Nógrád Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-27 / 48. szám

yi^^/ 2015- FEBRUÁR 27., PÉNTEK Nyitva tartást kíván a többség A Magyar Szocialista Párt aktivistái országos akció keretében mérték fel, vajon a vasárnapon­ként rendszeresen vá­sárló lakosság közül kik akarják, hogy a hét utolsó napján március 15. után is nyitva ma­radjanak az üzletek. H.H. Balassagyarmat, a városban a Tesco áruház bejárataihoz vonultak ki nemrég a politiku­sok és segítőik, ahol két órán keresztül kérdezgették a nagy­áruházba betérő, illetve onnan kijövő embereket. Borenszki Ervin, Nógrád Me­gye Közgyűlésének tagja a fel­mérés lezárását követően el­mondta, összesen 494 polgárt sikerült megkérdezniük, eb­ből 448-an nyilatkoztak úgy, hogy március idusa után is szeretnének vasárnaponként vásárolni. Az MSZP-s képvise­lő hozzátette: sokan úgy véle­kedtek, hogy a kormány nem tekinti őket felnőttnek, amikor ilyen durván beleavatkozik az életükbe, a vásárlási szokása­ikba. Világosan kiderült - ösz- szegzett a politikus hogy a kereszténydemokraták indít­ványát elhamarkodottan fo­gadták el, és láthatóan nagy felháborodást kelt az embe­rekben a vasárnapi üzletbezá­rások előírása. Érdemes lesz tehát erre a meggyőző több­ségre hallgatni és visszavonni a rendelkezést. A váci és a kassai hely­színt követően a Magyar- Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Magyar Nemzeti Kereske­dőház Közép-európai Ke­reskedelemfejlesztési Há­lózat Kft. Salgótarjánban, a megyei iparkamara székházában rendezte meg nemrég külgazdasá­gi és vállalkozásfejleszté­si fórumát a magyar-szlo­vák gazdasági kapcsola­tok aktualitásairól és le­hetőségeiről. Salgótarján. A megyei vállal­kozások képviselőit dr. Tordai Péter, a Nógrád Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara elnöke, egyben a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara magyar-szlo­vák tagozatának első embere köszöntötte, űr. Kúposok Lajos, a Magyar Nemzeti Kereskedő­ház (MNKH) Zrt. vezérigazga­tó-helyettese az MNKH Közép­európai Kereskedelemfejlesz­tési Hálózatának felépítéséről és szolgáltatásairól tartott elő­adást, különös tekintettel a ha­zai mikro-, kis- és középyállal- kozók exportjára, valamint a befektetés-ösztönzésre. A szlo­vák vállalkozási környezet ak­tualitásairól Janók Júlia, a pár­kányi MARK PLUS s.r.o. köny­velőiroda tulajdonosa tájékoz­tatta a megjelenteket, valamint a Felvidék fejlesztési terveit Mihók Gábor, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kassai irodave­zetője mutatta be. Az előadásokat követően szak­mai konzultációra nyílt lehető­ség az MNKH munkatársaival pályázati tanácsadás, önkor­mányzati kapcsolatok és külkap- csolatok terén. A rendezvényen elhangzott elő­adások megtekinthetőek a kama­ra honlapján: www.nkik.hu Védjegyre lehet pályázni Megyénkből eddig mind­össze - Nógrád községből - egy pályázó élt a lehető­séggel, s kapta meg a Bükki Nemzeti Park Igaz­gatóság védjegyét bizo­nyos termékére. Ez a ka­pu most újra megnyílt, hogy a helyi kézművesek, kisvállalkozások érvénye­sülését ezzel a sajátos „márkajelzéssel” támo­gassa. NMHirfomáőó. Az igazgatóság azoknak a jellegzetes, helyii előállítású népművé-! szeti tárgyi eszközök­nek kíván védjegyet adományozni, amelyek a tájegység kézműves ha­gyományaira épülő, helyi motívu­mokat megjelentető, hagyomá­nyos technológiáival készültek. Pályázni azokkal a termékekkel lehet, amelyek a nemzeti park ter­mészetvédelmi oltalom alatt álló területein (nemzeti park, tájvédel­mi körzet, természetvédelmi terü­let, Natura 2000), többnyire ter­mészetes alapanyagból készültek és előállításuk a természet védel­mével összhangban történik. Cél a helyi kézművesek, kisvállalkozás­ok támogatása, az eladásra szánt termékeik megbecsülésének nö­velése. A védjegyprogram a helyi termékek piacra jutásának előse­gítésével hozzájárul a hagyomá­nyos népi mesterségek fennmara­dásához, a természettel harmoni­kus gazdálkodás és termék-előál­lítás ösztönzéséhez. A védjegy megszerzéséhez használati kérelmet kell benyúj­tani, ezt a Nemzeti Parki Tanú­sítványi Bizottság bírálja el. A formanyomtatvány, valamint a pályázati feltételek, illetve a bírálat alapelveit és a használat feltételeit tartalmazó dokumen­tum beszerezhető az igazgató­ságon (3304 Eger, Sánc u.ó.), vagy letölthető a nemzeti park honlapjáról (www.bnpi.hu). A benyújtás határideje: március 27. További információért (ugyancsak az igazgatósá­gon) Paulikovics Ildi­kót keressék az ér­deklődők. A magyarországi nemzeti parkok ter­mék védjegy-rend­szerének megalapo­zásában és különösen a pályázati feltételek kidol­gozásában jelentős szerepet ját­szott az a tervező iroda, amelyet az Őrségi Nemzeti Park Igazgató­ság bízott meg a munkával, rész­letes tanulmány kidolgozásával. Ennek egy része például a kö­vetkezőkre hívja fel a figyelmet: „a helyi termék védjegy rendszerek felértékelődése számos tényezőre vezethető vissza. A nemzetálla­mok könnyen feladták lehetősége­iket a globalizált élelmiszergazda­ság kordában tartására, a konven­cionális élelmiszergazdaság minő­ségbiztosítási, tanúsítási és jelölé­si rendszerei (ISO, HACCP) jelenleg viszont egyre kevésbé szolgáltatnak érdemi, a fogyasztót valóban érdeklő információt arról, hogy a termelésnek, élelmiszer- előállításnak milyen hatása van a környezetre, az egészségre, a helyi közösség jól-létére”. Ember ki a Holdon jártál és a Mars bolygót kutatod, veszed biz’ a bátorságot és a csillago­kat sem hagyod. Oly’ elánnal vágtatsz ott, a bolygóközi tér­ben fenn, hogy mindössze por- szemnyi csak, mit a Földön látsz, itt lenn. A boldogság itt tanyázik, jobb, ha erre is fi­gyelsz, mert égi vándorútját já­ró utazóként, boldog ott fenn nem lehetsz. És amíg bölcs gondolatom fogalmaztam ma­gamban, kérdésemre választ kaptam, erdőalji lakomban. Hajnal volt és még az ég is, csak alig-alig pitymallott, a kö­zeli kiserdőből éji zene hallat­szott. Vég nélküli örömzene, s hangverseny vette kezdetét, egy életre megtanultam, szeret­ni e szép zenét. lőttek sorban egymás után, az énekes mada­rak, tavaszvárást zengedezve, előadva dalukat. Elsőként a kis poszáta, biz’ a Napot kereste, hogy énekével köszönthesse, de ezt még nem tehette. Utána a (házi) rozsdafarkú, dicsérte a hajnalfényt, s félénksége elle­nére, kivágta a magas cét. Ez­után a széncinege, jelentkezett szólásra, ki-ki-tél, ki-ki-tél - mondta a tavaszra gondolva. Majd jött a feketerigó, az égi színpad sorosa, s lágyan csen­gő énekével ő lett a prím, a hangverseny első dalosa. Az el­hangzott sok madárdal, még a Napot is meglepte, s az égen egyre feljebb kúszva, azt maga is követte. És szólni kezdett ez­után a felvágós zöldike, s pergő nyelven, mondta-mondta, tyü- tyü-tyü, szép vagyok, ezt érted- e? A sokszínű tengelic és a pici ökörszem tavaszdala után, zár­szóra, átvette helyüket a mada­rak híres csalogánya. ...Szép lesz tavaszunk,/ Van sok boga­runk, / Álmos, tesze-tosza volt a tél. //Vígan dalolunk, / Lesz jó falatunk, / Kikeletünk, bol­dog tavaszt ígér. ...Igen. így zá­rult ez a szép tavaszváró hang­verseny. Barátom, érzed a boldogsá­got, ha szól a „dal”, mert a ma­dárdal épp’ oly’ fontos, mint ál­modozni tavasszal! És ne csak a fellegekben járj, hanem gon­dolj a madarakkal! Bartos József Települési konfliktusmegelőző,-kezelő módszer: mediáció 2. Mi a mediáció? : Európai Unió I Európai Szscä Alap BEFEKTETÉS A JÖVÖB! SZÉCHÉNYI t Számos definíció létezik a mediáció meghatározására, és számos téves értelmezés is „forgalomban van” ezzel a fogalommal kapcsolatban. Az egyik legjellemzőbb félreértés az angol „mediation” kifejezés magyar megfelelőjének (közvetítés, közbenjárás) értelmezés nélküli használatából származik. A mediáció kifejezés ugyanis nem alkalmazható bármilyen közvetítő tevékenységre, így az ingatlaközvetítés, házasságközvetítés, partnerközvetítés stb. nem mediációs tevékenységek. Szintén gyakori hibának tekinthető, hogy a mediáció kifejezést a konfliktuskezelés szinonimájaként használják. A konfliktuskezelés azonban jóval tágabb fogalom, mint a mediáció. A mediáció olyan jog előtti közvetítési eljárás, melynek során egy külső, pártatlan közvetítő segíti a vitás feleket előrehaladott fázisban (amikor a felek között már nincs érdemi kommunikáció) lévő konfliktusuk kezelésében, a kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálásában. A konfliktuskezelés ezzel szemben sokrétű fogalom, mely magában foglalja a közvetlen, a segített, a jog előtti, a jogi, illetve a jogon kívüli konfliktus-megoldási formákat is. A mediáció együttműködő, a másik fél bevonására építő, többnyire konszenzuális eredménnyel záruló folyamat: • általában önkéntes konfliktuskezelési eljárás • ha van megállapodás, akkor az a felek közötti szerződésnek tekinthető • semleges külső fél/médiát or/, akit a résztvevők választanak • a tárgyalás kereteit a felek és a mediátor együtt határozzák meg • a hozzászólásokat a közösen megállapított szabályok korlátozzák • a mediátor kontrollálja a folyamatot, felek pedig a végeredményt • privát eljárásmód A szakirodalom által alapszabályként kezelt tétel: a mediációs eljárás során a mediátor soha nem hoz döntéseket a résztvevők helyett, hanem segíti őket olyan helyzetbe kerülni, amelyben a felek maguk hozhatnak megállapodáshoz vezető döntéseket. Ez a szabály általánosságban igaz. Különösen igaz azokban az országokban, ahol a mediációnak több évtizedes hagyománya van. A magyarországi gyakorlatban azonban gyakran előfordulnak olyan helyzetek, ahol a résztvevők elvárnak valamennyi „beavatkozást”. Ez különösen akkor fordul elő, ha a mediációs megbeszélésre olyan helyzetben kerül sor, amikor a felek nem, vagy nagyon nehezen képesek kikerülni a győzelemorientált attitűd befolyása alól. A beavatkozás sohasem érheti el a felek helyett történő döntéshozatal szintjét, ám a napi gyakorlatban szükség lehet ún. Javaslattevő kérdés” megfogalmazására, flyen pl. a „Nem tartanák-e érdemesnek megfontolni...?” kezdetű kérdés, mely mindig valamilyen feltételezett továbblépési irány felé orientálja a résztvevőket, rpeghagyva azonban nekik az adott felvetés elutasításának szabadságát. TAMOP-5.6.1.C-11/2-2011-0033 „Összefogás az áldozatokért” » * » * Magyar-szlovák gazdasági roadshow Dr. Tordai Péter köszöntötte a megyei vállalkozások képviselőit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom