Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-10 / 57. szám
A keleti nyitás megtörtént A keleti nyitás megtörtént, kezdődhet a déli, nyugati nyitás viszont nincs, mert Magyarország a Nyugat része - összegezte a magyar külpolitika törekvéseit Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a kétnapos rendkívüli nagyköveti értekezlet első napján Budapesten. A kormányfő beszédében továbbra is nemzeti alapokon álló külpolitikát szorgalmazott, amelyhez szerinte nem világpolgár, hanem nemzeti elkötelezettségű diplomatákra van szükség. A tanácskozáson egy kérdésre adott válaszában a miniszterelnök közölte azt is, hogy a tavaszi ülésszak végéig elkészülhet a 2016-os költség- vetés. Budapest Orbán Viktor a Külgazdasági és Külügyminisztériumban összegyűlt misszióvezetők előtt kijelentette: továbbra is fennáll az elvárás a magyar külpolitikával szemben, hogy alkalmazkodjon az új világrendhez és értse meg azt. A külpolitikai törekvésekről szólva a miniszterelnök kifejtette: olyan nincs, hogy „nyugati nyitás”, Magyarország ugyanis a Nyugat része - népszavazás döntött a NATO- és az EU- tagságról is -, ezért a nyugati integráció szembeállítása a keleti vagy a déli nyitással, minden értelmet nélkülöz. Szerinte ma a nyugati integráció leglátványosabb része a nyugati katonai koalíciókban való részvétel. Ezért tartotta fontosnak, hogy tavaly - az orosz szankciók kérdésében Vilniusz- szal fennálló viták ellenére - Litvániába látogasson, ahol magyar katonák részvételével tartottak hadgyakorlatot. És ezért fogják beterjeszteni a parlament elé azt a javaslatot - folytatta -, amelyben kezdeményezik, hogy Magyarország csatlakozzon a nyugati katonai koalícióhoz az Iszlám Állammal szembeni küzdelemben. A keleti nyitást a kormányfő sikeresnek értékelte, úgy fogalmazva: a keleti nyitás megtörtént, „a kapu ki van nyitva”, „közlekedni kell rajta”. így most egy másik irányba, Dél felé, Afrika és Latin- Amerika felé kell fordulni - közölte, majd Afrikáról megjegyezte: ha sikerül stabilizálni a kontinenst, akkor az nagy lehetőség lesz a világgazdaságnak. Tájékoztatott: idei külpolitikai programja még elsősorban Ázsiára irányul - példaként említette Szingapúrt, Indonéziát, Malajziát, Vietnámot és Mongóliát -, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2015 második felében már megkezdi a Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Külgazdasági és Külügyminisztériumban rendezett kétnapos rendkívüli külképviselet-vezetői értekezlet első napján déli nyitáshoz szükséges utakat, és 2016-ban a kormányfői külpolitikai látogatások is ezeket a térségeket érintik majd. A közép-európai együttműködésre is kitért, kijelentve: a közép-európai sorsközösség elsőbbséget élve, az majdnem olyan fontos Magyarországnak, mint a saját nemzeti érdekei. Orbán Viktor - a kérdésekkel' és válaszokkal együtt mintegy másfél órás - előadásában leszögezte: a magyar külpolitikai doktrína alapja továbbra is a magyar nemzeti érdek. Szerinte nem természetellenes, nem ördögtől való, ha Magyarországnak a nyugati integrációban nagy befolyással rendelkező országokétól például Németországétól vagy az Egyesült Államokétól eltérő nemzeti érdekei vannak. A nagyköveteknek e helyzet kezelésére azt ajánlotta, keressék azokat a pontokat, amelyekkel a Magyarország sorsának szempontjából meghatározó államokat érdekeltté tudják tenni Magyarország sikerében. Példaként említette Németországot, az Egyesült Államokat, Oroszországot és Kínát. Oroszország esetében szerinte ehhez egyrészt arra van szükség, hogy Magyarország világossá tegye, nem egy ellenséges ország, másrészt „pontosan kell fizetni, mert mi vagyunk a vevők”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy „megvan a véleményünk arról, amit az oroszok csinálnak”, és Magyarország nem tud lemondani a nemzetközi jogi tiszteletéről, „Ukrajna területi integritása külpolitikánk meghatározó eleme”. A miniszterelnök azt is mondta, amikor „történik valami a világban”, mindig három relációt vizsgál, a németet, az oroszt és a törököt, mert történetileg Magyarország sorsát e három országhoz fűződő kapcsolata döntötte el. „Ezt a kapcsolatrendszert kell folyamatosan karban tartanunk” - fogalmazott, hozzátéve, nem véletlen, hogy az idei év a német kancellár, az orosz elnök és a török miniszter- elnök budapesti látogatásával kezdődött. Az önálló magyar nemzeti érdekeket előtérbe helyező külpolitika biztos bázist adó alapjának a magyar gazdaság teljesítményét nevezte. Fontos a mérték- tartás a külpolitikában, de a magyar gazdaság teljesítménye az alapja annak, „miért ugrálnak, miért dumálnak, miért akarnak mást, miért képviselnek mást a magyarok” - mondta. Orbán Viktor beszédében többször is kitért arra, milyen munkát, hozzáállást vár el a nagykövetektől. Úgy fogalmazott: közelebb kell menni a realitásokhoz, most nem értelmiségi, hanem kereskedői „dörzsöltségre” van szükség. Egy elvileg tartható álláspontot kell képviselni, de egyúttal szolgálni kell a gazdasági, kereskedelmi érdekeket is. Ebben a Nyugat több országa sokkal jobb, a magyarok elmaradnak tőlük - vélekedett. Példaként megemlítette Matteo Renzi olasz miniszterelnök múlt heti moszkvai látogatást, amelynek során egymilli- árd dollár értékű együttműködési megállapodást írt alá Oroszországgal. Orbán Viktor szerint „nem a professzoros, folyamatok átlátásának képességével kell kitűnni a mezőnyből”, hanem amikor a gazdasági következtetéseket kell levonni, ott van szükség a dörzsöltségre, tudásra, felkészültségre. A magyar külpolitikának mindig volt egy elitista vonulata, ami nagy erénye volt, hiszen a legfelkészültebb emberek jöttek a Külügyminisztériumba dolgozni, de ma nem az a fajta minőségi tudás értékes, amely korábban, hanem egy más természetű minőségi tudás - mondta. Díjazták a visszafogadó munkahelyeket Átadták a visszafogadó munkahely díjakat hétfőn Budapesten, a kisgyermekes nők munkahelyi esélyegyenlőségét támogató munkáltatók elismerését a K&H Bank, és a debreceni NI Hungary Kft. kapta. Budapest A Jól-Lét Alapítvány civil szervezetekkel együtt 2014 végén hirdette meg a munkám visszavár pályázatot, amelyre gyermekgondozási szabadságuk után korábbi munkahelyükre sikeresen visszatért szülők nevezhették munkaadójukat. A díjra tavaly 35 vállalatot jelöltek. Töve Skarstein, Norvégia magyarországi nagykövete a konferencián rámutatott: nem az olaj- és gázipar járul hozzá a GDP-hez a legnagyobb mértékben a világon, hanem a nők munkaerőpiaci szerepvállalása. Hozzátette, a norvég nők 78 százaléka dolgozik, miközben a magyar nőknek csak 54 százaléka. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a magyar nőknek sok nehézséggel kell szembesülniük, ha családot és munkát is szeretnének. A kormánynak kell tennie valamit annak érdekében, hogy a nőknek ne kelljen választaniuk a munka vagy a család között. A nemek közti egyenlőség a gazdaságilag leghatékonyabb modell, a legnagyobb gazdasági növekedést mutató országokban a nők a legjobban integráltak a munkaerőpiacra - mondta. Az északi országokban, ahol jelenleg a legmagasabb a születési ráta, a nőknek nem kell választaniuk a munka és a család-gyermekvállalás között. Kitért arra, hogy ha a parlament főleg 55-60 év közötti férfiakból áll, az nem teszi lehetővé a családbarátjogi háttér kialakítását. A világ parlamentjeiben, az afrikai és arab országokkal együtt 22 százalékos a nők aránya, miközben Magyarországon 10 százalék alatti, és nincs nő miniszter. A nagykövet aktivitásra szólította fel a magyar nőket, hogy válasszanak nőket vagy az esélyegyenlőséget támogató pártokat, mért ha a nők nem aktívak a politikában, nem lesz változás. Szerinte a magyar nőknek nem szabad azt elfogadniuk, hogy nincs megfelelő képviseletük a parlamentben: a népesség felének megfelelően a hatalom 50 százalékát is birtokolniuk kellene. Keveházi Kata, a díjakat átadó Jól-Lét Alapítvány vezetője arról beszélt: a nők munkaerő-piaci hátrányának felszámolásához társadalmi, szervezeti és magánéleti szinten is változások szükségesek, jelenleg nincs elköteleződés állami szinten az egyenlőség megvalósítására. Hozzátette: a nők és férfiak egyenlőségét biztosító közpolitikák, rugalmas munkaszervezés, és egyenlő szülő-háztartási feladatmegosztás nélkül a nők hátrányai rendre újrateremtődnek. A munka világában fennálló egyenlőtlenségek mögött nemi alapú társadalmi sztereotípiák állnak, ezek meghatározzák egyebek között, hogy a nők egész életükben jövedelmi és vagyoni hátrányban vannak, a munkahelyeken pedig kevesebb munkabért, bonuszt kapnak, és hátrányban vannak a teljesítmény megítélését vagy az előmenetelt illetően is - mutatott rá. Szikla Dorottya, az MTA tudományos főmunkatársa ismertette: a visegrádi országok tartósan leszakadtak az unión belül az 50 százalék körüli női foglalkoztatási aránnyal. Magyarország helyzete a gyermektelen és a gyermekes nők foglalkoztatása közötti különbségben a legrosz- szabb: kétszer több a gyermektelenek aránya a foglalkoztatott nők között. ■ MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. ■ MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS Sikerdíjas kiválasztás garanciával. f Kell ennél több? ^ Közel 100.000 fős aktív adatbáai Online és offline hirdetések, idejét és pénzét is megtakarítjuk! ■ BÉR-BÉRSZÁMFEJTÉS Akciós áron! gy,étszolgálat WORK H-1134 Bp.,R°bertKár°y H-1134 Bp-. +361 8889200 TeJefotiszárn 8 8 g 2 0 6 lUu.c,ub,’u Work Way Club
