Nógrád Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-26 / 47. szám

Szenográdi Ferenc Egy tucat gondolat az ifjúságnak • Tudás nélkül az ambíció nem sokat ér, az ismeret is ke­vés, ha hiányzik az akaraterő, j • A véletlenek mögött is i mindig ott van az ok. • Amit fiatalon elherdál­tál, azt az élet később kama­tostól is elveszi tőled. • Szeretni annyit jelent, mint tisztelni, megbecsülni a j másikat. • Sikered nagysága,: ahonnan elindultál, ahová el-1 jutottál, közötti távolság. • Aki nem becsüli meg az élettől kapott jót, azt a sorsa előbb, utóbb cserbenhagyja. • Elveszíti a játék szépsé­gét, örömét, ha abban a pénz a cél. • A hazudozás széttépi az emberi kapcsolatokat. • Nem kell, hogy minden­ben te legyél a legjobb, de kell, | hogy valamiben az legyél. • Létezik kegyes hazugság. • Ha a társad szeret, senki | más ne érdekeljen, ha nem, tégy érte, hogy szeressen. • A könyv a legjobb úti­társ, nem fecseg, nem beszél, j még is szórakoztat. Beköszönt a Tarjáni Tavasz Mi kő István a művészeti fesztivál l* színházi premier előadását ajánlotta az érdeklődők figyelmébe 1% (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján. Simon Lajos, a Sal­gótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezető igazga­tója ajánlotta elsőként a nagykö­zönség figyelmébe a művészeti ágak teljes skáláját magába fog­laló kulturális tavaszünnepet. Mint kiemelte, a művészeti fesz­tivál hagyományai talaján egyre több városi intézmény és civil szervezet bekapcsolódásával folytatja 1988-ban megkezdett pályáját. Amint az ügyvezető igazgató, más jelenlévők is az új­donságok, a korábbiaktól eltérő vonások, jellemzők kiemelésé­vel harangozták be a sokszínű elemeket. így Tóth Csaba fesztiváligaz­gató azt hangsúlyozta, hogy a ta­valyi után hamarosan szervező­dő idei - sorrendben a 31. - di­xieland fesztiválon új közönsé­get, minél több fiatalt is szeret­nének megnyerni a műfajnak. Ezért ezúttal is kapcsolódik eh­hez tehetségkutató zenei tábor. A Budapest Bár április 30-i kon­certjével indít a salgótarjáni jazz-ünnep, amelynek keretei közt - a szabadtéri, színházter­mi és templomi koncerteken - cseh, lengyel és szlovák előadók is fellépnek. A Salgótarjánból el­származott zenészek bemutat­kozásának, vendégszereplés­ének idén szintén teret kíván­nak adni. A Tarjáni Tavaszt kö­szöntő tájékoztató meghívott vendégei közt MikóIstván Jászai Mari-díjas színművész a művé­szeti fesztivál színházi premier előadását, különlegességeit, for­mai megoldásait ajánlotta a je­lenlévők figyelmébe. A Zenthe Ferenc Színház ugyanis az irodalmi Nobel-díjas angol drá­maíró, (költő, forgatókönyvíró, színész, rendező) Harold Pinter 1965-ben megírt tragikomédiá­ját, a Hazatérést viszi színre. Az érdeklődők kamara előadásként tekinthetik meg több alkalom­mal, egyenesen a színpadról... A darabot Gyuriska János rendezte, aki „nagyon jó szereposztást ta­lált ehhez a nagyon nehéz, tar­talmas, katarzist nyújtani képes darabhoz”. Mikó István mellett Csernák János, Máté Krisztián, Albert Péter, Erdélyi Gábor és K. Müller Zsófia alakításait lehet majd megtekinteni. A Zenthe Színház Társulata számára a most induló művésze­ti eseménysor előrelépés abból a szempontból is, hogy az idein már három előadással vesznek részt, a Hazatérés mellett Moliere Képzelt beteg című mű­vét, valamint egy mesejátékot is bemutatnak. Ami pedig a társu­lat és vezetői önmagukkal szem­beni elvárásait jelenti, ők nem­csak a közönség kikapcsolódá­sáért, hanem bekapcsolásáért is latba kívánják vetni tehetségü­ket. Vagyis a szórakoztatás mel­lett a mélyebb, szellemi feltöltő- dés élményét is nyújtani szeret­nék a színházkedvelőknek, ér­deklődőknek. Erről Sándor Zol­tán, a Zenthe Színház művészeti vezetője beszélt a kávéházban. A harmincéves KiViSzI Szín­házi Műhely, magyarországi tur­néja során az ukrán állami népi együttes és a negyven esztende­je alakult Nógrád Táncegyüttes is fellép a tavaszi rendezvényso­rozaton, amelynek szellemi ínyencségeihez a Tarjáni Bor- fesztivál a nedűk zamatait teszi. telek András erről szólva azt emelte ki, hogy most a rozénak osztanak főszerepet, felsorakoz­tatva a szekszárdi, tokaji, mát­raaljai és más vidékről érkező termelők borait. S megnyerték ügyüknek a rozékirálynak neve­zett, szekszárdi Év borászát is... Március 1-én, vasárnap 18 órakor Rúzsa Magdi koncertje nyitja a Tarjáni Tavaszt, erre már minden jegy elkelt. (Mj.) „Százmillió embertársunkat gyászoljuk...” dig a recski koncentrációs tábor lett, ahol nem kellett a foglyok életével elszámolni. Bérezési Mihályné elmondta: emlékeznünk kell a kitelepítettek- re, az üldözött kulákokra, a Kos­suth téri és a mosonmagyaróvári sortüzek, valamint a kegyetlenke- dő pufajkás Kádár-hatalom áldo­zataira. Emlékeznünk kell a titok­ban és ismeretlen helyen elhan- toltakra, Hadady Rudolfra és Hargitay Lajosra, a salgótarjáni Acélárugyár nemzetőr parancsno kainak hugyagi kínhalálára. Em­lékeznünk kell a Budapesten, Kistarcsán, Balatonkenesén, Tökölön és máshol megkínzottak- ra és az 1956. december 8-i salgó­tarjáni vérengzés 131 áldozatára, akiket a forradalomért bosszúból kivégeztek. Dániel Zoltán, a megyeszék­hely alpolgármestere elmondta: az utókor hazánk történetének 1947 és 1989 közötti időszakát kommunizmusnak nevezi. Eb­ből adódóan sok emberben el­lentmondásos és tanulságos kép alakult ki a II. világháború utá­ni és a rendszerváltás előtti Ma­gyarországról. Többen közülük mostanában is elmondják: Ma­gyarország máig ható nagy hát­ránya több országgal szemben az, hogy a második világégés után kibontakozó demokrácia a szovjet megszállás következté­ben megakadt és bolsevik típu­sú pártállami rendszer, egyfajta diktatúra alakult ki. 1947 áprilisában Kovács Béla kisgazda politikus Szovjetunió­ba történő törvénytelen depor­tálása sokak számára bebizo­nyította, hogy mire számíthat az, aki kicsit is bírálni meri az egyeduralmi folyamatokat. Mindszenty József és Rajk Lász­ló koncepciós pere, valamint a sokezres kitelepítések és inter­nálások növelték az áldozatok számát. Hozzátette: a diktatórikus idő­szakot szokás Rákosi-korszak- nak, vagy a személyi kultusz időszakának nevezni, fény, hogy 1948 nyarán megszűnt az 1946. február 1-én kikiáltott köz­társaság és a demokratikus álla­mi berendezkedés. S a magát él­csapatnak nevező, kíméletlenül célratörő kommunista párt veze­tő szervei és testületéi közvetle­nül bitorolták és gyakorolták az állami közhatalmi jogosítványo­kat. „Vasfüggönyt” húztak a nyu­gati határon és a haladó gondo­latoktól is elzártak bennünket. Ellenségnek lett kikiáltva a vi­lág nagyobbik, demokratikus fe­le. Háborús hangulat uralta ná­lunk is a mindennapokat és nagy volt a szegénység, illetve senki sem érezhette magát biz­tonságban. Ezért elmondható, hogy a magyarok többsége vala­milyen formában a rendszer ál­dozata lett.- A kommunizmus áldozatai­nak emléknapja városi rendez­vényén, azon a téren, amelyet 1956. december 8-án ártatlan emberek vére áztatott, ezért em­lékeztetem a megjelenteket, hogy a világ különböző pontjain a válságokkal terhelt időszakok­ban, a növekvő szegénységgel Szigeti András (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótatján. Bérezési Mihályné hozzátette: 1919-ben Tanácsköz­társaságnak nevezték azt a ter­rort, amely a második világhábo­rú iszonyata után tovább folyta­tódott. A Szovjetunió megszállta Magyarországot és a szabadsá­got, demokráciát akarókat együtt üldözték a szovjethatósá­gok. A kínzás általános gyakor­lat lett ebben az időben. S még az engedélyezett politikai pártok tagjai sem voltak biztonságban, ezt sugallta Kovács Béla, a Füg­getlen Kisgazdapárt főtitkárá­nak és parlamenti képviselőjé­nek 1947. február 25-i elrablása. A vallásüldözés során Mindszenty József hercegprí­mást letartóztatták és meg is kí­nozták. A nyomtalanul eltűntek és a vértanúk száma folyamato­san nőtt. Közel kétszáz börtön és internáló tábor nyelte el az embereket. Az ország jelképe pe­küzdő országokban nőtt meg el­sősorban az esélye a diktatóri­kus rendszer kialakulásának, de csak ott tudott gyökeret verni, ahol az emberek hallgattak. A diktatúra ugyanis abból építkezik, abból él, ha az ország lakói nem politizálnak. így volt ez a magyarországi személyi kultusz idején is, egészen a 80- as évek végéig. Ezért ma is - mint mindig - fontos feladatunk a politizálás, hiszen közös dol­gainkról beszélni, vitatkozni, vé­leményt cserélni kell a megfele­lő keretek között, a másik véle­ményének, nézetének feltétlen tiszteletben tartása mellett. S ha ezt betartjuk, meggyőződésem, hogy a diktatúra hazánkban csak sok fájdalmat okozó, rossz emlék marad - zárta szavait. A rendezvény ezután az emlé­kező műsorral folytatódott, amelyben közreműködtek a sal­gótarjáni Bolyai János Gimnázi­um tanulói. A megemlékezés vé­gül pedig a koszorúk elhelyezé­sét követően a Szózat közös el- éneklésével fejeződött be. HIRDETÉS «&V PROGRAMAJÁNLÓ ?! Salgótarján Február 26-március 4.15.30 Spongyabob - Ki a vízből! 3D Szinkronizált amerikai animációs vígjáték Február 26-március 4.17.45 Amerikai mesterlövész Színes, feliratos amerikai film Február 26-március 4. 20.00 Rendíthetetlen Szinkronizált amerikai hím lAZSEF ATTUA MtIVElttOÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT Február 25.14.00 A kommunizmus áldozatainak emléknapja (December 8. tér) Február 25. 16.30 Szerdatár saság-Törzsasztal. Újra él a Városlakó. Ingyenesen látogatható! (Stécé Kávéház - Galéria terem) Jegypénztár Nyitva tartás hétköznaponként februárban: 12.00-18.00 Március 1-től VÁLTOZÁS, hétköznaponként: 11.00-17.00 Március 8-ig! Nyitva tartás: Hétfő-csütörtök 09.00-21.00, Péntek-szombat: 10.00-22.00, Vasárnap: 10.00-20.00. Jegyár: 400 Ft/fő/óra saját korcsolyával, 600 Ft/fő/óra bérelt korcsolyával. Péntek esténként jégdisco! VÁROSI TANUSZODA Nyitva tartás: hétfő-péntek: 6.00 - 8.30,16.30 - 21.00 szombat: 6.00 - 21.00 vasárnap 6.00 -11.00 szauna: hétfő-szombat 18.00 - 21.00 VÁROSI televízió 09.00 Hírfüzér 09.24 Ajánló 09.30 Háttér Az első száz nap értékelése 10 00 Háttér - Megemlékezés az 1946-os széncsata 69. évfordulóján 10.30 Hirfüzér 10.54 Ajánló 11.00 INFO TV 13.00 Hirfüzér 13.24 Ajánló 13.30 INFO TV 19.00 Hírfüzér 19.24 Ajánló 19.30 Csendes percek (Adventista Egyház műsora) 20.00 Egy kiállítás képei (koncert a Dornyay Béla Múzeumban) 20.45 Hírfüzér 22.00 INFO TV A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kit. támogatásával készült. Létrejönnek a központok Nógrád megye, a nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében április elsejétől az állami köznevelési feladatellá­tás keretében az Oktatási Hi­vatalhoz kerülnek az állami pedagógiai-szakmai szolgálta­tások, és létrejönnek a Pedagó­giai Oktatási Központok - kö­zölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelé­si államtitkársága az MTI-vel. A tájékoztatás szerint az Okta­tási Hivatalon belül országo­san egységes szakmai színvo­nalon és minőségben biztosít­hatók a pedagógiai-szakmai szolgáltatások. A hivatal kere­tében létrejövő Pedagógiai Ok­tatási Központok ellátási terü­letükön biztosítják a pedagógi­ai-szakmai szolgáltatásokat, azok koordinálását. Gondos­kodnak továbbá a pedagógiai munkát támogató szaktanács- adói-, valamint a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőr­zését szolgáló tanfelügyelői- hálózat hatékony és teljes kö­rű működtetéséről. Nógrád megyében Salgótarján lesz a központ helyszíne. f EBB&SSBBHHHi

Next

/
Oldalképek
Tartalom