Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-16 / 62. szám

MTI 2015. MÁRCIUS 16., HÉTFŐ Olajfolt a Dunán Kisoroszi. Olaj vagy valami­lyen olajszármazék úszott va­sárnap délután a Duna vizén Kisoroszinál, a mintegy öt­száz méteren tapasztalt szennyeződés összetételét és eredetét vizsgálják. A Pest megyei katasztrófavédelem szóvivője, Csámpai Attila el­mondta: a Kis-Dunát is ha­sonló nagyságú szakaszon érintő foltból a fővárosi ka­tasztrófavédelem mobil la­borjának szakemberei min­tát vettek, hogy megállapít­sák, pontosan milyen anyag­ról van szó. Hurrikán pusztított Sydney. Szükséghelyzetet hirdettek Vanuatuban vasár­nap, másfél nappal az után, hogy pusztító vihar söpört vé­gig a szigetcsoporton, egyes vélemények szerint a csen­des-óceáni térség történeté­nek legsúlyosabb természeti katasztrófáját okozva. A Pam névre keresztelt hurrikán szombatra virradóra csapott le az Ausztráliától északke­letre fekvő Vanuatura. A ha­tóságok nyolc ember halálát erősítették meg, de egyes hí­rek szerint egyedül szigetor­szág északkeleti, Penama tar­tományában legkevesebb 44- en vesztették életüket, az óri­áshullámok egész falvakat sodortak el. rrMenjünk világgá!” Miskolc. Immár huszonket- telfl? alkalommal "tarifák meg Miskolcon az észak-ma­gyarországi régió legnagyobb idegenforgalmi rendezvénye, a „Menjünk világgá...!” utazá­si kiállítást, ezúttal március 19-től 21-ig - közölte Bárdos István kiállításszervező az MTI-vel. Elmondta: szakmai körökben a budapesti Utazás kiállítás mellett a miskolcit tartják az egyik legszínvona­lasabb rendezvénynek, ame­lyen most is, mint korábban, egy külföldi és egy belföldi díszvendég is bemutatkozik. Idén Bulgária és Tiszaújváros lesz a vendég. A rendezők 100 kiállítót és 9-10 ezer láto­gatót várnak. A szakma kép­viselői részére évente Mis­kolc egy-egy érdekes színfolt­ját mutatják be, idén az újjá­épült diósgyőri várba invitál­ják a szakembereket. Felvonták a nemzeti lobogót Katonai tiszteletadás mel­lett felvonták Magyaror­szág nemzeti lobogóját az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 167. évfor­dulója alkalmából vasár­nap reggel Budapesten, az Országház előtt. Budapest A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel a Kossuth Lajos téren. Az eseményen közre­működött a Központi Katonaze­nekar és a Nemzeti Lovas Dísz­egység. Az ünnepi ceremónián je­len volt Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Ország­gyűlés elnöke, a kormány több tagja, Benkő Tibor, a Magyar Hon­védség vezérkari főnöke, részt vet­tek állami szervezetek és a diplo­máciai testület képviselői, vala­mint több száz diák és kísérőik is. A zászlófelvonást sok százan kísérték figyelemmel a teret öve­ző járdákról. A lobogó felvonása után a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi ze­nekara vezetésével ünnepi dísz­menet indult a Nemzeti Múze­umhoz. A Múzeumkertben dél­előtt díszünnepség kezdődött, délután pedig az Országház Ku­polatermében átadták a Széche­nyi- és a Kossuth-díjakat. A Hon­védelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal (HM NRH) szervezte program- sorozat keretében vasárnap a Várkert Bazár és a Táncsics-bör- tön is ingyenesen volt látogatha­tó. Emellett a budai Várban egész nap ingyenes családi prog­ramokat tartottak: a HM Hadtör­téneti Intézet és Múzeumban a Forradalmi forgatag elnevezésű programsorozattal, három szín­padon koncertekkel - köztük a Ghymes együttes fellépésével - és gasztrokulturális sétánnyal várták az ünneplőket. Mindemellett országszerte számos településen tartottak megemlékezéseket az évfordu­lón. Szente Vajk és Németh Kris­tóf színész, rendező a Mi márci­us 15-énk című kezdeményezé­se nyomán délután 3 órakor több száz településen szavalták el a Nemzeti dalt. Március 15. a modern parla­mentáris Magyarország meg­születésének napja, az 1848-49- es polgári forradalom és szabad­ságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszünte­tése, a függetlenség és az alkot­mányos berendezkedés kivívása volt. Március 15-e 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, s egyben a magyar sajtó napja. Rendkívüli szentévet hirdetett meg Rendkívüli szentévet hirdetett meg Fe­renc pápa: ez idén december 8-án kezdő­dik és 2016. november 20-ig tart majd. VatikánvároS. A rendkívüli szentévet az egyház­fő az isteni irgalmasságnak szentelte. Az esemény- sorozattal a II. vatikáni zsinatról emlékeznek meg, és az ott született döntések megvalósítását akar­ják elősegíteni: a december 8-i kezdési időpont a zsinat befejeződésének 50. évfordulója. Ferenc pápa a 2013. március 13-i megválasztá­sának második évfordulóján a Szent Péter bazili­kában jelentette be a rendkívüli szentév meghir­detését. A szentév az idén októberben a családról rendezendő rendes, püspöki szinódust követi. Ez lesz a 30. szentév az egyház történetében. Az egy­ház hagyománya szerint rendes szentévet minden 25. vagy 50. évben tartanak. Rendkívüli szentévet az egyházfő különleges alkalomból hirdethet meg. Az utolsó rendes szentév 2000-ben volt II. János Pál pápasága alatt, s akkor 30 millió zarándok se­reglett Rómába. A következőnek 2025-ben lett vol­na az időpontja, de Ferenc pápa ezt a most meg­hirdetett rendkívüli szentévvel előzte meg. Rend­kívüli szentévet az utóbbi száz évben 1933-ban XL Pius és 1983-ban II. János Pál pápasága idején tartottak, utóbbit annak jegyében, hogy 1950 éve halt meg Jézus Krisztus. Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy az irgalmas­ságnak szentelt rendkívüli szentévet „új állomás­nak” szánja az egyház szolgálatában.- Az egyház számára öröm forrása lesz, ha új­ra felfedezi az irgalmasságot és ezt minden ember­hez elviszi - fogalmazott Ferenc pápa. Elemzők emlékeztettek, hogy a szegényeket se­gítő olasz szentről a Ferenc nevet választó egyház­főnek az első útja - pápává választása másnapján - a római Santa Maria Maggiore bazilikába veze­tett, ahol az irgalmasságért imádkozott. A 2013- ban megjelent első enciklikájában, az Evangelii Gaudiumban is az irgalmasság (latinul miseri- cordia) az egyik leggyakrabban használt szó. Bodvaj. Résztvevők az 1848-49-es szabadságharc és forradalom évfordulóján tartott ünnepsé­gen a székelyföldi Bodvajon. Jobbról a vashámor látható, ahol Gábor Áron tüzér őrnagy öntötte ágyúit a szabadságharc csatáihoz. i' Itt öntötte rézágvúit.^1

Next

/
Oldalképek
Tartalom