Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-12 / 8. szám

Láthatóvá válnak a legrégebbi falfestmények Tavasszal újabb őskori barlang másolata nyílik Franciaországban: a dél­franciaországi Ardeche megyei Le Pont-d'Arc mel­letti barlangot a tervek szerint április 25-étől ve­hetik birtokba a látogatók. Le Pont-d'Arc. A La Croix fran­cia napilap internetes kiadása szerint ez lesz a világ legna­gyobb falfestményekkel díszített barlangmásolata. A 36 ezer éves Vallon-Pont-d'Arc-i, más néven Chauvet-barlangot 1994 decem­berében fedezte fel Jean-Marie Chauvet, Éliette Brunei és Christian Hillaire. A legrégebbi ismert barlangrajzokról híres barlang 2014-ben került fel az UNESCO kulturális világöröksé- gi helyszíneinek listájára. Jean-Michel Geneste, a bar­langban dolgozó tudóscsoport vezetője elmondta, hogy a Chauvet-barlangban találhatóak az eddig ismert legrégebbi euró­pai műalkotások. Alkotói felte­hetően a 36 ezer évvel ezelőtt lé­tezett aurignaci kultúra képvi­selői voltak, de jártak itt a gravetti kultúra korában (28 ezer évvel ezelőtt) élt emberek is. Az aurignaci ősember vadá- szó-gyűjtögető életmódot folyta­tott, nem lakott barlangokban, csupán a falakat díszítette rituá­lis alakokkal. A 8500 négyzetméter felületű barlang több mint 400 méterét díszítik falfestmények. A falakon 425 állat látható, főként veszé­lyesnek tartott élőlények, orosz­lánok, barlangi medvék, párduc, mamutok és gyapjas orrszar­vúk. A többi ismert barlangban rendszerint az általa vadászott állatokat, lovakat, teheneket és kőszali kecskéket örökítette meg az őskori ember. A Chauvet- barlang további sajátossága a felső-paleolitikumból, a csiszo­latlan kőkorszakból származó falrajzok szokatlanul jó minősé­ge - olvasható a barlang honlap­ján. Miután a barlangot legalább 20 ezer éve omladék zárta el, és így megóvta a pusztulástól, föld­tanilag is rendkívül értékes gyűjteménynek tekinthető. A barlangot csak tudóscsopor­tok, őskortörténeti szakértők és a másolat készítésén dolgozó szakemberek látogathatják, ők is rendszerint február és május között, amikor a barlang levegő­jének szén-dioxid-tartalma ezt megengedi. A turisták számára épült Vallon-Pont-d'Arc közelében a másolat, amelynek munkálatait 2012-ben kezdték meg. A külső formájában a tájba illeszkedő, a Stonehenge-t idéző betonelemek­ből kialakított építmény belseje 3000 négyzetméterre sűríti az eredeti barlang 8500 négyzetmé­terét. 3D-s lézerképek segítségé­vel másolták milliméteres pon­tossággal a falakat, a sztalaktito- kat és sztalagmitokat, a mészkö­vet utánzó, a bézstől az aranyon át az okkerig terjedő árnyalatok­kal megfestett habarcscsal be­vont vasrudak és rácsok segítsé­gével. A patinát, az áttetszőséget és a csillogást gyanták és termé­szetes anyagok biztosítják. Az áp­rilisi nyitásra nemcsak a festmé­nyeket, de a barlang nedvességét és illatvilágát is rekonstruálják. Ebben a félhomályban sejte­nek fel az első festmények, vése- tek és alakok, amelyek ugyan­olyan lélegzetelállító hatást kel­tenek, mint az eredetiek. A hát­só teremben található 12 méter hosszú barlangrajzot sokan az őskori művészet gyöngyszem­ének tartják. A falfestmény két óriás oroszlánfejet, 17 orrszar­vút, 16 nőstény- és hímoroszlánt, oroszlánkölyköket, lovat ábrázol. Az őskori falfestmények meg­óvása céljából épített barlangmá­solatoknak Franciaországban im­már hagyománya van. Az „őstörté­net Sixtus-kápolnájának” is tekin­tett délnyugat-franciaországi Lascaux-barlangról immár a har­madik másolat készül, a tervek szerint 2016-ban adják át. A Lasca- ux-II néven ismert első másolatot évente negyedmillióan látogatják. Versgépeket állítanak fel Két „versgépet” helyez­nek el Prága közterein februártól. A projekt kiagyalójának nem ez az első olyan kezdemé­nyezése, amellyel új élettel igyekszik meg­tölteni a közterületeket. Prága A Kampa Parkban lé­vő pavilonban elhelyezendő masina olyan forgó hengerek­ből áll, amelyekre a készítők költeményeket nyomtatnak. Az eszköz hordozható, így Prága más köztereire is eljut­hat majd. A Namesti Miru tér­re egy wurlitzer kerül, a gép zene helyett verseket fog ját­szani a járókelőknek. Ondrej Kobza, a versgépek kitalálója a projekthez szük­séges pénzt közösségi finan­szírozás segítségével szedte össze. A kezdeményezés ke­retében apró ajándékokat ajánlottak az adakozóknak, a módszerrel 93 ezer korona (mintegy 1 millió forint) jött össze. A feltaláló a pénzt fel­ajánlókat meghívta a wurlit­zer átadójára. Az MTI beszámolója sze­rint Kobza korábbi projektje, amelynek keretében bárki ál­tal ingyenesen kipróbálható zongorákat állítottak fel a cseh főváros több pontján, ko­moly sikert aratott az ország­ban, 30 város csatlakozott a kezdeményezéshez. A zongorázó járókelőkről készült videofelvételek - így a prágai repülőtéri zongorán játszó külföldi vagy a Rudolfinum előtt zongorázó rendőr - az interneten is nagy sikert arattak. A barlangot egyelőre csak tudóscsoportok, őskortörténeti szakértők és a másolat készítésén dolgozó szakemberek látogathatják Ismét lesz Nyitott Balaton A Balatoni TDM Szövet­ség szép eredményeket ért el új balatoni szezo­nok megteremtésével, fő feladatának a jövőben a Nyitott Balaton akciók folytatását tartja, vala­mint a közreműködést a turizmustörvény mielőbbi megszületésében. Tihany. Ezt a szervezet tisztújí­tó közgyűlése után mondta az új­raválasztott elnök, Hoffmann Henrik (a Siófoki Fürdőegylet el­nöke, a Hotel Residence tulajdo­nos-vezetője) Tihanyban az MTI- nek. Mint kifejtette, a szövetség legfontosabb célja a balatoni tu­rizmus fellendítése, amire a leg- hivatottabb az alulról, önkéntes alapon szerveződő, a balatoni tu­risztikai egyesületeket tömörítő regionális TDM (turisztikai desztináció menedzsment) szö­vetség. - A szervezet eddigi munkájában a tavalyi év bizo­nyult a legeredményesebbnek. Ekkor sikerült olyan összefogást „gründolni” a Nyitott Balaton ak­ciókkal, amelyekkel nem a nyá­ri szezont hosszabbítgatták, ha­nem gyakorlatilag új szezonokat teremtettek - mondta az elnök. Hoffmann Henrik szerint az egész szakma kudarca, hogy nem sikerült az előző parlamen­ti ciklusban elérni a turizmustör­vény megszületését. A szervezet álláspontja szerint helytelen, hogy a turizmusirányítás felada­tai az önkormányzatoknál van­nak, amelyek lényegüknél fogva alkalmatlanok erre, hiszen terü­letileg korlátozottak.- A nemzetközi piacon nem tele­pülések, hanem térségek és orszá­gok versenyeznek - hangsúlyozta. A Balatoni TDM törvényterve­zethez benyújtott javaslatiban többféle elképzelés is létezik a TDM szervezetek finanszírozásá­ra, ami nem feltétlenül az önkor­mányzatok rovására történhetne.- Az ellenérdekeltséget fel le­hetne oldani azzal, ha megvaló­sulhatna egyfajta alulról finan- szírozottság, vagyis az idegenfor­galomban érdekelt vállalkozók turisztikai hozzájárulása biztosí­taná a forrást a szakmai irányítás működtetéséhez, amire volt már példa Magyarországon is, és több jól működő külföldi turisztikai ré­gió is hasonlóan szerveződik - mondta Hoffmann Henrik. Újabb akciókkal várja vendégelt a Balaton Rekordszámú magyar Horvátországban _ Ta valy összesen 13,614 millió turistát regisztráltak az adriai országban Mintegy 400 ezer magyar vendég több mint 2,1 millió vendégéjszakát töltött 2014-ben Horvátországban, ahol nyolc év óta nem regisztráltak ilyen kimagas­ló magyar adatokat - tájékoztatta a Hor- vát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletvezetője az MTI-t. Marin Skenderovic elmondta: a múlt évben 397 ezer magyar vendég 2,153 mil­lió vendégéjszakát töltött Horvátországban, s mindkét szám egyaránt csaknem 10 százalékos növekedést mutat 2013-hoz képest. A múlt évi adat 2006 óta a legmagasabb, de az utóbbi 20 év­ben is a harmadik legnagyobb magyar turistafor­galmat jelzi az adriai országban. A szakember kifejtette: 1995 óta 2005-ben volt eddig a legtöbb magyar turista Horvátországban, akkor 453 ezer vendég 2,405 millió éjszakát pi­hent. A második legjobb mutatók 2006-ban szü­lettek, az akkori 403 ezer magyar turistának és az ott töltött 2,196 ezer vendégéjszakának kö­szönhetően. A múlt évi magyar rekord nemzet­közi összehasonlításban is érdekes, ugyanis a Horvátország számára 10 legjelentősebb küldő állam közül a magyar adatok mutatták arányai­ban a legnagyobb növekedést mind a vendég­számban, mind a vendégéjszakát illetően. Hozzátette, 2014-ben összesen 13,614 millió tu­ristát regisztráltak az adriai országban, 4,9 száza­lékkal többet, mint az azt megelőző évben. Ebből a külföldiek száma 12,111 millió volt, 5,3 százalék­kal több mint 2013-ban. A vendégéjszakák száma összességében 74,726 millióra emelkedett 2,1 százalékos bővülést jelez­ve, ebből a külföldiek 67,694 milliót töltöttek el, ami 2,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Marin Skenderovic elmondta: az évről évre jobb adatokat produkáló horvátországi turizmus elis­merését jelenti, hogy a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) vezető testületé idén májusban Rovinj- ban tartja 100., jubileumi ülését. f « * 1 « ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom