Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-12 / 8. szám
Orbán Viktor a párizsi merényletről... Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatban fejezte ki tiszteletét a párizsi merénylet áldozatai előtt azt megelőzően, hogy elutazott a francia fővárosba az áldozatok emlékére szervezett megemlékezésre. Budapest Az alábbiakban közöljük a miniszterelnök nyilatkozatának teljes szövegét: „Ma a világ tiszteletét fejezi ki a párizsi merénylet áldozatai előtt. Magyarország miniszter- elnökeként először és mindenekelőtt én is a legmélyebb együttérzésemet fejezem ki. Mi magyarok osztozunk a franciák fájdalmában. A terrorizmus előretörése Európában ma már valóság, ami napról napra növekszik. Az európai ember áll támadás alatt, az európai ember szabadsága és életformája. Mindez a hétköznapjaink biztonságát fenyegeti. Nem tehetjük meg, hogy nem nézünk vele szembe. Európának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. A politikai korrektség már nem nyújt védelmet a kegyetlen barbársággal szemben. Magyarország elkötelezte magát az európai értékek védelme mellett és a maga erejével kiveszi a részét ebből a létfontosságú küzdelemből. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a jelenlegi európai politika nem tudja megvédeni az európai embereket. Új politika kell. Európának új véderőművekre és stabilizá- torokra van szüksége ahhoz, hogy megakadályozza a biztonságát fenyegető rengéseket és mozgásokat. Mi magyarok készek vagyunk együttműködni minden olyan európai politikai erővel, amelynek van megoldási javaslata és küzdeni akar az új fenyegetések ellen. ” Tiltakoznak a napelemek termékdíja ellen Az LMP, az Együtt - A Korszakváltók Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) is tiltakozik az ellen, hogy az idei évtől környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni a napelemek után. Budapest A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség a honlapján tette közzé, hogy 2015. január 1-ét követően minden napelem után kilónként 114 forint környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni, ami - számításaik szerint - mintegy 2000-2500 forintos modulonkénti áremelést jelent. Közleményük szerint ez azért is érthetetlen, mert a napelemek fő összetevői piimlúirahasznosíthatóak. Szél Bernadett, az LMP társelnöke az MTI-hez vasárnap^láttatott kÖzíeményebeh azt írja, ’elfő gadhatatlan számukra, hogy az Orbán-kormány környezetvédelmi adóval akarja drágítani a környezetkímélő napelemeket. Bejelentette, hogy törvénymódosító-javaslatot nyújtanak be a jogszabály megváltoztatásáért, a köztársasági elnököt pedig arra kérik, hogy valóban tegyen a környezetvédelemért, és akadályozza meg a napelemek megadóztatását. Pápa Levente, az Együtt - A Korszakváltók Pártja gazdaságpolitikusa közleményében arra szólította fel Áder János köztársasági elnököt, hogy az általa idén létrehozott Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság akadályozza meg a napelemek termékdíjjal sújtását. Az ellenzéki párt elnökségi tagja ostobaságnak nevezte az „új sarc kivetését”. Szabó Rebeka, a PM elnökségi tagja az Orbán-kormány egyik legsötétebb ötletének nevezte a napelemekre kivetett termékdíjat. A PM írásbeli kérdést tesz föl az érintett minisztereknek, hogy megtudja, mi a/oka a-környezetvédelem megadóztatásának, és mit kívánnak tenni a nyilvánvalóan elhibázott szabályozás korrekciója érdekében - közölte. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a napelemek után kétszer annyi környezetvédelmi termékdíjat kell majd fizetni, mint a súlyosan környezetszeny- nyező savas akkumulátorokért. HIRDETÉS TTSCUJg [kÄCSÄ! ffiOKZATI HOSZIGETELES FELÚJÍTÁSA MŰEMLÉKI ÉS FA NYÍLÁSZÁRÓK, BÚTOROK GYÁRTÁSA Facebook-on szervezte a tüntetést Szabó Gábor (Tuareg) beszél a „Tüntetés a gyülekezés Fidesz általi korlátozása ellen - az Összefogás Napja” címmel a Facebook közösségi oldalon meghirdetett demonstráción, a Kossuth téren A gyülekezési szabadság korlátozása ellen tüntettek az Országház előtt néhány százan szombaton este. Budapest. A tüntetés több szónoka is kiemelte: legfontosabb céljuk Orbán Viktor és kormánya eltávolítása a hatalomból, (}e az sem megengedhető, hogy Magyarországot kivezessék az Európai Unióból. A közösségi oldalon szerveződött megmozduláson hirdette meg „Orbán Viktor és kormányzata megbuktatásának tervét tavaszi vihar” címen Szabó Gábor „Tuareg”. Ebben az szerepel: március 15- én este százezres nagygyűlést tartanak a Kossuth téren, ahol közfelkiáltással átmeneti kormányt választanak, amely a szeptember közepi - már a 2010-ben érvényes alkotmány és választási törvény alapján tartott - választásokig irányítaná az országot, tagjai pedig nem kerülhetnének be az új parlamentbe. Békés volta ellenére „ez nem performance, ez forradalom” - jelentette ki Szabó Gábor „Tuareg”. A megmozdulás végén a résztvevők fáklyákkal kezükben élő láncot alkottak a parlament előtt. A tömegben a Demokratikus Koalíció és a Szolidaritás zászlóit; valamint magyar nemzeti és uniós lobogókat is lehetett látni. A rendezvény rendbontás nélkül ért véget. Rogán egyeztetne a frakcióvezetőkkel Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője jövő szerdára hívja tárgyalásra a parlamenti képviselőcsoportok vezetőit, hogy a terrorellenes fellépésről egyeztessen velük. Budapest. A Fidesz szombaton közleményt juttatott el az MTI- hez, amelyben azt írták: az elmúlt napokban történt megdöbbentő és brutális franciaországi terrorcselekmények után szükség van arra, hogy hazánkban nemzeti konszenzus jöjjön létre a terror elleni fellépésről. Éppen ezért Rogán Antal frakcióvezető a képviselőcsoportja nevében, a kormánnyal együttműködve jövő szerdára egyeztetést kezdeményezett a parlamenti frakciók vezetőivel a közös fellépés formáiról és az esetleges külön intézkedések előkészítéséről. A politikus erről szóló szándékát már pénteken ismertette a Hír TV-ben. Azóta Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője is jelezte részt vesz az egyeztetésen. Kitolnák Simon Gábor házi őrizetét A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) indítványozta, hogy további két hónappal hosszabbítsák meg Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettesének házi őrizetét - tájékoztatta Nagy Andrea ügyészségi szóvivő pénteken az MTI-t. A Simon Gábor elleni kényszerintézkedés határideje január 12., amelyet március 12-éig hosszabbítanának meg. Az indítványról a Budai Központi Kerületi Bíróság fog dönteni - tette hozzá. Budapest. Simon Gáborról tavaly február elején derült ki, hogy több száz millió forintot tart egy bécsi számlán, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, amelyen szintén milliók van. A gyanú szerint Simon Gábor a hamis útlevéllel történő bankszámlanyitáshoz szükséges iratokat saját kezűleg látta el „Gabriel D” névaláírással. A KNYF csaknem 100 millió forintos költségvetési csalással és ötrendbeli ha- mismagánokirat-felhasználás vétségével gyanúsítja a volt képviselőt. Az MSZP volt elnökhelyettesét 2014. március 12-én helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság, két hónappal később azonban a házi őrizetét rendelte el. Az ügyészség februárban indított nyomozását 2015. március 14-éig hosszabbították meg, de mint megjegyezték: ez szükség esetén tovább hosszabbítható. Az ügyben két gyanúsított van. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is többször tárgyalta a Simon-ügyet. December 2-án, a zárt ülésről távozva Nagy Andrea azt mondta: Simon Gábort a mentelmi jogának megszűnését követően, 2014. február 18-án hallgatta ki gyanúsítottként a KNYF. Az ügyészség már akkor elrendelte az úgynevezett ideiglenes zár alá vételt Simon Gábor osztrák bankszámláján lévő összegre, a gyanúsításban közölt vagyoni hátrány erejéig. Kitért továbbá arra, hogy mivel a zár alá vételt külföldi bankszámlán lévő összegre kellett elrendelni, jogsegélykérelmekre volt szükség. A bíróság minden adat és bizonyíték birtokában szeptember 10-én rendelte el a Simon Gábor bécsi bankszámláján lévő vagyon zár alá vételét, amely november 17-én a másodfokú bíróság döntése értelmében emelkedettjogerőre - fejtette ki az ügyészségi szóvivő. Az Alkotmányvédelmi Hivatal összefoglaló jelentést készített a Simon-ügy nemzetbiztonsági vonatkozásairól. Ennek megismerése után a nemzetbiztonsági bizottság december 10-ei ülésén a testület Fidesz-KDNP-s és jobbikos tagjai megszavazták, hogy ténymegállapító vizsgálat induljon az ügyben.
