Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-30 / 74. szám

Nvnoz moh :Moio.i Má traszentimre, Arany János utca Nyitva tartás: Május 1-ig péntek, szombat, vasárnap 10-16 óráig Május 1-től mindennap 10-18 óráig Ősmaradványokat is megtekinthetnek az ide látogatók Többszöri halasztást kö­vetően néhány napja megnyitotta kapuit a Mát­ra Ásványház Múzeum az ország legmagasabban fekvő falujában, a Heves megyei Mátraszentimrén. Nem csupán hazánk és a világ különböző pontjai­ról származó kőzeteket, de őslénymaradványokat is láthatunk itt, sőt, ha szeretnénk, az ásványcsi­szolást vagy az aranymo­sást is kipróbálhatjuk Cz.Zentai József Mátraszentimre. Az Arany já nos utcában lévő szintes kőépü­let korábban egy őslénytankuta­tó professzor üdülője volt. A ház építésének egyik érdekessége, hogy hajdanán a főfalakat úgy húzták fel a kőművesek, hogy az épület egyik helyiségében amo­lyan lakásdíszként bent hagytak egy hatalmas, majd két méter át­mérőjű, több tonnás sziklatöm­böt, amely ma is megtekinthető. A látogató elsőként a múzeumi épület főbejárata előtt egy nagy­méretű Mátra turistatérképpel ta­lálkozhat, amely információt nyújt a térségben fellelhető, kutatható ásványfeleségekről. A múzeum magasszintjén kialakított három bemutatóterem mellett az alap­szinten egy külön bejáraton köze­líthető meg - hazánkban egyedül­álló módon -, egy működő ásvány­csiszoló műhely, ahol a gyerekek akár az aranymosással is megis­merkedhetnek. Urbán Zoltán projektvezetőtől - aki egyben a mátraszentimrei GENEA környezetvédelmi egye­sület vezetője is - megtudtuk, hogy az ásványmúzeum létreho­zásának ötlete három éve vető­dött fel. Az Észak- Magyarorszá­gi Operatív Program keretein be­lül 2012-ben pályáztak annak » r létrehozására. A projektet a kö­vetkező évben befogadták és ta­valy tavasszal eurqpai uniós tá­mogatás mellett megkezdődhet­tek az épület átalakítási munká­latai, amelyekkel novemberben végeztek.- Nehéz volt megfelelni a ko­rábbi épület akadálymentesítési feladatának és annak, hogy a mintegy 150 négyzetmétert meg­haladó kiállítórész ne csupán mú­zeumi tér legyen, hanem a gya­korlatban használható csiszoló­műhelynek és a kiszolgáló helyi­ségnek is helyt tudjon adni, kül­sejében pedig tükrözze a létesítmény lényegét - mondta ér­deklődésünkre a projekt vezetője. Az épület beltéri átalakítását követően az egyedi kivitelezésű vitrineket gyártották le, miköz­ben gőzerővel folyt a marketing- munka és a különféle ásványok ­■ 4 köztük malachit, opál, szfalerit, kvarc, galenit, topáz, barit, pirít aragonit és jáspis gyűjtése. Mind­ezek mellett azonban őslényma­radványok - például egy hatal­mas mamutfog - tengeri sünök és csigák is vitrinbe kerültek. A hazai gyűjtőkön kívül a vi­lág számos országából rengeteg adományt kaptak. Az adományo­zók nevét hozzájárulás esetén megjelenítették az ásványok mellett. A teljes projekt végül 92 mil­lió forintos összköltség felhasz­nálása mellett valósult meg; eb­ből 64,5 millió forint volt a vissza nem térítendő támogatás. A múzeumi vitrinekben kiál­lított ásványokkal Benei Balázs geológus ismertetett meg ben­nünket. Elsőként a legnagyobb kiállítótermet tekinthettük meg, ahol zömében Magyarországon 9 található nyers- és már csiszolt ásványok, fosszíliák láthatóak. A bemutató-helyiség közepén lé­vő vitrinben pedig egy kis szelet­ben az Erdélyben gyűjtött ásvá­nyokat helyezték el. A második kiállító térben a vi­lág kőzeteit mutatják be - négy világrészt, Európát, Amerikát, Afrikát és Ázsiát érintve -, míg a harmadikban kizárólag a Ro­mániában gyűjtött ásványokat tekinthetik meg a múzeumba betérő látogatók. Ezt követően utunk a kőépület alapszintjére vezetett, ahol a fia­tal geológus bemutatta a múze­um - hazánkban egyedülálló módon működő - ásványcsiszo­ló műhelyét. Az itt üzembe he­lyezett gépeket a látogatók térí­tés ellenében használhatják is.- Az érdeklődőknek be tudjuk mutatni az ásványgyűjtő túráink során begyűjtött nyers alap­anyagok megvágását, csiszolá­sát, de a gyerekek az aranymo­sást is kipróbálhatják. A vágás és csiszolás után mindenki csak ámul-bámul, hogy a műveletek elvégzését követően mennyivel látványosabban néznek ki ezek az ásványok, fosszíliák - fejtette ki Benei Balázs. Egyébként éppen nógrádiak, szurdokpüspöki fiatalok mutat­ják be az ide érkező vendégek­nek az itt folyó igen érdekes mun­kálatokat. Ugyanitt a mikro ásvá­nyok rejtett világa iránt érdeklő­dők a kihelyezett mikroszkópok segítségével tanulmányozhatják az apró csodákat. Az UV- kamrában pedig az ultraibolya- fény ásványokra gyakorolt hatá­sát ügyelhetik meg a látogatók. Benei Balázs geológus egyéb­ként a múzeum berendezésé­ben, az ásványok meghatározá­sában, az ásványgyűjtő túrák megszervezésében és lebonyolí­tásában vett és vesz részt. Ásványgyűjtési tevékenységü­ket májustól kezdődően már he­tente fogják az ország különböző tájaira megszervezni. Legköze­lebb április 4-én, a Vértes hegy­ségben lévő Gánti bauxitbánya meddőhányója mellé mennek „beszerző-kőrútra”. Itt arra szá­mítanak, hogy - a sokféle csiga­kövület mellett - elsősorban gipsz és hematit ásványokat talál­nak. Ezeket Mátraszentimrén dolgozzák majd fel. A Mátra Ásványház Múzeum vágó- és csiszolóműhelyében megformázott ásványokat a helyszínen, az ékszernek ké­szülteket pedig a múzeum hon­lapján megtekinthetik, megvá­sárolhatják az érdeklődők. Urbán Zoltán projektvezető és Benei Balázs geológus kalauzolt végig bennünket az uj létesítmény termeiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom