Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
2015-04-13 / 85. szám
2015. ÁPRILIS 13., HÉTFŐ 7 \ Tíz év előkészület és másfél évi munkálatok után az eredeti helyszíntől légvonalban két kilométerre elkészült a legrégebbi falfestményeiről ismert délfranciaországi Chauvet- barlang élethű mása. A világ legnagyobb és legteljesebb barlangmásolatát pénteken avatja fel Francois Hollandé francia államfő, a nagyközönség április 25-től látogathatja. Párizs. A dél-franciaországi Ardeche megyében, a Vallon- Pont-d’Arc település közelében található, s ezért Pont d’Arc barlangjának is nevezett 36 ezer éves lelőhely a felfedezőjéről, Jean-Marie Chauvet francia barlangászról kapta a nevét. Chauvet két kollegájával, Éliette Brunellel és Christian Hillaire-re\ egy kőtömeg egyik nyílásából érkező huzatnak köszönhetően fedezte fel 1994. december 18-án a barlangot, amelynek bejáratát 23 ezer évvel ezelőtt egy lezuhanó szikla teljesen elzárta. A kövek elmozdítása után tárult fel előtte a 800 méter hosszú, több - 18 méter magas - teremből álló barlang, ahol a világon egyedülálló leletegyüttes részeként 195 medvekoponyát is találtak. A legrégebbi ismert barlangrajzokról híres lelőhely húsz évvel később, tavaly júniusban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A Chauvet-barlangot soha nem nyitották meg a nagyközönség számára, ugyanis akárcsak a 18 ezer éves Lascaux- barlangban, itt is a külvilágtól elzárt mikroklíma őrizte meg az eredeti környezetet. A barlangot csak tudóscsoportok, őskortörténeti szakértők és a másolatot készítő ötszáz szakember látogathatja, ők is rendszerint február és május között, amikor a barlang levegőjének szén-dio- xid-tartalma ezt megengedi. Az idegenforgalmi kiaknázás érdekében, a lascaux-i példát követve, tíz éve született meg a mesterséges barlang megalkotására vonatkozó döntés. A helyszínen a munkálatok másfél évvel előtt kezdődtek meg annak érdekében, hogy a látogatók az eredetire emlékeztető környezetben csodálhassák meg a 36 ezer éves állatrajzok másolatait. A monumentális műbarlang a Razal nevű fennsíkon épült meg, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az Ardeche folyó szurdokaira. A körkörös betonelemekből álló építménybe helyezett másolatba egy magas falakkal körülzárt hosszú betonrámpán vezet az út. Az őskori térbe belépve félhomály, hűvös levegő, magas páratartalom és különleges illatok fogadják a látogatót - ugyanazok a körülmények mint az eredeti helyszínen. A termeken át vezető gyalo- goshidat vadkecske- és medvecsontok, illetve koponyák övezik az agyagos talajon, a falakon narancsos és fehér színekben pompáznak a mészkőrétegek. Eleinte csak egy-egy állatrajz tűnik fel, majd a barlangban befelé haladva fokozatosan egyre sokasodnak a figurák. A zseblámpák fényét idéző megvilágításban úgy tűnik, mintha csak tegnap készültek volna el a 36 ezer éves faszénrajzok. A Chauvet-barlang egyik sajátossága a csiszolatlan kőkorszakból származó falrajzok szokatlanul jó minősége. A mikroklíma szinte minden részletüket megőrizte. A 7500 négyzetméter felületű barlang több mint 400 méterét díszítik falfestmények. A falakon 425 állat látható, 14 állatfaj, főként oroszlánok, medvék, párducok, mamutok, lovak, baglyok és gyapjas orrszarvúk. A pillangók és oroszlánok között a művészek tenyérlenyomatok formájában magukról is emléket hagytak. A chauvet-i Vénusznak nevezett rajz pedig női szeméremdombot ábrázol egy cseppkövön. Ezek az eddig ismert legrégebbi európai műalkotások. Alkotói a mai ember közvetlen ősei, az aurignaci kultúra képviselői voltak, akik vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. A művészi tudású ősemberek nem laktak barlangban, azt kizárólag rituálékhoz használták, a falakat nem véletlenszerűen, hanem meg komponálva, a saját mítoszaiknak megfelelő rituális figurákkal díszítették, emberábrázolás nem ismert. „Az eredeti barlang rajzait is megkomponálták, fokozatosan sűrűsödnek a rajzok, ahogy az itt is látható. A barlang elején piros kéznyomok és tenyérnyomok tűnnek fel absztrakt jelekkel, lassanként látjuk meg az egyre bonyolultabb rajzokat. A lovakat ábrázoló falon például tucatnyi állat mozog együtt” - mondta az Műnek Jean-Michel Geneste régész, a Chauvet-barlang kutatócsoportjának vezetője. „Ez az emberiség első vizuális alkotása. A művészi jelleg teljesen egyértelmű” - tette hozzá. A műalkotásokban milliméterre pontos barlangmásolat belseje 3000 négyzetméterre sűríti az eredeti barlang 8500 négyzetméter alapterületét. Háromdimenziós lézerképek és a mészkövet utánzó, a bézstől az aranyon át az okkerig terjedő árnyalatokkal megfestett, habarccsal bevont vasrudak és rácsok segítségével másolták a falakat, a sztalaktito- kat és sztalagmitokat. Az 1200 tonnás élethű másolatot egy rácsszerkezetre erősítették fel, amely láthatatlan a látogatók számára. A patinát, az áttetszőséget és a csillogást gyanták és természetes anyagok biztosítják. A hatalmas parkban öt épületet alakítottak ki: a barlangmásolat mellett egy pedagógiai központ, az aurignaci ősember életét és környezetét bemutató galéria, egy konferenciaközpont és egy étterem is működik. f < 1 » 1 » A dél-franciaországi Le Pont-d'Arc melletti műbarlang bejárata. Ez a közeli, 36 ezer éves Chauvet-barlang másolata A Chauvet-barlang élethü mása
