volt tanuló bruttó bérének és já­rulékainak 70-80-90 százalékát, amennyiben a vállalat továbbfoglalkoztatja. Hozzátette, a 7,5 milliárd forint keretösszegű program több ezer ember részvételét célozza meg. Czomba Sándor szólt arról is, hogy Magyaror­szágon hatezer német vállalkozás működik és mintegy 300 ezer embert foglalkoztatnak. Dale A. Martin kiemelte: a német-magyar ka­mara tagjai, mint Magyarország legfontosabb be­fektetői, érdekeltek egy jól működő szakképzési rendszer kialakításában, amely a fiatalok szá­mára olyan alapos, a vállalati gyakorlatban szer­zett képzést tesz lehetővé, amely sokkal jobb el­helyezkedési esélyeket biztosít számukra a mun­kaerőpiacon. A vállalatok pedig jól képzett mun­katársakat nyernek, ami hozzájárul versenyké­pességük erősítéséhez. A duális képzésben az oktatási intézmények­ben folytatott elméleti és a vállalatoknál zajló gyakorlati képzés párhuzamosan történik. A du­ális középfokú képzés lényege, hogy a szakkép­ző iskolák által adott elméleti alapot valóságos, üzemi körülmények között a gyakorlatban is el­sajátíthatják a tanulók. Magyarországon a duá­lis szakképzési rendszer 2012-ben indult 37 ezer tanuló részvételével, mára számuk meghaladja az 50 ezret. A duális felsőfokú képzési formában a válla­latok és a felsőoktatási intézmények együttmű­ködési megállapodást kötnek a képzésről, továb­bá a cég és a hallgató külön munkaszerződést is köt. A hallgató minimálisan a minimálbér 60 százalékát megkapja díjazásként havonta a kép­zés teljes időtartama alatt a vállalattól. Idén szep­temberben 1050 hallgatóval, öt gyakorlatigényes alapképzési területen - műszaki, informatika, agrár, természettudomány és gazdaságtudomá­nyok - indul el a duális felsőfokú képzés Ma­gyarországon. Az év minden napján... Budapest. Az MSZP arra kötelezné a kormányt, hogy a jövő évi költségvetésben az év minden napján biztosítsa a rászoruló gyermekek számára az ingyenes étkezést - közölte az ellenzéki párt országgyűlési képviselője kedden az MTI-vel. Varga László, aki a szocialisták Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke is, ezt azzal összefüggésben írta az MTI-hez eljutatott közleményében, hogy sajtóhírek szerint Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) miskolci polgármester visszautasította a Gyermekétkeztetési Alapítvány ételosztásra szóló felajánlását. A szocialista politikus mindezt megdöbbentőnek tartja. Szerinte Kriza Ákos embertelen fellépése elképesztő, olyan mintha fogalma sem lenne a városban uralkodó állapotokról. Varga László közölte, a szegénységet nem betiltani, hanem megszüntetni kell. Az MSZP azt várja, hogy a kormány oldja meg végre a rászoruló gyermekek egész éves étkeztetését, ezért nyújtottak be egy országgyűlési határozati javaslatot a 2016-os büdzséhez - tette hozzá. Elutasítják a rágalomkampányt Budapest. A Fidesz elutasít­ja a hazugságkampányt, füg­getlenül attól, hogy mely el­lenzéki párt áll a Tapolca és Ajka környékén terjesztett rágalmazó kiadványok mö­gött - közölte a kormánypárt sajtóirodája. Közleményükben azt írták, hogy az elmúlt hetekben ha­zugságokkal teli szórólapo­kat terjesztettek Tapolca és Ajka környékén. A Fidesz ezért feljelentést tett, az ille­tékes választási bizottság pe­dig hétfői döntésében ki­mondta, hogy a szórólapokon szereplő állítások alkalma­sak a választók megtéveszté­sére - tájékoztatott a kor­mánypárt sajtóirodája. Hoz­zátették, „a hazugságkam­pányt súlyosbítja", hogy a szórólapok kiadójaként egy nem létező egyesületet tün­tettek fel. Azt is írták: az események­nek különös aktualitást ad, hogy kedden „a hazugságai­ról elhíresült Gyurcsány Fe­renc” személyesen kampányol a tapolcai választókörzetben, ahol vasárnap tartanak időkö­zi parlamenti választást. További fejlesztésekre van szükség Tapolca. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredmé­nyének a tapolcai kórházban zajló fejlesztéseket, á válasz­tás tétjének pedig a munka­helyteremtést nevezte a hét­végi időközi országgyűlési választáson induló Fidesz- KDNP-s képviselőjelölt ked­den Tapolcán. Fenyvesi Zoltán a sajtótájé­koztatón elmondta, hogy az általa kezdeményezett egész­ségügyi konzultáció eredmé­nyeként a tapolcai kórházban folytatódnak a fejlesztések. Hozzátette: így szerzett ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy nemcsak neki, hanem az itt élők számára is „becs­ületbeli ügy” a választás. Megválasztása esetén ki fog állni a béremelések, az adó- kedvezmények kiterjesztése valamint a banki elszámolta­tás, az új otthonteremtési program, az új óvodák építé­se és az ingyenes gyermekét­keztetés bővítése mellett - emelte ki. Fenyvesi Zoltán szólt arról is, hogy a térség­ben jelentős eredményeket sikerült elérni az egészség­ügy fejlesztése terén, amit a jövőben folytatni szeretne. HIRDETÉS Iff .-ügyiéi.*»10 .3618889200 Telefonsz*01+_g88 9206 @vyotkway°lub',lu MUNKAERŐ KÖLCSONZE! Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERŐ Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktiv Online és offline hirdetése Idejét és pénzét is megt Fa* 3 6 E-maif oealn'o Honlap'­,workwayc'ub bu Work Way Club 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom