Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
2015-04-04 / 79. szám
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az „ünnepek ünnepe” (sol- lemnitas sollemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 5-én és 6-án ünnepük a nyugati keresztény egyházak. A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztils feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe. A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak. Az ünnepet negyvennapos, a hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjü időszak készíti elő, a világhoz intézett) apostoli áldását. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a Krisztus feltámadott, Alleluja szavakkal. A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárna- pi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotiós fészkébe tették vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne. Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmá2012. márc.-épr. »13. mérc.-ápr. »14. roárc.-ápr.--------sonka összesen J-*-----főtt sonka--------füstöli főtt sonka-------egyéb sonka A so nka fogyasztói ára a húsvéti időszakban Magyarországon, 2012-2014 A sonka mennyiségi eladással súlyozott fogyasztói átlagára, ft/kg: Húsvéti édességek piaci részesedése Magyarországon (2013/2014) Húsvéti szezonális édességek - értékben mért - kiskereskedelmi forgalmából a figurák és ajándékcsomagok piaci részesedése, százalék: 2013 2014 WWfJMt.bv ul a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól adatolható. A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással. Az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek. központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigília paschalis). Ekkor ünnepük a világosság győzelmét a sötétség, az élet győzelmét a bűn és halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi. Húsvétva- sárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja mindig í március 22-tól április 25-ig változik. A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep. i A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgyú volt. Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai abús- vétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának. Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a Gergely-naptárreform előtti Julián-eljárás. A húsvét időpontja A római katolikus egyház húsvéti szertartásai Virágvasárnap Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Egyben a nagyliöjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fei. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat. A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás. Nagycsütörtök Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucha- risztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise. A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek... kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. Ez jelképezi, hogy senki nem szóit Jézus mellett. A prédikáció után a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise mán követke- zikazún.oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztási szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak. Nagypéntek Ezen a najxrn nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a „csonka mise”. Nagypénteken Igeliturgia van. áidoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabemáku- lum) előtt leboruinuk. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangé- liumáixjl olvassák fél a passiót Ezt követi az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat, Nincs áldás, nincs elbocsátás. Nagyszombat Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a „nagyszombati liturgia” kifejezés téves. A katolikus időszámításban (Ősi zsidó hagyományokra alapozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de leglronyoiultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi. Húsvétvasárnap Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még pünkösdig húsvéti idő van. I 1 1 4 i f • Húsvét ünnepéről...
