Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-12 / 8. szám
Tízből egynek... Tízből egy nógrádinak van felsőfokú végzettsége - derül ki a december végén megjelent, a 2011-es népszámlálási adatok eredményeit a népesség iskolázottságával kapcsolatban elemző kiadványból. Nógrád megye, a Központi Statisztikai Hivatal összeállításából kiderül: a megyék közül Nógrádban a legalacsonyabb az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya: 9,4 százalék. A megyék átlaga 12.7 százalék, míg az összesített országos érték a nógrádi háromszorosa: 28,9 százalék. Arányaiban a legkevesebb felsőfokú végzettséggel rendelkező személy az ország gazdaságilag elmaradottabb körzeteiben, aprófalvas jellegű, jellemzően mezőgazdasági termeléssel foglalkozó területein fordult elő, így Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyékben. Kiderül továbbá az is, hogy amíg Győr- Moson-Sopron és Pest megyékben minden negyedik, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben ugyanakkor minden harmadik személy csupán az általános iskola 8. évfolyamát végezte el. Nógrádban az anyanyelvén kívül az országos 13,6-es értékkel szemben a lakosok 7,5 százaléka beszél angolul, míg a német nyelv esetében 9,3 százalékos ország érték mellett 4.7 százalék a megyei adat - a legtöbb értékhez hasonlóan ezen területen is elmaradunk tehát az országos átlagoktól. Járókelők zavarták meg... Járókelők zavartak meg egy fémtolvajt csütörtök este Salgótarjánban, a város egyik lakó pihenő övezetében. Salgótarján. Lopás megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárás egy 29 éves salgótarjáni lakos ellen a városi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. Állampolgári bejelentés érkezett nemrég a rendőrségre arról, hogy a megyeszékhely egyik lakó-pihenő övezetében lopáson értek tetten egy férfit, aki elmenekült a helyszínről, de a bűn- cselekményhez használt talicskát és az arra összekészített értékeket hátrahagyta. A rendőrök a helyszíni for- rónyomos intézkedések adatai és a frissen esett hóban rögzített nyomok alapján megállapították, hogy a bűncselekmény elkövetésével egy helyi fiatalember gyanúsítható megalapozottan. A kerítésen átmászva ment be az ingatlan területére, majd az onnan eltulajdonított furikba készített össze különféle fémtárgyakat és egy műanyag hordót, amelyet a lakására akart szállítani. Cselekménye közben azonban a járókelők megzavarták őt A rendőrök a 29 éves férfit az otthonában elfogták, majd előállították és gyanúsítottként hallgatták ki. Az eltulajdonítani kívánt értékeket pedig lefoglalták a hatóság tagjai - tájékoztatta lapunkat Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. (Folytatás az 1. oldalról.) A találkozó első perceiben Fekete József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület általános elnökhelyettese hívta fel a figyelmet néhány fontos, gyakorlati tudnivalóra és teendőre. Ezután Pálinkás Sándor bemutatta a rendezvény előadóját, Tantó Sándort, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettesét, aki maga is méhész, részt vett szakmai programok kidolgozásában, nevéhez fűződik a selyemfű, mint méhlegelő jobb kihasználásának kezdeményezése. Munkáját Magyar Méhészetért Kitüntető Diplomával ismerték el. A szakember ez alkalommal először is általános helyzetképet adott az ágazat jellemzőiről, Eszerint a méhészkedés mintegy 18-20 ezer családnak ad megélhetést vagy jövedelem-kiegészítést, éves bevétele a mezőgazdaságból származó teljes termelési érték egy százaléka. Szerepe van az ökológiai egyensúly fenntartásában, s igazi jelentősége az, hogy a méhek a növények beporzásával több százmilliárd forint értékű többletterméshez járulnak a zöldségek, gyümölcsök és más növények vonatkozásában. Magyarországon kedvezőek az adottságok a méztermeléshez, amelynek gerincét az akác adja, az egyébként is legkeresettebb világos fajták között ez a legminőségibb termék Az értékesítésről, fogyasztásról szólva Tantó Sándor elmondta egyebek mellett, hogy erősödött a vásárlói bizalom a személyes kapcsolatoknak és a zárszalag használatának is köszönhetően. A magyar méz kapós termék a nemzetközi piacon, vonzerejét fokozza, hogy garantáltan GMO-mentes növények virágáról gyűjtik a méhek a nektárt. Magyarország évente mintegy 15 ezer tonna mézet exportál, elsősorban Németországba, Franciaországba, Olaszországba és az Egyesült Királyságba, ahol döntően a gyenge minőségű argentin és kínai méz feljavítására használják. Felhívta a figyelmet arra is a főosztályvezető-helyettes, hogy a minisztérium megkülönböztetett figyelmet fordít az ágazatra, az országos egyesület törvény- tervezeteket véleményez, tehát bevonják a jogalkotásba. Előadása következő részében röviden kitért az elmúlt, igen kedvezőtlen szezonra, majd a Magyar Méhészeti .Nemzeti Program elemei kapcsán az ágazat kritikus pontjairól is beszélt. A méhlegelők kapcsán közölte például, hogy Nógrád ebből a szempontból kiemelt, itt vannak a legnagyobb és legjobb akácosok. Örvendetesnek mondta, hogy a kormány hatszázezer hektáron erdősíteni akar, de az előtt kellene tartani, hogy ne csak irtsák a cserjéket, fákat, hanem telepítsenek is. A méhcsaládok száma, a méhsűrűség fontos kérdés, nem osztja azonban a szakember azok véleményét, akik szerint szabályozni kellene a méhtartást. Meglátása szerint a korlátozások tiltakozást váltanának ki az emberi jogokra hivatkozással. Azt kell szem előtt tartani: ki-ki annyi méhcsaláddal foglalkozzon, amennyivel minden szempontból elbír. Folyamatosan figyelmet kívánnak minden méhésztől a méhbeteg- ségek, ezzel kapcsolatban a követelmények betartására figyelmeztetett Tantó Sándor. Képzések terén is vannak feladatok szép számmal, egyrészt ezeknek egységes alapúnak kell lenniük, másrészt a kellő felkészültség, a méhészet jövedelmezőségének megtartása, növelése megkívánja, hogy legyen közép- és felsőfoA méhészkedés mintegy 18-20 ezer családnak ad megélhetést vagy jövedelem-kiegészítést Dicsőség a hősöknek! Édesapám, és az 1943. január 12-i doni tragédia h& seinek emlékére... A 20. század '30-as éveinek végén őrült eszme hódított és őrült kor vette kezdetét. A nácizmus világuralomra tört és lángra lobbantotta a világot. Hitler jó tanítómesternek bizonyult, mert nemcsak hazájában, hanem Európában és nálunk is követőkre talált. Lengyelország 1939. szeptember elsejei megtámadásával kitört a II. világháború. Országunk még ki sem heverte az 1. világégés borzalmait, és az 1929-33-as világ- gazdasági válságot, újabb háborúra készült. Horthy Miklós kormányzóval az élén a magyar politikai vezetés, a „Nagy Magyarország” álom megvalósításáért semmilyen árat sem sajnált. Noha a hadsereg nem volt felkészülve a támadásra, Magyarország - 1941. június 26-án, a náci Németország mellett - mégis belépett a Szovjetunió elleni háborúba. Ekkor a németek már Moszkvát fenyegették. A viilámháború és a könnyűnek tűnő győzelem lehetősége okán a magyar politikai kurzus részesedni akart abból a koncból, amit majd győzelem esetén megszerezhetnek. Magyarország hadba lépése beláthatatlan következményekkel fenyegetett. Ilyen döntést csak országunk elleni támadás indokolhatott volna. Ennek ellenére édesapám katonai behívója már '41 nyarának végén megérkezett. Ő akkor a Baglyasalja-Szánasi bányában, csillésként dolgozott. Az úgynevezett SAS behívóparancson az volt olvasható: „Sürgős Azonnal Siess”. Az emberek gúnyos megfogalmazása szerint „Siess Adolfnak Segíteni”. És menni kellett, nem volt semmi kibúvó. Édesapámat nemcsak az első között hívták be katonának, hanem 1942. januárban, vagy áprilisban - ezt nem tudtam kideríteni - tüzérségi alakulatával elsők között érkezett ki a Szovjetunióba is. A 2. magyar hadsereg, benne édesapám hadtestével - a meghátráló szovjet alakulatokkal vívott ütközetek után - 1942 nyarára, júniusára érkezett a Don folyóhoz. Alakulata a folyó hadi szempontból is nagyon fontos, és talán legveszélyesebb körzetébe, az urivi hídfőálláshoz települt. A magyar haderő a nyár folyamán igyekezett elfoglalni a folyó másik, keleti oldalát is. Ezért nehéz és súlyos harcok következtek. A cél azonban nagy veszteségek árán sem teljesült. A szovjetek a már átkelt egységeket is visszaszorították. A hadtörténeti információk szerint a hadsereg akkor mintegy 20 ezer katonát vesztett. A harci cselekmények, a téli öltözékek hiánya, a már szeptemberben beköszöntött és később az elviselhetetlenségig fokozódott zord idő (-30, -40 Celsius-fok), továbbá az elmaradt hadiutánpótlás világossá tette, hogy a 2. magyar hadsereg szinte teljesen magára maradt. Édesanyám 1942. december elején küldött utoljára levelet, élelmiszert és meleg ruhát édesapámnak. Mindaddig legalább másfél havonta tábori levelezőlapot váltottunk és csomagot is küldtünk rendszeresen. Fájdalom, mert ez volt utolsó kapcsolatunk, amelyre válasz, már sohasem érkezett. Hírt felőle sohasem kaptunk. Ó, drága édesapám! Utánad sokszor, nagyon sokszor, tudakozódtunk. A volt katonatársaidtól, a vöröskereszttől, a honvédelmi minisztériumtól és másoktól is. Mégis, csupán annyi hír érkezett, hogy a „doni harcokban eltűntél”. Te mindent megtettél, talán még többet is, mint amit gondolhatnánk! Mindent...! A legdrágábbat, az életedet is feláldoztad a hazádért! Meghaltál, mielőtt igazán éltél volna és teljesíthetted volna a családod - gyerekeid, feleséged - iránti szent kötelességedet. Nem a te hibádból! És tudod, hogy mit tett érted a hazád? És hogyan értékelte, áldozatodat, a legnagyobb áldozatot? A magyar katonák nem gondolták, hogy a Don kanyarba, a pokol tornácára, a gyehenna és a szenvedések helyére érkeztek. Nem tudták, hogy az igazi pokol, majd csak ezután következik. És sajnos elkövetkezett. A doni tragédia 1943. január 12-én, az urivi hídfő szovjet megtámadásával elkezdődött. Itt volt édesapám tüzéralakulata is. Hadtörténeti mértékkel mérve a támadás mindent elsöprő és többszörös túlerejű volt. Olyan volt, mint egy földrengés és egy tűzhányó együttes hatása. Rengett a föld és tűzbombát okádott az ég. A magyar védelem rövid idő alatt ösz- szeomlott és a 2. magyar hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett. A magyar politikai és katonai vezetés bűnös vétsége miatt a tragédia közel százezer ember halálát okozta. Édesapámmal együtt a II. világháború csataterein 13 kishartyáni fiatalember vesztette életét. Dicsőség a hősöknek! Bartos József v * «I a 4 V m m f Iff ■ m ff f . ff ■ ■ ■ ■ ff ff I PUl áflkm9^á\u IWi 8 H a** áf% I ■ TTL.W Mm Wm sa B Bs B SI B SS i® H £■ H «Éh. fflfcfm w Jm dk S hH «9RSa» Mi B wk1 Wm mk HH mm mm H 9B H H| 9 IVIwALI llllll^r Wwí%l \r 11 IW VI %#■■■■
