Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-23 / 68. szám

óra alatt egészen az utolsó tóig ki­megy, útközben több megállónál is leszállhatunk. Ha a végállomá­sig elmegyünk vonattal, körbesé­tálhatjuk a legtávolabbi tavat (kö­rülbelül másfél óra), ezt követően pedig egy későbbi vonattal vagy gyalog (egy óra) térhetünk vissza a kiindulóponthoz. A töltés tete­jén vezető sétautat kétoldalt ná­das határolja, ezért a tó nyílt víz­felületét és a madarakat innen csak ritkán pillanthatjuk meg - érdemes tehát felmászni az útba eső kilátótornyokba. A halastavakhoz a 33-as szá­mú országúiról a 67. kilométer­kő közelében kell letérni. Tel.: 52/589-000 HORTOBÁGYI CSÁRDA. A több mint 300 éves múltra visszate­kintő, klasszicista stílusú épület valaha a Hortobágyon átutazó kereskedők kedvenc pihenőhe­lye volt, nem csoda, hogy az 1842-ben errefelé járó Petőfi Sán­dor is betért ide. A hortobágyi csárdák közül itt a legjobb a konyha, bár az árak nem alacso­nyak. A csárda büszkén hirdeti, hogy ételeit a nemzeti parkból származó mangalicából, szürke marhából, rackajuhból és bivaly­ból készíti, és azok mind biominősítésűek. Cím: Hortobágy, Petőfi tér, Tel.: 52/589-339 Szabadság és végtelen rónaság. A Hortobágyi Nemzeti Park az ország legnagyobb területű és legrégebbi nemzeti parkja, egyúttal egész Európa legnagyobb füves pusztája. A hortobágyi puszta valaha a Tisza hatalmas ártere volt: mocsarakkal, erdőkkel tarkított vad legelők húzódtak a Tiszától egészen Debrecenig. Évszázad­okon keresztül hatalmas subába öltözött gulyások legeltették itt a debreceni polgá­rok, az úgynevezett cívisek állatait, melyeket azután a nyugat-európai piacokon jó pénzért értékesítettek. A 19. századi folyószabályozások idején a terület egy részét felszámolták, a mocsarakat lecsapolták, és szántóföldeket alakítottak ki a helyü­kön. Hortobágy egy részén azonban sikerült konzerválni az ősi életformát: az ős­honos magyar állatfajok, a szürke marha és a mangalica a mai napig ugyanolyan körülmények között él itt, mint évszázadokkal ezelőtt, és mutatóba még csikóso­kat, gulyásokat és gémeskufakat is Mthatunk. A páratlan nyugalmával sokakat megbabonázó nemzeti park 1999 óta a világörökség része. állatpark. Az őshonos magyar állatfajtákat itt csak kerítés mö­gött láthatjuk, de akinek nincs ideje a pusztai lovaskocsizásra, az itt kaphat ízelítőt a Hortobágy élővilágából. A hamisítaüan alföl­di hangulatot egy hatalmas gé- meskút igyekszik felidézni, a ki­látótoronyból pedig a puszta távo­labbi részeire is ellátni. Az állatpark melletti kiállítás a régi pusztai életet, valamint a Hortobágy legismertebb lakóját, a szürke marhát mutatja be. A gyerekeket állatsimogató is várja. Az állatparkhoz a Kilenclyukú híd Tiszafüred felé eső végénél kell lekanyarodni déli irányba. HORTOBÁGYI PÁSZTORMÚZEUM És körszín. A Kilenclyukú híd kö­zelében, az egykori szekérállás tember 30.: 9.00 18.00; október 1-31.: 10.00-16.00; november 1-30.: 10.00-14.00 MADÁRPARK. A 2006 óta mű­ködő madárpark az egyik legér­dekesebb látnivaló a Hortobá­gyon, itt van ugyanis az egyetlen olyan madárkórház Magyaror­szágon, amely a laikus érdeklő­dők előtt is nyitva áll. A „madár­kertben” balesetet szenvedett gó­lyák láthatók, a „betegszobák­ban” pedig a lábadozó madara­kat üvegfalon keresztül nézhetjük meg. Az épület mögöt­ti „nagy röpdébe” szintén beme­hetünk, itt gyakorolják a már gyógyult madarak a repülést. A madárpark a Hortobágyot átszelő országút mellett, a Pász­tormúzeummal azonos oldalon nius, hétfő-péntek: 8.00-16.00; május-június, szeptember-ok­tóber, szombat-vasárnap: 10.00-16.00 is; július-augusz­tus, hétfő-péntek: 8.00-17.00, szombat-vasárnap: 10.00­17.00; a kézművesudvar hétfőn zárva pusztai kocsikázás. Ha iga­zán felejthetetlen élményre vá­gyunk, a hortobágyi pusztát lo­vas szekéren járjuk be. A két órán keresztül úttalan utakon vezető kocsizás az afrikai szafarik magyar változata, ahol A több száz éves múltra visszatekintő gyi csárda található, attól körülbelül 100 méterre Debrecen irányában. Cím: Petőfi tér 6. Információ: www.madarpark .hu Nyitva tartás: mindennap 9.00-18.00 TERMÉSZETRAJZI KIÁLLÍTÁS. A látogatóközpont épületében ki­alakított pici kiállítás szintén a puszta élővilágát mutatja be, egyebek mellett kitömött állatok segítségével. A látogatóközpont épületének hátsó részében a Hortobágyra jellemző kézmű­ves-bemutatókat tartanak (faze­kas, kalapos, ötvös). Cím: Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont és Kézművesudvar, Petőfi tér 13. Nyitva tartás: szeptember-jú­dzsip helyett lovas szekéren uta­zunk, oroszlán és zsiráf helyett pedig mangalicát, bivalyt, racka- juhot és szürke marhát látha­tunk természetes környezetük­ben. A szintén errefelé legelő lo­vak a mintegy 300 éves múltra visszatekintő úgynevezett mátai méneshez tartoznak. Az állatok közelében ki is szállhatunk a ko­csiból, és hosszabb ideig ismer­kedhetünk a puszta lakóival. A program része még a bő gatyába öltözött csikósok bemutatkozá­sa, valamint láthatunk egy olyan hatökrös szekeret is, amelyhez hasonlóval valaha sót szállítot­tak Erdélyből a Hortobágyon ke­resztül Nyugat-Európába. A tú­rák a Hortobágy falutól két kilo­méterre lévő Mátáról indulnak, ide a Kilenclyukú híd Tiszafü­red felé eső végén kell észak fe­lé lekanyarodni. A Mátai Ménes 250 lovával ma Magyarország egyik legjelentősebb lótenyésztő központja. Hortobágy-Máta, tel: 52/589-369 Április-október, mindennap 10.00,12.00,14.00 és 16.00 óra HORTOBÁGYI-HALASTÓ. A 20. század eleje óta létező hortobá­gyi halastavak egyedülálló rend­szert alkotnak, méretükkel vi­lágviszonylatban is az elsők kö­zött vannak. A halban gazdag ta­vak több száz madárfajt, köztük számos költöző madarat vonza­nak, amelyek itt hizlalják fel, il­letve pihenik ki magukat, mie­lőtt nekivágnának a hosszú uta­zásnak. A legtöbb madarat tavasszal és ősszel lehet látni, különösen az ok­tóberi daruvonulás számít látvá­nyos eseménynek. A Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontja a tavaszi és az őszi vonulásokra is szervez madárfigyelő túrákat. Madárlesre a reggeli és az esti órák a legalkalmasabbak, napköz­ben csak kevés madarat látni. Az egymás mellett, sorban el­helyezkedő halastavak között gyalog, biciklivel vagy keskeny nyomtávú vasúton közlekedhe­tünk. A vonat körülbelül fél KILENCLYUKÚ híd. A 167 méter hosszú Kilenclyukú híd Magyar- ország leghosszabb kőből épült közúti hídja, a Hortobágy szim­bóluma. Az 1833-ban átadott hí­don, illetve az elődjének számí­tó fahídon évszázadokon keresz­tül hajtották a kereskedők a mar­hacsordákat Nyugat-Európa, fő­leg a német és itáliai piacok irányába. A híd mellett, ott, ahol ma a szuvenírárusok bódéi sora­koznak, egészen a 20. század kö­zepéig ló- és marhavásárokat tar­tottak. épületében berendezett kiállítá­son betekintést kapunk a száz év­vel ezelőtt élt hortobágyi pászto­rok mindennapjaiba, és látha­tunk például egy igazi hortobágyi cifraszűrt is. A pásztormúzeum szomszédságában felépített úgy­nevezett Körszínben a hagyomá­nyos helyi mesterségek elevened­nek meg nagyon látványos viasz­figurák segítségével. Cím: Petőfi tér Nyitva tartás: március 15-31.: 10.00- 14.00; április 1-30.: 10.00- 16.00; május 1. - szep­Bő gatyába öltözött csikósok bemutatkozása I I I I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom