Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
2015-04-30 / 100. szám
FOTÓ: GYURKÓ PÉTER „E lső az egyenlők között” „Az idő semmit sem viszel, amit egyszer már megadott. Mert az elmúlt napoknak kincseit az emlékek megismerik”. Heltai Jenő e szép gondolata - mintegy mottóként - szerepelt a meghívón és el is hangzott a Borbényi Lászlóról elnevezett tanterem avatási ünnepség műsorában Salgótarjánban a Táncsics Mihály szakközépiskola kereskedelmi és vendéglátó-ipari tagintézménye Zemlinszky Rezső u. 4. sz. alatti (egykori fiúkollégiumi) épületében. A jelenlegi és jövendő neve- . lőtestület és a diákifjúság ily módon kívánt illetve kíván tisztelegni az egykori legendás igazgató - aki nem kevesebb mint harmincegy esztendeig vezette az intézményt - emléke előtt. Az avatás - mint Baranyi Zoltán igazgató kiemelte ünnepi I beszédében - szerves ré-1 sze, egyik kiemelt programja annak a sokoldalú, I tartalmas rendezvényso-1 rozatnak, amelyet az [ 1954/55-ös tanévben indult iskola alapításának hatvanadik évfordulója alkalmából szerveztek. Baranyi Zoltán szerint hajdani elődje „első volt az egyenlők között”, személye, munkássága a példa erejével hat évek, évtizedek múltával is. Számára - mint közvetlen utódja, Jurányi Istvánná jellemezte - mindig a gyermek, a tanuló állt a fő helyen. Következetes, fegyelmezett, de közvetlen ember volt, odafigyelt másokra, a tisztelet és a becsület jegyében élte mindennapjait, végezte munkáját. Joggal vívott magának elismerést és megérdemli, hogy iskolájában egy róla elnevezett tanterem emlékeztessen rá - mondta Baranyi Zoltán. Borbényi László életútját két pedagógus - Füzesi István és Füzesiné Schepácz Réka - ismertette, de nem csupán a száraz adatok felsorolásával, hanem a vele kapcsolatos több kedves történet, úgymond sztori felidézésével is. 1929-ben a Duna-Tisza közi Kecelen született egy tízgyermekes család sarjaként. Bács-Kiskun megyéből került hát Nógrádba, Ludányhalásziba. Miután leérettségizett elvégezte a közgazdaságtudományi egyetemet. 1959-ben Nagybátonyból érkezett Salgótarjánba, ahol kinevezték a kereskedelmi iskola igazgatójának. Nehéz körülmények között - önálló épület és tantestület híján - fogott a munkához , de olyan alapokat teremtett, amelyekre a későbbiekben lehetett építeni. 1990. augusztus 31-i hatály- lyal vonult nyugállományba s 2006-ban a pedagógusnapon hunyt el. Gyermekkorában gyakran ministrált és már akkor nagyon szerette a verseket, rajongott a könyvek iránt. Egyszer liba- pásztorkodás során olvasta el Lev Tolsztoj „Iván Iljics halála” című kisregényét. Ady Endre és József Attila költészet állt hozzá legközelebb, sokat tudott a klasszikusoktól fejből idézni, valósággal sportot űzött az úgynevezett memoriterekből. Bár alföldi származású volt, nagyon megkedvelte a Mátrát, a Salgótarján környéki hegyeket is. Szenvedélyes túrázó lett, de előszeretettel túráztatott illetve táboroztatott is. Az életpálya ismertetését illetve a személyiség jellemzését követően archív fotók bejátszásával is megidézték Borbényi László alakját, az iskolatörténet - amelyből nem mellesleg kiállítást is állítottak össze - korábbi időszakait. A kollégákkal való közös emlékek, élmények sorjáztak a felvételeken: az ünnepség résztvevői közül sokan ismertek egykori önmagukra, is... „Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget. Tanulni any- nyi, mint élni a lehetőséggel” - Paulo Coelho brazil író gondolata nem véletlenül hangzott el Borbényi Lászlóval összefüggésben, hiszen Ő sem tett mást, mint élt a lehetőséggel és megmutatta azt másoknak is... Csongrády Béla Az avatóbeszédet Baranyi Zoltán igazgató mondta Szimbolikus vonalak A Madách Imre Gimnázium tanárának, Kele Szabó Ágnesnek a munkásságát a művészi alkotómunka és a pedagógusi hivatás kettőssége határozza meg, foglalja egységbe. Aligha véletlen, hogy a SÁIK Székhelyintézmény Gagarin Galériájában minap rendezett kiállításán a narrátor szerepét betöltő Harsányi Szilvia tanítónő és a tárlatot megnyitó Shah Gabriella művészettörténész, múzeumigazgató is büszkén hivatkozhatott arra, hogy tanítványa volt és sokat köszönhet neki a vizualitás elmélyítésében, gazdagításában. Ezúttal azonban értelemszerűen Kele Szabó Ágnes művészi kvalitásai, alkotásai kerültek előtérbe. Shah Gabriella szólt arról, hogy a kiállításon láthatók tanulmányrajzok, portrék, útiélményeket - konkrétan a jeruzsálemieket - megörökítő képek. Külön is kiemelte a „Szavak” című úgynevezett geometrikus alkotásokat. „Egy-egy vonal egy-egy jelkép. A szimbólumok egyszerű mértani alakzatokból építkeznek, amelyek már maguk is rendelkeznek jelentésekkel ....A kör az örökkévalóságot és a világ végtelenségét jelenítheti meg...a négyzet szabályosságával a világ rendjét, szilárdságát képezi le... Kele Szabó Ágnes kis rajzaiban a hétköznapi válik vonallá, s visszafelé olvasva a vonal válikjelentéssé.mondta Shah Gabriella majd azt hangsúlyozta, hogy a művész sűrítéssel, kihagyással, kiemeléssel erősíti fel az alkotások művészi erejét. Végül, Kele Szabó Ágnes művésztanár (balra) kiállítását a Gagarin Galériában Shah Gabriella művészettörténész nyitotta meg de nem utolsósorban arra kérte a kiállítás látogatóit - köztük a tanulókat is - hogy ne csak nyitott szemmel, hanem szívvel is nézzék a kiállított műveket. Az iskola növendékei irodalmi összeállítással emelték a megnyitó rangját, Tolnainé Nagy Márta intézményvezető pedig emléklapot adott át Kele Szabó Ágnesnek. Nevezett annál is inkább rászolgált a köszönetre - mert mint a hagyományos baráti beszélgetésen kiderült - nagyon készült s mind tartalmilag mind a technikai fogásokat tekintve - új anyagot állított össze erre a kiállításra. Ugyanis számára - aki szintén vezet iskolagalériát - megtisztelő ilyen közegben megmutatkozni... Tavaszi fesztiválhét Szerda este a Kohász Művelődési Központban a Pribojszkí Mátyás Band muzsikájával elkezdődött a műsorok, a hangversenyek sora a vasárnapig tartó 31. Salgótarjáni Nemzetközi Dixielandfesztiválon. De miután tavaly óta az ifjúsági jazztábor is szerves része a fesztiválnak, így a nyitány lényegében már hétfőn „elhangzott”, amikor a tizennégy - ló és 22 év közötti - fiatal elkezdte a közös munkát a gyermektáborban Gyárfás István gitárművész - aki korábban évekig tanított jazzt a salgótarjáni zeneiskolában - és Winand Gáboré nekes szólista szakmai irányításával. A résztvevők zöme középiskolás, többségük salgótarjáni, de jöttek Karancs- kesziből, Karancslapujtőről, Nagybárkányból, Nógrádmegyerből és Vizslásról is. Két ifjú zenész kivételével a többiek már az elmúlt évi tábornak is lakói voltak. A szervezést a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. és a Lélekpendítők Társasága végezte, utóbbi erre a célra négyszázezer forintot nyert a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán. A másik támogató - mintegy kétszázötvenezer forinttal - Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata. A cél, hogy a tehetséges helyi és környékbeli fiatalok, zeneiskolai növendékek a jazz szakágban is - minthogy ilyen oktatás nincs - megfelelő felkészítésben részesüljenek. Az elmélet is gyakorlati órák mellett esténként közös (öröm)zenélésre kerül sor és - mint Gyetvainé Szorcsik Angéla kulturális szervező, a Lélekpendítők Társaság elnöke elmondta - közösségerősítő, személyiségfejlesztő, karrier- építő programokat is tartanak. A második jazztábor formációi május 1-jén pénteken 15.30 órától a Jazz majális” keretében a Fő téren mutatják be tudásukat. Simon Lajos, a közművelődési kft. igazgatója tájékoztatása szerint jövőre nemzetközivé tervezik fejleszteni az ifjúsági jazztábort, ahová a visegrádi négyek országaiból illetve Salgótarján testvérvárosaiból is hívnak meg fiatalokat. A dixielandfesztiválon április 30-án, csütörtökön, azaz ma este 19 órakor a Budapest Bár mutatja be műsorát a József Attila Művelődési és Konferencia-központ színháztermében. Május 1-jén 18.20 órától Pál Dénes énekel a Fő téren, majd 19 órától a Group „N” Swing muzsikája biztosítja a jó hangulatot. Május 2-án, szombaton délután zenés felvonulás lesz Zagyvapálfalván és a Beszterce-lakótelepen illetve a belvárosban. A 17 órakor kezdődő Fő téri úgynevezett visegrádi gálán Magyarország képviseletében a Gyárfás Trió és Winand Gábor, valamint a szlovák Funny Fellows, a lengyel Boogie Boys és a cseh Libor Smoldas Trió lép fel. 20 órakor a színházteremben kezdődik a Benkó Dixieland Band koncertje a zenekarvezető, Benkó Sándor 75. születésnapja alkalmából. A május 3-i zárónapon vasárnap 11 órakor a Szent József templomban kerül sor a hagyományos gospelkoncertre, ezúttal a salgótarjáni Cantabile kamarakórus és a pedagóguskórus közreműködésével. A16 órai szabadtéri gálán először a szintén helyi Milfunkction szerepel, majd a legendás Front Band lép újra a közönség elé a velük indult Alapi Ispánnal, az Edda gitárosával és Berki Tamás jazzénekessel. Május 1-jétől 3-áig a Tarjáni Borház szervezésében tartják a 7. Tarjáni Tavaszi Borfesztivált, amelynek főszereplői az idén a rozéborok lesznek... Cs. B. A „szlovákok Petőfije" „Sasmadár ha lehetnék, / felhők felett lebegnék...” írta a 19. század közepén Jankó Král’ szlovák költő s e versbe fogalmazott vágya mindenekelőtt azt a határtalan szabadságvágyat, szárnyaló radikalizmust tükrözi, ami meghatározó jellemzője volt személyiségének s ebből eredően egész életének. Szlovákiában a forradalmi költészet megteremtőjeként tartják nyilván: pályaképe, lírája sok rokonságot mutat Petőfi Sándor szellemiségével. Jankó Král’ életműve volt a nyitó témája annak a hosszabb távra tervezett rendezvénysorozatnak, amelyet a Salgótarjáni Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat szervez, hogy egyrészt a helyi és környékbeli szlováksághoz, másrészt az északi szomszédaink történelme, művészete iránt érdeklődőkhöz közel hozza a szlovák kultúra néhány figyelemre méltó értékét s ezáltal erősítse a szlovákok nem- 5 zeti tudatat s nem különben a | két nép baráti kapcsolatait. A ' Balassi Bálint Megyei Könyvtárban tartott előadás előtt dr. Egyed Ferdinánd, az önkormányzat elnöke köszöntötte a megjelenteket s elmondta: kezdeményezésük úttörő jellegű, ilyenre korábban nem volt példa. Elsőként dr. Puntigán Tünde füleki magyar-szlovák szakos tanárnőt sikerült megnyerni, hogy mutassa be Jankó Král’t. Az előadó - aki alapos felkészültségről, kiváló stílusról tett bizonyságot - a fentebb említett általános jellemzők felvázolását követően részletesen szólt a költő viszontagságos életének alakulásáról, családi körülményeiről, a kötöttségeket nehezen viselő különös - mondhatni különc - személyiségéről. Jankó Král’ 1822. április 24-én született (ezért is volt az előadás április 22-én) Liptó- szentmiWóson és 1876. május 23- án halt meg Aranyosmaróton. Pozsonyban jogot tanulván szoros kapcsolatban állt Lüdovit Sturral, a szlovák nemzeti mozgalom vezetőjével, a szlovák irodalmi nyelv megteremtőjével. Indulása a költővé válás útján nem kis mértékben - mutatott rá Puntigán Tünde - L. Stur mentorálásával történt Az 1848-as magyar forradalom - amelynek kitörését Pesten élt át - hatására hazatért és hasonló követelések megfogalmazására ösztönözte a szlovák lakosságot lazításért börtönbe vetették s onnan kiszabadulva a következő évei is a nyugtalan életvitel, a helykeresés jegyében teltek. Számos helyen - többek között Balassagyarmaton is - dolgozott különböző hivatalokban, beosztásokban. Béketűrő feleségre talált, házasságukból négy gyermekük született Jankó Král’ tífuszban hunyt el, ezért közös sírban temették, anélkül, hogy tisztában lettek volna költészetének értékeivel. Bár szangvinikus természete révén sok versét saját maga semmisítette meg, a fennmaradt művek is termékeny költőt igazolnak. Ismertek népköltészeti hatású majd k'rai, illetve forradalmi hevü- letű versei, történelmi témájú elbeszélő költeményei, eposzai, balladái s megőrződött több fordítása is. Puntigán Tünde kimutatta Jankó Král’ költészetének a Pető- fi-versekkel való azonos motívumait és arra is felhívta a figyelmet, hogy az utókor sokféle módon őrzi nevét, emlékét, csébé Dr. Egyed Ferdinánd, a Salgótarjáni Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke megköszöni dr. Puntigán Tünde Jankó Král’-ról tartott előadását ( t t
