Nógrád Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-21 / 43. szám
FOTÓK: DANYI ANDRÁS A hús vétot megelőző nagyböjti időszak, a szent 40 nap kezdődik el a héten. Húshagyó- keddel lezárult a farsangi idő, hamvazószerda már a nagyböjt kezdete. A nagyböjti időszak egészen virágvasárnapig tart, amikor is a nagyhét - jézus szenvedésének ideje - kezdődik. A szent idő, a húsvéti felkészülésünk időszaka a bűnbánatra és Jézus értünk vállalt szenvedésére irányítja figyelmünket. Hamvazószerdán a pap a tavalyi évben megszentelt barkaszemek hamujából rajzolt kereszttel a bűnbánatra hív fel, és az elmúlásra figyelmeztet: Emlékezz ember: por vagy és porrá leszel! A rövid mondat, felszólítás igen mély tartalmú. Egyszerűsége, sűrűsége páratlan. Nemcsak azt mondja, hogy a Mindenható mellett minden ember, minden teremtmény csupán csak egy porszem, de - gondolva a Szentírás szavaira - azt is sugallja: neki minden „porszemére” gondja van. Az elmúlásról is szól: porrá lesz mindenki, és ezt érthetjük nemcsak az életre, hanem arra is: aki azt hiszi, ő is elérheti a mindenhatóságot, ideig-óráig sikerülhet csak, mert porrá lesz, Isten nagyságát nem lehet elérni, nem érheti el egyetlen ember sem. Ha pedig valaki megpróbált Isten útjáról letérni - a bűnt választani -, akkor itt az ideje, hogy bűnbánatot tartson, hogy emlékezzen mindezekre a dolgokra. Nagyböjt lényege tehát ebben az egy mondatban benne van - az Anyaszentegyház ezt az egy mondatot mondja el nagyböjt kezdetén minden évben a híveknek. Nekünk pedig - emberek, porszemek vagyunk - szükségünk van erre az egy mondatra, és ugyan ideig-óráig sikerül emlékeznünk, bűnbánatot tartanunk, de mégis érezzük: szükség van erre a felszólításra nagyböjt elején, szükség van nagyböjtre, adventra, a bűnbánatra, hogy visszatalálhassunk arra az útra, amely az Isten útja. Szükségünk van az elcsen- desedésre, a magunkra figyelésre. Az evangélium nagyböjt első vasárnapján éppen erről szól: az elcsendesedésről, az imádságról, a magányról. Jézus kiment a pusztába, mert úgy érezte, hogy szüksége van az egyedüllétre, oda vitte őt a Lélek. Hányszor érezzük mi is magunkban, hogy el kell vomeiKeaes nulnunk, hogy magányra van szükségünk egy kicsit, hogy imádkozunk csendben magunknak, hogy egy picit átadjuk magunkat magunknak és az Istennek. Nem ördögtől való dolog ez, Jézus is így tett, szüksége volt a magányra. (Más alkalommal is előfordul, hogy például a tömeg elől akar elvonulni az apostolokkal.) Egy kicsit csendben lenni, magunkba fordulni, visszagondolni az elmúlt időszakra, letenni a legnehezebb dolgokat, és előretekinteni nagyhét történetére. Ez a nagyböjt lényege, ezért járjuk a keresztutat hétről-hét- re, erről szólnak a nagyböjti szentmisék. Az elvonulás, a magány az irodalomban is fontos helyet kap. Elég Madách nagy költeményére, Az ember tragédiája műre gondolni, ahol Ádám és Éva a Paradicsomban elbújnak az Úr, pontosabban az Úr haragja elől. A jól ismert rockoperában, az István a király utolsó jelenetében, István egyedül szeretne lenni amikor imádkozik. Mondhatjuk, ugyanígy egyedül van ladikjában a két világ, a Senki szigete és a palota közötti úton Tímár Mihály, az „aranyember”, aki itt gondolkodhat el tulajdonképpen életéről, a folytatásról. Egyedül ül József Attila a Duna-parton, amikor híres versét írja „a rakodópart alsó kövén”. Sorolhatnánk még az irodalmi személyeket, akik az elcsen- desedésben keresték útjukat. Nem volt ez feltétlenül a valláshoz köthető, de annyi biztos, hogy az utat keresték, a helyes utat kérték valakitől, valaki felettünk lévőtől - mi tudjuk: az Istentől. Nagyböjtben mi is elvonulhatunk egy kicsit, hogy a helyes útra rátaláljunk, a helyes utat megtaláljuk, azt, ami az igazán célravezető, amit járnunk kell, ami a folytatás számunkra. Néhány perc séta a tavaszias napsütésben, a lefekvés előtt végiggondolt napi tevékenység, egy-egy fohász, hogy csak néhányat említsünk a nagyböjti útkeresés pillanataiból. Ha mindezeket megtűzdeljük a nagyböjti jócselekedetekkel, akkor igazán teljes lesz a húsvéti készületünk. Kívánjuk, hogy ezt az utat találjuk meg nagyböjti vándorlásunk során, hogy a nagyhétre érve tiszta szívvel mehessünk majd képzeletben mi is Jeruzsálembe, Jézus bevonulásának helyére! Veszelovszki Balázs Maratoni vita után fogadták el a költségvetést... A salgótarjáni közgyűlés napokban tartott ülésén számos kérdésben döntöttek, amelyek közül a legfontosabb a 2015. évi költségvetési rendelet megalkotása volt. A büdzsét több órás vita után fogadták el a képviselők. Szigeti András Salgótarján, a költségvetési rendelet megalkotása kapcsán Dóm Ottó polgármester elmondta, hogy helyi adókból 1.699 millió forint terveznek, amely a kötelező 361 millió forint adóbevételi többlet előírását is tartalmazza. így a közvetlen helyi adóbevétel 1.338 millió forint lesz, amely kissé elmarad a 2014-ben tervezettnél. Az önkormányzat működésének támogatása jogcímen a központi költségvetés 2.224 millió forintot biztosít, amely 11 millió forinttal növekedett az előző évhez képest. Ezen belül a település-üzemeltetésre irányulóan 743 millió, a közművelődési feladatokra 535 millió, a szociális és gyermekjóléti teendőkre 894 millió, illetve a kulturális kötelezettségre 294 millió forint jelenik meg a költségvetésben. A működési célú támogatásokra államháztartáson belülről 286 millió forint bevétel tervezése történt meg, amelyből 177 millió forint jut a gyermekvédelmi feladatok ellátására. A felhalmozási támogatások államháztartáson belülről jövő jogcímen jelzett források együttesen 755 millió forint bevételt eredményeznek, amelyek a bekalkulált kiadások 47,6 százalékát fedezik. Ebben a legjelentősebb tételként a „Geotur” turisztikai fejlesztéssel kapcsolatos 138 millió forint, illetve a közvilágítás korszerűsítéséhez kapcsolódó 287 millió forint összegben jelenik meg. A hitelfelvétel tervezett összege 935 millió forint, ebből 500 millió a likvidhitel. S mivel ez a tartozás a stabilitási törvény szerint nem lehet meg év végén, a kiadási oldalon hasonló nagyságrendű előirányzatot határoztak meg. Másik felét a hosszú lejáratú hitelek teszik ki, amelyek összege összesen 435 millió forint. Ezt a pénzt a folyamatban lévő rehabilitációs projektek befejezésére (200 millió), a közvilágítás korszerűsítése kapcsán felmerülő saját erő biztosítására (52 millió), valamint a költségvetésben tételesen megjelenő fejlesztésekhez (183 millió) használják fel. A beterjesztett 2015. évi költségvetés szolgáltatási területeit az alábbiak jellemzik: működési oldalon szociális és egészség- ügyi feladatokra 1.076 millió forintot biztosít a tervezet. A szociális és egészségügyi kiadásokon belül az Egészségügyi- és Szociális Központ által ellátott teendőkre együttesen 188 millió forint jut. Szociális segélyezésre és gyermekvédelmi feladatok támogatására együttesen pedig 270 millió forint áll rendelkezésre, amely 612 millióval csökkent. A csökkenés a szociális támogatások és gyermekvédelmi ellátások állami hatáskörbe vonása miatt következett be. A Salgótarjáni Foglalkoztatási Nonprofit Kft-n keresztül ellátott feladatokra 229 millió forintot biztosít a költségvetés, a források alapvetően a különböző közfoglalkoztatási programokban résztvevő munkavállalók munkavégzéséhez teremtik meg az anyagi lehetőséget. Köznevelési és kulturális kötelezettségekre 2.155 millió forint áll rendelkezésre. Ezen belül 604 millió forint közvetlenül az óvodai feladatokra, az iskolák működtetésére pedig 152 millió irányul. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár fenntartására 199 millió forint, illetve a Dornyay Béla Múzeum feladataira 123 millió forint a tervezett forrás. A városüzemeltetés kommunális feladataira összesen 347 millió forint áll rendelkezésre, ebből 75 millió a park és temető fenntartására szolgáló tétel. Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások üzemeltetésére további 234 millió forintot különítettek el, amely 24 millióval növekedett az előző évhez képest. Felhalmozási feladatok megvalósítására pedig 1.585 millió forint jut, amelyből a fizikai megvalósításra, beruházásra, felújításra 1.249 millió forint a tervezett összeg - fejtette ki egyebek mellett Dóra Ottó polgármester. A fenti számok kapcsán a tájékoztatót követően hosszas vita bontakozott ki a baloldali és a jobboldali képviselők között, amelyben Tolnai Sándor (Fidesz- KDNP) élesen kritizálta a költségvetési tervezetet. Majd több kérdést is megfogalmazott a városvezetők felé: az ellenzéki képviselő nem értett egyet az újabb hitelek felvételével kapcsolatosan, s megkérdezte, ha olyan rossz a helyzet, mint azt az előző hetekben felvázolták, gondoltak-e arra a vezetők, hogyan fogják visszafizetni ezt a kölcsönt? A Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. feladatkörébe idén két új finanszírozási projekt is bekerült (ifjúsági centrum és a salgói látogató központ), ennek ellenére az látszik, hogy 28 millió forintos költségvetés-csökkentés történt az intézménynél; ez a forráskiesés és plusz teendő milyen kihatással lesz a cég szolgáltatásaira, azaz veszélyeztetheti-e a Zenthe Ferenc Színház működését? Végül a jobboldali politikus azt is nehezményezte, hogy a 2015-ös költségvetésben csupán 30 millió forint van elkülönítve az önkormányzati utak felújítására. Valamint érdeklődött arról is, hogy mi a lesz azoknak az utaknak a helyreállításával, amelyeknek a terveit már az előző önkormányzat elkészítette? A kérdésekre a megyeszékhely vezetője elmondta: a 435 millió forintos hitelből 252 milliót nem akartak felvenni. Ugyanis, mint kiderült, a két városrehabilitációs projekt az eddigiekkel ellentétben nem száz százalékos támogatottságú, hanem csak nyolcvan. Ezért a fennmaradó összeget kötelesek kifizetni, hiszen ha nem valósul meg a pályázat zárása, akkor a teljes költséget vissza kellene fizetniük. Hozzátette: tény, hogy a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft-hez pluszfeladatok érkeznek, de a cég vezetői és a hivatal kollégái hosszasan egyeztettek ez ügyben, s megállapodtak, hogy a tavalyi színvonalat fenntartva fognak működni. Magát a színházat a tudomása szerint egyetlen forint veszteség sem éri, nem úgy, mint a többi részegységet a kft-n belül. Zárásként az utak vonatkozásában Dóra Ottó kifejtette: az elérhető források kapcsán egy év volt, amikor viszonylag sok pénzt költött a város saját forrásból útfelújításra. Azonban az idei és a következő években úgy tűnik, hogy erre az uniós forrás csak minimális vagy egyáltalán nem lesz. Ezért a belterületi utak felújításának sorrendjét három tényező fogja meghatározni: menynyire használják, mekkora a lakosság-sűrűség és milyen az állapota. A hosszúra nyúlt vita lezárása után a polgármester szavazásra bocsátotta a 2015. évi költségvetés rendeletének megalkotásáról szóló javaslatot, amelyet kilenc igen és hat nem ellenében fogadtak el a képviselők. Pintér Lászlóné Két szépkorút is köszöntöttek Pintér Lászlóné - Giziké néni - és Búcsú Andrásné - Matild néni - is a napokban ünnepelte a 90. születésnapját a bátonyterenyei Ezüstfenyő Idősek Otthonában. A jeles alkalomból Rákos Szabolcs alpolgármester látogatta meg őket, aki virággal, és emléklappal kedveskedett nekik, míg az intézmény vezetésétől tortát kaptak a szépkorúak. Bátonyterenye. Pintér Lászlóné (Pintér Gizella) 1925. február 10-én született Neműben, három testvére volt (két fivére és egy húga). A legidősebb fiú testvére elhunyt, másik két testvére él. Édesanyja háztartásbeli, édesapja bányász volt. Az elemi iskola 6 osztályát szülőfalujában végezte el, majd a mezőgazdaságban dolgozott, ló évesen ment férjhez, házasságából egy fiú gyermek született, aki testvére emlékére az Emil nevet kapta. Férje 1993-ban elhunyt, azóta otthonában, Neműben egyedül élt Egészségügyi állapotának gyengülése miatt 2013. április 2-án beköltöződ az Ezüstfenyő Idősek Otthonába. Búcsú Andrásné (Pirk Matild) 1925. február 10-én születeti Etesen, öten voltak testvérek, nehéz családi körülmények között nevelkedett fel. Édesanyja háztartásbeli, édesapja bányánál dolgozott s a családjával nem. ápolt jó kapcsolatot. Az elemi iskola 6 osztályát szülőfalujában végezte el, de a családja rossz anyagi helyzete miatt 10 évesen már dolgozott házvezetőként, s mellette tanult is. Salgótarjánban a városgazdálkodásnál a kertészeti részen tudott munkába állni, férjével is itt ismerkedett meg, házasságukból gyermek nem született. Egészségügyi állapotuk gyengülése miatt 2002. június 25-én beköltöztek az Ezüstfenyő Idősek Otthonába, Bátonyterenyére. Hosz- szú ideig ápolta férjét betegségében, halála óta pedig egyedül él az otthonban. Rákos Szabolcs virágot adott Búcsú Andrásnénak » V t 1 * * .Í V
