Nógrád Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-21 / 43. szám
FOTÓ: KASZA BÉLA Ro mániát illetve azon belül Erdélyt bemutató díjazott standot a 10.A osztály készítette Salgótarján. A Madách Imre Gimnáziumban az elmúlt héten több nyelven is felkerült a falra az Európai Unió jelmondata: „Egység a sokféleségben”. A zászló - amelyen a csillagok a népek közti egység, szolidaritás, harmónia eszményét szimbolizálják - ugyancsak hangsúlyt kapott a díszítő elemek között, tekintve, hogy az intézményben a kedvelt hagyományok közé tartozó úgynevezett témahét keretében az Európai Unió immár huszonnyolc országa közül tizenhattal ismerkedtek a diákok. A megnyitón - a 10.D és a 10. A osztály - felelevenítette az unió előzményeit, konkrétan Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németország és Olaszország révén az ötvenes évek végén létrehozott Európai Gazdasági Közösség kezdeti lépéseit. Felcsendült az Európa Tanács által választott, majd az Európai Unió himnuszává vált dallam: Beethoven 1823-as IX. szimfóniájából Schiller 1785-ben írt versére komponált „Örömóda” is. Minden napon az arra kijelölt osztályok kiállításokon mutatták be a számukra kisorsolt országok jellegzetességeit. Nem volt hiány az ötletességben, a színes standok vonzották az érdeklődőket és értelemszerűen nagy sikert arattak a kóstolókkal együttjáró gasztronómiai bemutatók. A dalnokverseny során minden osztálynak az adott ország repertoárjából kellett egy dalt választani és előadni. Többen zenei kísérettel igyekeztek emelni produkciójuk színvonalát, vonzerejét. A zsűrinek kifejezetten nehéz dolga volt, amikor döntenie kellett a díjak odaítéléséről. Délutánonként az országok bemutatóira került sor. A végzős osztályok közül a 12. A osztály Belgium, a B Bulgária, a 13. D pedig Olaszország hangulatát varázsolta az aulába. A13. C osztály angol nyelvű felkonferálással és jellegzetes angol teával jelenítette meg az Egyesült Királyságot. A 11. évfolyamos osztályok közül az A Hollandiával, a B Csehországgal, a C pedig a szomszédos Ausztriával foglalkozott, rámutatva a történelem, a kultúra, a gasztronómia hazánkkal való sok közös pontjára. A12. C osztály Görögország, a 12. D Spanyolország nevezetességeivel ismertette meg az érdeklődőket. A10. A osztály Romániára hívta fel a figyelmet, nem utolsósorban a Magyarországhoz közös múlttal kapcsolódó Erdélyre. A 10. B osztály Finnországot, a C Lengyelországot igyekezett bemutatni, a D osztályosok pedig az ír viseletét, szokásokat illetve a nemzeti sportot érzékeltették. A 9. A osztály Franciaországot egy show-val jellemezte, a B osztály Svédország kapcsán a jéghotelről is ismertetőt adott, a C pedig Portugália színes világát mutatta be. Az ötödik nap fergeteges jelmezes felvonulással, bohókás és méltóságteljes bemutatókkal ért véget. Lehetett látni - többek között - autentikus bolgár táncot, vérpezsdítő spanyol koreográfiát, olasz operabemutatót lánynak varázsolt csábító fiúkkal, hangulatos cseh polkát s a görög Zorba, a finn tánc, a francia kán-kán madáchos változata is megjelent a színen. Meglátogatták az iskolát a portugál foci sztárjai és rajongói és érkezett egy román lagzis menet is. Az angol ás osztrák uralkodó családok tagjai is megtisztelték a farsangi mulatságot. A zárórendezvényen felidézték az előző napok néhány jellemző pillanatát majd SzlukaPálné igazgató vonta meg a tematikus hét mérlegét. Elismerően szólt a sokrétű, élménydús programban részt vállalt tanárokról, a természettudományos munkaközösségről, a fő szervező, Butkainé Vajda Éva munkájáról és mindenekelőtt a diákokról, akik ezúttal is nagyon ötletesnek, kreatívnak bizonyultak , a játszva tanulás módszerével gyarapították tudásukat s lettek többek az uniós héttel. Az eredményhirdetés során kiosztották a díjakat az osztálytermek díszítéséért, a plakátokért, a nyitóünnepség díszletéért és műsoráért, a kiállításokért, az országokról tartott prezentációkért, a dalnokversenyért és a farsangi felvonulásért. A két legjobb produkciót, a 11. C osztály Ijécsi bálok hangulatát idéző táncát és a 11. B osztály cseh polkáját még egyszer megtapsolhatta az iskolaközösség... - csébé Bár az Ivancsics Ilona és Színtársai elnevezésű társulat jóval korábban mutatta be Michel André francia szerző „bűnügyi” vígjátékát, a „Lulu”-t, Salgótarjánban Valentin-nap estéjén került színre. Ennek egyik nyilvánvaló oka, hogy a Fényes Szabolcs és Szenes Iván betétdalai, slágerei (a „Halló, Cherie”, a „Te az enyém...”, a „Nemcsak a húszéveseké a világ”) a szerelemről szólnak. De egész biztos motiválta a fogadó intézmény, a József Attila Művelődési és Konferencia-központ döntését az is, hogy az előadást Koltai Róbert rendezte, sőt szerepel is a darabban. Ráadásul májusban a Zenthe Ferenc Színház által bemutatandó klasszikus komédiának, Mollére „Képzelt beteg”-ének a címszereplője lesz. Mondhatni tehát, hogy a népszerű színművész fellépése mintegy Valentin-napi ajándéknak számított a tarjáni közönség számára. S nem is okozott csalódást, amolyan „koltais” módon formálta meg a beszédes nevű „Migrén” felügyelőt. Persze a darabban nem a balek rendőr az egyetlen, akit megtévesztenek, gyakorlatilag mindenki igyekszik átverni a többieket. Pedig a „műkedvelő” betörők - Emil (Szirtes Balázs), Lulu (Végh Judit) és a bugyutya Fredo (Bodrogi Attila) nem veszélyesek igazán, a lakástulajdonos hivatalnok, nem mellesleg éppen egy díjat nyert zeneszerző, Antoine (KirályAdrián) meglehetősen naiv, Legrand rádióriporter (KertészPéter) nem kevésbé s valószínűtlenül vehemens a férfifaló rendőrfeleség, Ella (Ivancsics Ilona) is. De éppen e képtelenségektől lesz vicces, szórakoztató az egész. S romantikus is, amennyiben a rossz útra tévedt, alapvetően kedves lány, Lulu bevallja, hogy időközben beleszeretett Antoine-ba. A hangulatkeltő tánclépéseket Sebestyén Sándor koreogra- fálta, a kottafejeket, violinkulcso- kat díszítő elemként használó színpadkép Sántha Barcsa munkája. Halasi Zsuzsa jelmeztervezőnek különösen jól sikerült a felügyelő, azaz Koltai Róbert Columbo legendás ballonjára ha- jazó, slampos kabátja... Cs. B. A „kitüntetett" rendőr (Koltai Róbert) kikapós feleségével (Ivancsics Ilona) Miskolc tarjáni szemmel Északi fotószemle A Salgótarjáni Tájak, Korok, Múzeumok Klub Egyesülete a hónap eleji klubnapokon rendre kirukkol valami különleges programmal. így volt ez a legutóbbi alkalommal is, amelyet „Néhány miskolci érték - Egy salgótarjáni származású múzeumigazgató válogatása” címmel tartott előadást dr. Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum vezetője. Meghívásában a klub részéről Szemes Béla borsodi kötődésű nyugalmazott mérnök és Árpád Sándor ugyancsak nyugállományú tanár működött közre. A történelem-régész végzettségű kutató 1988- ban érettségizett a Bolyai János Gimnáziumban. Szép emlékek fűzik egykori középiskolájához éppúgy mint a salgótarjáni múzeumhoz, amelynek akkori igazgatói, dr. Horváth István és dr. Praznovszky Mihály vonták be a honismereti táborok munkájába. A szegedi egyetem elvégzését követően - azaz huszonegy évvel ezelőtt - azonnal a Herman Ottó Múzeumba került s négy esztendeje áll az intézmény élén. A PhD fokozatot 2002- ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte meg. Speciális szakterülete a középkori településrégészet. Többek között olyan feltárásokban vett részt mint a telkibányai Szent Katalin Ispotály, Mohi, a középkori mezőváros, a keleméri Mohosvár vagy a gönci pálos kolostor. Szakmája, hivatása iránt mélyen elkötelezett emberként mondandóját történelmi és régészeti szempontok uralták, de a Herman Ottó Múzeum látnivalói is homloktérbe kerültek. Bevezetőben a borsodi megyeszékhely múltjából az Árpád-kori Magyarországon is fontos tényezőnek számított Ákos és a névadó Miskolc nemzetség valamint a 13. századi diósgyőri vár (amely a salgói „kortársa”) szerepe, a városszerkezet kialakulásának folyamata hangsúlyozódott. Részletesen esett szó az ismert fürdőhelyen, Tapolcán, az egykori Anna Szálló helyén a közelmúltban - a 2004-től 2012-ig tartó időszakban - feltárt középkori bencés apátság illetve templom maradványainak feltárásáról, leírásáról, amely nem kis mértékben Pusztai Tamás nevéhez is fűződik. Előadásában ugyancsak kiemelt témaként szólt a Herman Ottó természettudósról, az őskori kutatásokat Miskolcon megalapozó polihisztorról elnevezett múzeum épületeiben látható kiállításokról. így a kétszázötven év magyar festészetét nyomon követő képtárról, a természettudományos kuriózumokról, köztük a különleges ásványgyűjteményről és főként a Mátra Erőmű Zrt. bükkábrányi bányájából idekerült, a világon egyedül álló 7,6 millió éves, miocén kori négy mocsárciprust bemutató „Őserdei ösvényeken” című kiállításról, amely fölé „Pannon-tenger Múzeum” elnevezéssel épületet is emeltek. Ez egyszersmind egy óriási interaktív játszótér is, amely minden korosztály számára kínál hasznos időtöltést. Ugyancsak nem mindennapi élményt nyújt az „Elit alakulat” című kiállítás, amely a Kárpát-medence legnagyobb honfoglaláskori temetőjét mutatja be elődeink fegyvereivel, méltóságjelvényeivel, ékszereivel. A megnyerő személyiségű, élvezetes előadásmódú Pusztai Tamás sok új ismerettel gazdagította a hallgatóságot. Csongrády Béla Dr. Pusztai Tamás prezentációja elsősorban a régészeti értékekre hívta fel a figyelmet Kollégák, érdeklődők Berendi Tibor fotói előtt A 44. Észak-magyarországi Fotóművészeti Szemle megnyitóját Heves megye székhelyén, Egerben tartották 2014 novemberében. Az úgynevezett másodbemutatóra a minap Salgótarjánban került sor. Ennek - mint Homoga József, a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület elnöke is elmondta az itteni megnyitón - kettős célja van: egyrészt megismerni, hogy miként dolgoznak a borsodi és hevesi kollégák, másrészt helyben is bemutatni a nógrádi fotósok szereplését. Az aktuális szemlére 70 alkotó 920 képet küldött be s a Horváth Imre, Kerekes István és Mátyus Károly fotóművészek alkotta zsűri 40 szerző 101 alkotásának adott zöld utat. Ennek jelentős részét a József Attila Művelődési és Konferencia-központban, a fotóklubban is kiállították. Az érdeklődők a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület tagjai közül Agócs József, Bakos Béla Márk, Berendi Tibor, Bodrogi László, Czenthe Huba, Homoga József Homogáné Tóth Ilona, Kacsák Jánosné, Medve Jánosné és Szabó Péter egy vagy több képét láthatják. Közülük Bakos Béla Márk „Fellegvár” című fotója a szabad kategóriában az első helyezett lett, dr. Agócs József pedig „ívelések” című felvételéért különdíjban részesült. Az Észak-magyarországi Fotó- művészeti Szemle képeiből rendezett bemutató a 455. kiállítása Nógrád Megyei Fotóklub Egyesületnek, amely jövőre, azaz 2016-ban lesz ismét házigazdája a regionális szemlének, dyb Bakos Béla Márk „Fellegvár” című képét első helyre rangsorolták rEgység a sokféleségben" Ajándék Holtaival Szintéi , díjai kapott U.C osztály által bejutatott bécsi báli tánc