Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-14 / 61. szám

us 15. a modern parla­mentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári for­radalom és szabadság- harc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függet­lenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15. 1989- ben volt először munka­szüneti nap, 1990 óta hi­vatalos nemzeti ünnep, egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a na­pon nyomtatták ki a ma­gyar sajtó első szabad ter­mékeit. Budapest 1848. március 15-én az európai városok sorában Pest- Budán is kitört és győzött a for­radalom a nemzeti és az egyete­mes emberi szabadság, a polgá­ri átalakulás jelszavaival. A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekap­gyűjtő mozgalmat indított Kossuth Lajos március 3- i felirati javaslatának támogatá­sára. (Ez többek között a közte­herviselés, a politikai jogegyenlő­ség, a népképviselet és a függet­len kormány megteremtését kö­vetelte.) Erre március 19-én, a József-napi vásáron került volna sor, amit francia mintára reform­lakoma követett volna Rákos me­zején. Itt akarták ismertetni a ja­vaslat alapköveteléseit forradal­mi jelszavakká tömörítő Tizenkét pontjukat, amelyet Irinyi József öntött formába. Március 14-én es­te azonban megérkezett Pest-Bu­dára az előző napi bécsi forrada­lom híre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak mielőbbi cselek­vésre szánták el magukat. Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett Tizenkét pont bevezetését, és a politikai fellépé­süket indokoló kiáltványt fogal­maztak meg. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazí­tották, két addigi pontot össze­vontak, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsá­nak, majd Petőfi elszavalta két nappal ko­rábban írott, a március 19-i re­formlakomára szánt költemé­nyét, a Nemzeti dalt. Petőfi és mintegy tíz társa ezt követően a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetem­re. Előbb az orvoskar hallgatói­hoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együt­tesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Pe­tőfi pedig elszavalta költemé­nyét. A jogászok és az utca nép­ének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelke­sebb tömeg Petőfi vezetésével át­vonult a közeli Länderer és Heckenast nyomdához, a Hatva­ni (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára. Az ifjúság vezetői a nép nevé­ben lefoglalták a gépeket, és cen- zúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pon­tot. Ez utóbbi így szólt: „Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kíván­juk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Bu- da-Pesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszünte­tése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katoná­inkat ne vigyék külföldre, a kül­földieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak. 12. Unió. Egyenlőség, szabadság, testvé­riség!,, Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a két röplapot, a szabad sajtó első pél­dányait. A siker bátorságot öntött a kez­deményezőkbe, akik délután há­romkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az idő­közben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait, hogy csat­lakozzanak követeléseikhez. For­radalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Az óriási tö­meg kíséretében érkezett választ­mányi vezetők, Nyári Pál, Pest me­gye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Kla­uzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket A sokaságtól megfélemlített Helytar­tótanács elfogadta a Tizenkét pon­tot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönéből a sajtóvétség és izgatás vádjával 1847-ben elítélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünne­pelték a forradalom győzelmét Hódokat telepítenek a belvárosból A Tévedések vígjáté­kéval visszatér Szeged. Hosszú évek óta először újra prózai darabot mutatnak be a Szegedi Sza­badtéri Játékokon: a Tévedé­sek vígjátékát Kerényi Mik­lós Gábor rendezésében, Molnár Piroska, Haumann Péter és más neves színé­szekkel mutatják be a Dóm téren július 31-én és augusz­tus 1-jén. Az előadás lát­ványvilágát Horgas Péter díszlet- és Füzér Anni jelmez- tervezővel álmodta meg. Az idei fesztiválon a Tévedések vígjátéka mellett Verdi Az ál­arcosbál című operáját, va­lamint az Abigél, a Mamma mia! és A nyomorultak című musicaleket mutatják be a Tisza-parti városban. Komárom. Egy több tagból álló hódcsaládot telepítenek át a bel­városban lévő Rüdiger-tó szige­téről a Duna Tát közelében fek­vő szigetére - tájékoztatta az ön- kormányzat környezetvédelmi referense az MTI-t. Juhász Márton elmondta, hogy pénteken egy utódot, hét­főn egy kifejlett állatot fogtak el a hónap elején kihelyezett csap­dákkal. Az állatok befogásához egyedi, 160 centiméteres szer­kezeteket készített a kaposvári egyetem hódkutatója, Czabán Dávid. Csalinak almát és hód- pézsmát használnak. Az éjjellátó kamerák felvéte­lei szerint a területen egy há­rom-négy tagból álló család él. Valószínűleg a 2013-as dunai árvízkor települtek a szigetre, mert lakhelyükön, a koppány­monostori holtágban túl nagy volt a vízállás. Juhász Márton elmondta, a most befogott álla­tokat átmenetileg a győri állat­kertbe viszik, majd a családot egyszerre telepítik át a táti Du- na-szigetre, ahol biztonságos, új otthonra lelhetnek. A Komárom beépített részén fekvő élőhely hosszútávon nem biztosít élelmet az állatoknak, így tovább kellene vándorolni­uk. A költözésre önállóan nem sok esélyük lenne, mert a tavat csak kis vízfolyás köti össze a Dunával. A hódok időközben magánte­rületen is megjelentek. Az ön- kormányzat a tulajdonosoknak megtérítette az állatok által oko­zott kárt, de tartani lehetett attól, hogy a hódokat elzavarják a szi­getről - tette hozzá a szakember. Itthon ezen a napon... 94i éve a bélháború során I. Géza a mogyoródi csatában győzelmet aratott Salamon magyar király felett, majd el­foglalta a trónt. lói éve született Barabás Sári szoprán operaénekesnő. 67 éve e napon az 1848-as forradalom 100. évfordulóján először osztották ki a Kos- suth-díjakat. Az első alkalom­mal 110-en részesiiletk ebben az elismerésben, többek kö­zött posztumusz díjként Bar­tók Béla, József Attila és Derkovits Gyula. 143 éve kötelezővé tették az első hivatalos magyar gyógy­szerkönyv használatát. 130 éve Erkel Ferenc. István király e. operájának ősbemu­tatója volt az Operában. íoi évvel ezelőtt megs/iile­lett Budó Ágoston Kossuth-dí- jas fizikus, egyetemi tanár. A molekulafizikával foglalko­zott, egy évig Debye profesz- szor mellett dolgozott. Az ok­tatás terén is kiválót alkotott, Mechanika című könyve so­káig tankönyv volt. Jelentős még háromkötetes Kísérleti fizika könyve. 60 ÉVE ezen napon halt meg Fuchs Jenő olimpiai baj­nok vívó. Egyesületen kívüli vívó volt, így magyar bajnok­ságokon nem indulhatott. Is­mert mesterek (Santelli) ví­vótermében, váltott ellenfe­lek ellen küzdött. Rendkívü­li tudására felfigyeltek és így került be az olimpiai csapat­ba. Az 1908-as londoni és az 1912-es stockholmi olimpián kard egyéniben és a kard­csapatban is olimpiai bajno­ki címet szerzett. 105 éve e napon született I.ászló Gyula, Széchenyi díjas magyar régész -történész, ké|>- zőművész, egyetemi tanár. 246 éve megszületett Kár­mán József író. Az író fő mű­ve, a Fanni hagyományai cí­mű regény az űn. levélregény műfaját képviseli a magyar irodalomban. A napló- és le­vélformában írt szentimentá lis regény rendkívül finom lé­lektani elemzésével tűnik ki. 91 éve ezen a napon Géni­ben aláírták a Magyaror­szág pénzügyi helyreállítá­sát célzó Népszövetségi köl­csönre vonatkozó egyez­ményt. 250 millió aranyko­rona összegű külföldi kölcsönt kapott Magyaror­szág. Május 24-én megala­pították a Nemzeti Bankot, amely üzleti tevékenységét június 24-én kezdte el. 123 éve született Komjádi Béla sportvezető, vízilabdázó, ed ző, sport-ú j ságíró. MUNKAERO-KOLCSONZES Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív adatbázis. Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét is megtakarítjuk! Work Way Club ü g y f é l S Z o 1 9 ® ’ 81 .3618889200 y, ae8 9 2 0® f ® ®

Next

/
Oldalképek
Tartalom