Nógrád Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-19 / 41. szám
2015. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Egyre gazdagabb közösségi élet Új időszámítás kezdődött 2013. szeptember elsejével Szécsény közoktatási életében: katolikus iskola kezdte meg a működését. Szécsény. - A katolikus iskola célkitűzése, hogy szintézist teremtsen a műveltség, a hit és az élet között, átadja az emberi műveltséget, tudást. Eközben igyekszünk az evangélium szellemében kialakítani azokat az erényeket, amelyek alkalmassá teszik tanítványainkat, hogy embertársaik javát is szolgáló, az értelmes életet kereső, szeretetben élő felkon kívül is megtalálják az érdeklődési körükhöz közel álló tevékenységi formákat.- Fontos számunkra, hogy a gyermekek iskolai szervezésben megtalálják a szabadidő hasznos eltöltésének a különböző formáit. Ezek hozzájárulnak személyiségük pozitív fejlődéséhez. Van szorobán-, informatika-, furulya- , gitár- és kézműves szakkörünk és énekkarunk is. Az érettségizők számára a fakultációs órák mellett plusz felkészítőt is tartunk. Rövidesen megkezdi működését a diákkör, amelynek programja igen széles, a filmdési Nonprofit Kft. által meghirdetett gyermekszínház előadásain ott vannak a kisdiákjaink. A nagyobbaknak filharmónia előadássorozatra van bérletük. Az Erzsébet program keretében a 3.-4. osztályosok Zánkán, a 7. évfolyamosok Fonyódon töltöttek el egy hetet. A plébániával közösen hittantáborban volt több diákunk. A tanév befejezésével nyári napközis ellátást szervezünk. A sikeres, Határtalanul című pályázatunknak köszönhetően, május 27-30.-a között a hetedikeseink Kassára, Lőcsére, Eperjesre és a Magas-Tátrába kirándulnak - mondta Borda Tamás, az iskola másik igazgató- helyettese Az iskola kapcsolatairól, Szenográdi Tamás igazgató elmondta, hogy folyamatos a kapcsolatuk a plébániával. Diákjaik rendszeresen ott vannak a múzeum, a művelődési ház kiállítónőtteké váljanak - fogalmazott Szenográdi Tamás, a Páter Bárká- nyi János Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium igazgatója. A hitélethez kapcsolódó programokról az intézet vezetője elmondta, hogy a tanévet iskolai szentmisével kezdik és zárják. Minden hétfőn lelki percekkel indítják a hetet,-amelyet a ferences atyák vagy a hitoktatók tartanak. A tanulók havi rendszerességgel diákmisén vesznek részt. Évi két alkalommal egész napos lelki gyakorlaton, a hitéletet elmélyítő foglalkozásokon vesz részt külön a diákközösség és a tantestület. Az iskolában 550 diák tanul. Az általános iskolában minden évfolyamon kettő, a gimnáziumban összesen öt osztályuk van. Nagy súlyt fektetnek a nevelésre, tehetséggondozásra. Az oktatási intézmény fő nevelési, oktatási színtere a tanítási óra. A gyermekek készség- és képességfejlesztését, ismeretszerzését, személyiségük harmonikus fejlődését nem lehet tizenegynéhány tantárgyba besűríteni. Ezt jól tudják a szécsényi katolikus iskola vezetői, pedagógusai is. Azon vannak, hogy a tanulók a tanítási óráklubtól kezdve a táncházig. Iskolánkból sok tanuló hangszeres zenét tanul. Jó a kapcsolatunk a helyi művészeti iskolával, tanáraik délután az iskolánk épületében tartják a gyermekek számára az órákat. Ami a sportfoglalkozásokat illeti, részt vehetnek tanulóink délutáni sportoláson, van kosár-, röplabda- és labdarúgó csapatunk, íjász szakkörünk. Meg kell említenem a különböző versenyeket. Ezeknek igen széles a tárháza, a vers- és prózamondástól, egészen a Peják István matematika versenyig. A házi versenyekről sokan eljutnak a területi, megyei megmérettetésekre, közülük többen sikeresen szerepelnek az országos döntőkön - mondta Ludányiné Bella Szilvia igazgató-helyettes. Az iskola munkatervében több olyan program is megtalálható, amely túlmutat az intézmény falain- Rendszeresek a budapesti színházlátogatások, osztálykirándulások. Tavasszal és ősszel a szülők és a diákok részére közös túrát szervezünk. Télen sítáborban vesznek részt a tanulóink. A Szécsényi Közművelősainak a megnyitóján. Sok tanulójuk tagja a helyi sportegyesületnek, a Szerva Asztalitenisz Egyesületnek. A szülőkkel jó a kapcsolatuk, szülőértekezleteken, fogadóórákon találkoznak velük. A szülői szervezettel - amelynek vezetője Cservenné Józsa Bernadett - példaértékű az együttműködésük, az igazgatót rendszeresen meghívják az üléseikre. Több közös rendezvényük van, mint például a jótékonysági bál, gyermeknap. A szülők segítenek az iskola karácsonyi, mikulási, farsangi rendezvényein. Az igazgató jónak ítélte meg az intézmény tárgyi felszerelését. Most van folyamatban egy konditerem kialakítása, ezzel az iskolában a tornaterem, tornaszoba mellett három teremben sportolhatnak a diákok. Az iskola mindennapjaiban szép lassan, ahogy a ház építésénél egymásra rakódnak a téglák, emelkedik a fal, úgy valósul meg a gyermekek személyiségjegyeiben az intézmény által megfogalmazott öt alapérték: hit, szeretet, közösség, öröm, tudás. Egyre gazdagabb a közösségi élet a Bárkányiban. Énekkara is van az intézménynek Festészetével örömet okozott... Szomorú hír érkezett a minap Budapestről: 87 életévében elhunyt GyüreNándor, az egykori öblösüveggyár nem kevésbé legendás üvegfestője, Salgótarján és Nőgrád megye művészeti életének karakteres személyisége. Egy ideje ugyanis szűk családi körben a fővárosban élt, minthogy megroppant egészsége okán kénytelen volt elhagyni szülővárosát, nagy műgonddal alakított nagyállomás környéki otthonát - amely elé a főutcára két szimbolikus fát is komponált - a hegyoldali, éghez közeli műtermét és mindenekelőtt művészkollégáit, barátait. Pedig velük az utóbbi években sokat volt együtt, szinte minden jelentősebb képzőművészeti kiállításon, kulturális rendezvényen megjelent és ami ennél fontosabb: neki magának is volt jó néhány tárlata az 1900- as évek végétől mintegy tíz esztendőn át. Bár mindig is vonzódott a festészethez, a korábbi időkben is születtek figyelemre érdemes alkotásai, igazán aktívnak élete utolsó évtizedeiben, úgymond nyugdíjas éveiben bizonyult. 1928. szeptember 5-én Etes bányatelepen született egy bányászcsalád ötödik gyermekeként. Édesapját egyszerűen hősnek tartotta, aki a mindennapi kenyér reményében az ezer veszély ellenére is rendszeresen leszállt a föld mélyére. Édesanyja csak a szépre, a jóra, a hazaszeretetre, az igazságérzetre nevelte. Nem véletlenül, hiszen a mama egyik nagyapja - azaz a dédnagy- apa - Laczkovics János testőr, huszárkapitány együtt halt mártíromságot a budai Vérmezőn Martinoviccsal és társaival. Az ifjú Gyüre Nándor megjárta a második világháború poklát, ahonnan sikerült hazamenekülnie. Itthon 1946-tól az öblös- üveggyár festőüzemében - amelyet második otthonának tartott s ahol elismerték munkáját - dolgozott és fiatalon lett az export termékeket előállító csoport vezetője. Szintén a negyvenes évek közepén volt növendéke - sok más tehetséges (pályatársával együtt a Bóna Kovács Károly festő- és szobrászművész vezetGyüre Nándor (1928-2015) éltetik a természeti valóságot, vagyis - ahogyan fogalmazta - „amit az ember ujjongva tavasznak vagy borzongva ősznek érez... Olyan festő vagyok, akinek szüksége van a természetre, de nem azért, hogy lemásoljam, hanem hogy elevenségét, változását, atmoszféráját megragadjam, rögzítsem..." Előszeretettel örökítette meg a környező várakat, gyakran voltak főszereplői képeinek kétkezi munkát végző emberek - természetesen üveggyártók, de kosárfonók, csipkeszedők is - s szívesen készített portrékat is például Zenthe Ferencről, József Attiláról vágy- kedves kisunokájáról, Lilláról. Különböző időszakokban önarcképek is születtek festői műhelyében. Szemlélődő egyéniség volt, mindenről formált véleményt, amelyet főként családtagjaival, barátaival osztott meg, de gyakorta műveiben is megjelenített. A „Gyűlölet magvetőj*é”-t azért festette meg, hogy felhívja a figyelmet a gonosz szellem ólálkodó veszélyeire. Az „Én Krisztusom” című korpusz azt sugallja: a kereszthalál mindenkiért történt, a szeretni tudó, a humanista emberek esélyesek a győzelemre... Ő is ilyen ember volt, talán túlzottan is jó. Nem különcködött hivalkodó külsőségekkel, modoros formaságokkal, de nem is távolodott el rezignált lélekkel a tágabb és szű- kebb környezetétől, a közösségektől. Ugyanakkor soha senki kegyeit nem kereste az érvényesüléshez, realistaként nem kárhoztatta a sorsot, hogy nem lett még jobban elismert, még többször díjazott művész. Talán azért sem, mert - mint egykori munkatársa, Takács Géza te baglyasaljai kép- Munkahelyét, az öblösüveggyárat is gyakran megjelenítette képein zőművészeti szabadiskolának. (Nagyra becsült mesteréről 2001- ben festett portréja a megyei könyvtár Bóna Kovács Károly Galériájában kapott helyet.) 1948- ban felvették a Képzőművészeti Főiskolára is, de anyagi háttér hiányában nem tudta vállalni a felsőfokú tanulmányokat. Az 1950 és ’52 közötti katonaévek során viszont a szegedi Vinkler László festőművész tanítványa volt. A „Dél-Magyaror- szág” című lapban több méltató cikk is megjelent alkotásairól. Az 1956-os forradalom leverését követően a sortűzben elvesztett barátja halálát elítélő véleménye miatt felelősségre vonták és tizenkilenc napi elzárást kapott. (Az eléggé el nem ítélhető tragikus esemény festőként is megihlette: megrázó erejű képe a salgótarjáni városháza egyik emeleti folyosójának falán őrzi a keze nyomát.) A hatvanas években Iványi Ödön pallérozta Gyüre Nándor tudását, sokat tanult Földi Pétertől is, és ugyancsak kollegiális, jó viszony fűzte Czinke Ferenchez. A megyei képzőművészeti stúdió tagjaként rendszeresen részt vett művésztelepeken - így Bujákon, Szirákon - s folyamatosan kapcsolódott be a művészeti életbe. A Szécsényi Őszi Tárlatnak mondhatni állandó kiállítója volt, 1999-ben a „Bujkáló nap” című alkotásáért Salgótarján Megyei Jogú Város díját nyerte el. Gyüre Nándor munkásságát műfajilag a farostra festett olaj táblaképek reprezentálják leginkább. Tartalmát tekintve a természet-, a tájábrázolás szándéka vezérelte elsősorban. Törekedett megmutatni, hogy milyen színek üvegtervező művész mondta róla - képeit nem kellett soha magyarázni, önmagukért beszélnek. Ez a minősítés viszont nem igen esik egybe a hivatásos műítészek gondolkodásmódjával. „Akkor érzem jónak a képet, ha az másnak is azt az örömet okozza, amit én éreztem festés közben. Úgy gondolom, ezért érdemes élni és a jövőbe vetett hittel alkotni tovább” - vetette papírra néhány évvel ezelőtt. Ecsetét boldogságszerző hangszernek nevezte. De szó szerint is gyakran fogott a kezébe hangszert: tagja volt a zagyvapálfalvai síküveggyár balalajka zenekarának és a festészet - amelyben kiteljesíthette gyermekkori álmát, vágyát - mellett a hegedűt is élete nagy szerelmének tartotta, s volt ben- dzsója, mandolinja is... Gyüre Nándor - mint fentebb esett szó róla - már korábban elköltözött Salgótarjánból. Most immár a földi világból is. De ahogyan eddig sem felejtődött el, hogy személye, hagyatéka milyen értékét képezi a megyeszékhely s egyáltalán Nóg- rád szellemi életének, ezután is őrzi majd az emlékezet szellemiségét, optimista életszemléletét, művészi hagyatékát. Rokonok, barátok, művész- társak, ismerősök a régi salgótarjáni köztemetőben február 23-án, hétfőn 10 órakor búcsúzhatnak el Gyüre Nándortól. Örök nyugalomba helyezése ugyanazon a napon 13.45 órakor lesz Budapesten, a Farkasréti temető, 9/B parcellájában. Béke poraira! Csongrády Béla j * 4 'Oyegfúvóíj, - /, fazefys-fymence A katolikus iskola célja, hogy szintézis teremtsen a műveltség,« hit és az élet között m .«liä: l I
