Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-09 / 6. szám
Ismét rengett... 2,1-es erősségű utórengés történt helyi idő szerint szerdán, 14.48 órakor a Nógrád megyei Iliny térségében. NÓgrád megye. Amint arról már beszámoltunk: mozgalmasan indult a 2015-ös év, január elsején ugyanis 3,9-es erősségű fölrengés következett be 7.43 órakor Iliny település közelében, majd azt ll:45-kor egy újabb, 4,0-ás rengés követte. Történt még aznap két utórengés is: 15.22-kor 3,1-es, 20.44-kor 2,8-as magnitúdójú utórengés rázta meg a megyét, majd ezeket január 7-én 14.48-kor egy 2,1-es utómozgás követte. A január elsejei első földmozgást követően a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányítási ügyeletére január 7-ig összesen kilencven jelzés érkezett harminchárom településről. A bejelentések fele jellemzően a földrengés észleléséről szólt, a kisebb-nagyobb károkkal kapcsolatos bejelentések száma január 7-ig pedig negyvennégy volt. Nagylócról, Ceredből, Nógrádsipekről, Varsányból, Márkházáról, Mátraszeléről, Galgagutáról, Etesről, Csitárról, Kishartyánból, Cserháthalápról, Mátraverebélyből és Hugyagról egy, Nógrádgárdonyból, Őrhalomból és Ludányhalásziból kettő, Bátonyterenyéről és Balassagyarmatról négy, Magyarnándorból és Szécsényből öt, míg Salgótarjánból hét kárbejelentés érkezett. Ezek jellemzően repedésekről, vakolathullásról szóltak. A bejelentett negyvennégy építménykár közül két esetben történt tűzoltói beavatkozást igénylő esemény: Szécsényben és Magyarnándorban veszélyesen megdőlt egy-egy kémény, amelyet a kiérkező szécsényi és berceli tűzoltók visszabontottak. A magyarnándori káreset kapcsán a fűtés nélkül maradt ház három lakója ideiglenesen rokonoknál került elhelyezésre. Önkormányzati és egyházi intézményből négy esetben jeleztek károkat: Magyarnándorban a templom és a polgármesteri hivatal, Galgagután a falumúzeum, Kishartyánban pedig a templom fala repedt meg - tájékoztatta lapunkat Angyal Eszter. A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője hozzátette: a katasztrófavédelem szakemberei január elsején a térségben található víztározóknál helyszíni szemléket tartottak, emellett a veszélyes üzemekkel, valamint a létfontosságú rendszerelemekkel (közműszolgáltatók, gáz-, víz, távhő-, áramszolgáltatók, közút, vasút) is felvették a kapcsolatot a szolgáltatás biztosítottságával kapcsolatban. A szemlék és egyeztetések során megállapítást nyert, hogy a víztározók és létfontosságú rendszerelemek működésében nem következett be zavar. Nem okozott komolyabb károkat Az év elejei Nógrád megyei földrengés nem okozott komolyabb károkat, a biztosítókhoz néhány száz bejelentés érkezett - közölték a lakásbiztosítási bejelentések alapján a biztosítók az MTI-vel. Nógrád megye. Az Aegon Biztosítóhoz eddig 300 kárbejelentés érkezett, a tavalyi tapasztalatok alapján további 800-1000 bejelentés várható még. Az ügyfelek által becsült kárösszeg 41,4 millió forint eddig, így egy kárra 136 ezer forint jut a lakásbiztosítások piacvezető cégénél. A legtöbb kárbejelentés Balassagyarmatról, Szécsényből és Varsányból érkezett. Az Allianz Hungária Biztosítónál eddig 350 kárbejelentést regisztráltak. Ezek többsége a Cserhátsurány és Mohora közelében lévő településekről érkezett. Jellemzően hajszálrepedések keletkezetek az épületekben, így a helyreállításuk nem lesz költséges. Folytatnák a termesztést Mátramindszent. Még javában zajlanak a téli közmunkaprogramok megvalósításai és különböző képzései, de a község ön- kormányzata fél szemmel már az elkövetkezendő időszakot figyeli. Ugyanis hamarosan elérkezik az idő, amikor le kell adni tavaszi Start-munkaprogramra a pályázatokat, amelyek kidolgozása hamarosan meg is kezdődik. Horváth János polgármester elmondása alapján március elsejétől november végéig tizenegy főt alkalmaznának napi nyolc órás munkaidőben, illetve a projekt három lábában szeretnének részt venni: az egyik a mezőgazdasági, amelynek keretében tovább folytatnák a tavaly megkezdett zöldségtermelést, valamint elvégeznék a múlt évben létesített gyümölcsös gondozásához szükséges munkákat is. A másik ág a belterületi közutak felújítása lenne, hiszen a falu utcái megsüllyedtek a szennyvízberuházás nyomvonalán. Harmadikként pedig a jelenleg is végzett belvízelvezetés továbbvitelét szeretnék megpályázni. „Összefogás Nógrádkövesden a fenntartható jövőért” Az Európai Unió támogatásának és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásának köszönhetően, a KEOP- 6.2.0/A/11-2011-0196 pályázati konstrukcióban Nógrádkövesd Község lakosai ingyenesen juthattak 200 darab tölgyfa-komposztáló ládákhoz, valamint szakértői tanácsadásban is részesültek. A pályázaton 7 739 399 Ft Európai Uniós vissza nem térítendő támogatást nyert, amelyhez az 5% önerőt az önkormányzat biztosította, így a projekt bruttó összköltsége 8 146 736 Ft lett. Kedvezményezett: Nógrádkövesd Község önkormányzata 2691 Nógrádkövesd, Madách út 1. Elindultam az általam választott úton - fogalmazott Pápai Flóra A Nógrád megyéhez kötődő alkotók 2014-ben 19. alkalommal mutatkoztak be Szécsényben az őszi tárlaton. A hagyományos elismeréseken túlmenően a város önkormányzata új elismerést alapított erre az alkalomra. A Szécsény város ifjú alkotója díját első alkalommal Pápai Flóra vehette át Szenográdi Ferenc Szécsény. Pápai Flóra 2010-ben Salgótarjánban, a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, ahol fakultáción rajz- és vizuális kultúrát tanult. Tanára Kele Szabó Ágnes volt. A szabadon választott érettségi tárgyai között szerepelt a művészet és a rajz. Ezt követően, Budapesten két évig - a számítógépes alkalmazott művészetek keretében - tervező grafikát tanult. Átvették a fotószakra, ahol a két esztendő anyagát egy év alatt végezte el. Szülővárosában, a Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft. alkalmazásában, a művelődési központban dolgozik grafikus-dekoratőrként. Munkakörébe tartozik a plakátok, meghívók, dekorációk tervezése és készítése, valamint a kiállítások rendezése.- Hogyan jellemzi a művészetét?- Digitális képalkotás.- Mit jelent ez az ön számára?- Önkifejezés, az adott lelkiállapotom „kivetítése”.- Mit érzett, amikor a díjátadáskor meghallotta a nevét?- Meglepődtem és örültem. Megtiszteltetésnek vettem, hogy a városban én kaptam meg elsőként ezt a díjat.- Volt-e már kiállítása?- Budapesten több csoportos kiállításon szerepeltem. Látni lehetett azonban az alkotásomat 2013-ban, Szécsényben, a megyei őszi seregszemlén is.- Mivel tölti a szabadidejét?- A fotózás az egyik szakmám, imádok fényképezni. Emellett szeretek kerékpározni és olvasni.- Tervei, elképzelései?- Amíg számítanak rám, szeretnék itt maradni. Ami az alkotómunkámat illeti, úgy érzem, hogy elindultam az általam választott úton, de még nagyon az elején járok. Sokat kell tanulnom, képezni magam. Holtan találták Salgótarján. A városi rendőrkapitányság az elmúlt napokban egy idős nőt keresett, aki december 28-án tűnt el. Salgótarján külterületén január 7-én, a délutáni órákban megtalálták az eltűnt holttestét, halálával kapcsolatban - az eddig megállapított adatok alapján - kizárható az idegenkezűség. A Salgótarjáni Rendőrkapitányság köz- igazgatási eljárás keretében, szakértő bevonásával vizsgálja az eset körülményeit. Turistautak ideiglenes lezárása NMH-informáciÓ. Január első hetében és azt megelőzően is lezártak turistautakat a Mátrában társas vadászat miatt például Mátrakeresz- tes és Ágasvár között. Az intézkedés a kirándulókat érinti, ezért a természetjáróknak (a Mátra információs oldalán) ajánlatos előre tájékozódni, hogy a balesetek, kellemetlenségek elkerülése érdekében mely időpontokban, hol kerüljék az érintett erdei szakaszokat. Méhészklub Salgótarján. A tavalyi, kedvezőtlen szezon után a méhészkedés helyzetét és a további fontos, nagyobb feladatokat tekintik át a méhészklub január 9-i (mai), a Stécé Kávéházban 14 órakor kezdődő összejövetelén. A téma kapcsán Tantó Sándor, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese információit hallgatják meg a jelenlévők. Emlékezés az elhurcoltakra Szomorú menet indult el hetven évvel ezelőtt, 1945. január 5-én Berkenyéről. A falu sváb lakosságát úgynevezett „málenkij robotra”, azaz kényszermunkára hurcolták el a szovjetek. A nyolcvankét emberből tizenegyen sohasem térhettek vissza otthonaikba. Berkenye. A második világháború frontja 1944 decemberének első napjaiban érte el Berkenyét. A falut megszálló náci csapatok gyorsan elmenekültek, így a községbe bemasírozó szovjet katonák minden harc nélkül elfoglalták a települést. Csakhogy ezzel még nem értek véget a lakosság megpróbáltatásai. December 22-én egy hadparancs készült, amely minden német származású munkaképes embert jelentkezésre kötelezett. Megtagadása esetén hadbírósággal fenyegettek. Mentességet csak a három éven aluli gyerme Január 4-én a község vezetői, szovjet parancsra végigjárták a házakat és összetoborozták az embereket. Eredetileg úgy szólt az „ukáz”, hogy csak 1-2 heti munka vár rájuk, és a közelben. Másnap, a mai óvoda helyén lévő egykori iskola épületében gyülekeztek a mit sem sejtő emberek. Délben indult a „transzport”. A gyaloglókat fegyveres katonák kísérték. Nőtincsen, Nézsán, Szirákon, Vanyarcon át vonultak, érintették Gyöngyöst, majd a kál- kápolnai vasútállomásra hajtották szerencsétleneket. Itt már tudták, a végcél a Szovjetunió. Míg a vonatra vártak, kerítéssel körbevett területen őrizték őket. A kápolnai lakosok megszánták a foglyokat, sok élelmet, kenyeret, tejet vittek nekik. Közben megérkezett a többi „transzport” is: Nagymarosról, Kismarosról, Zebegényből, Vecsésről és Szendehelyről - egytől egyig német származásúakat hoztak. A szerelvény néhány nappal később elindult. Iszonyatos körülmények között, egy hónapon keresztül tartott az út, mire Ukrajnába, a Donyeck környéki szénmedencébe értek. Sokan meghaltak út közben, őket az állomásokon egyszerűen kihajították a vagonból. A „málenkij robot” lágereiben tovább folytatódtak a nélkülözések. Az emberek többségét a bányákban dolgoztatták, három-négyszáz méteres mélységben, és ha nem került felszínre az előírt mennyiség, csökkent a kenyéradag. Mások építkezésekre, fűrészüzemekbe, vasgyárba, illetve a nők főleg mezőgazdasági kolhozokba kerültek. Az őrök, a tábor vezetői folyamatosan azzal áltatták a rabokat, hogy „szkora damoj”, azaz hamarosan hazamehetnek. Erről viszont szó sem volt. Az ottani lakosság kezdetben előítélettel viseltetett a foglyok iránt: fasisztáknak nevezték őket, akik előlük veszik el a kenyeret. Később, mikor szembesültek a sorsukkal, már barátságosabban bántak velük. Először a betegek kerülhettek haza - 1945 októberében. De még itthon is megaláztatásban volt részük: Debrecenbe érve ugyanis politikai szűrés alá vetették őket, és akiknek a múltjában kivetni valót találtak (SS-kollaboráns vád, vagy úri származás), azokat visszatartották. A többiek még két évig szenvedtek a messzi földön. Két csoportban, 1947 és 1948 nyarán térhettek haza. A berkenyeiek közül tizenegyen ott pusztultak a lágerben. A hazatérteket megeskették, semmit sem szólhatnak arról, mit éltek át Ukrajnában. Csak sugdolóz- va, családi körben oszthatták meg nélkülözésük történetét a szeretteikkel, a falu pedig évtizedekig megbélyegezte őket. A hallgatás a rendszerváltás után szűnt meg. Ekkor került felszínre minden szörnyűség. Még abban az esztendőben, 1990. június 3-án felavatták a berkenyéi templom felé vezető út mellett a „málenkij robot” helyi áldozatainak emlékművét. Az Ukrajnába hurcoltak közül hatan még ma is élnek a községben. A tragikus eseményekről - személyes visz- szaemlékezéseket felhasználva - 2013-ban jelent meg összefoglaló, Schmidt József tol 1 á hói, ez a berkenyéi községi honlapon bárki számára hozzáférhető. A hetven évvel ezelőtti szomorú napokra idén január 10-én, szombaton emlékeznek meg Berkenyén. Délelőtt fél tízkor indulnak a tisztelgők, és buszokkal és autókkal Ősagárdig mennek. Onnan indul vissza a gyalogos menet, amely dél körül megáll egy pihenőre Nőtincsen, itt lesz vendéglátás is. A tervek szerint 14 óra tájban érkeznek meg Berkenyére, ahol a Szent Anna fogadóban folytatódik a rendezvény, megemlékező beszédekkel, filmvetítéssel, majd a résztvevők az emlékműhöz vonulnak, s ott gyújtanak gyertyát a „málenkij robot” során elhunytak tiszteletére. Hegedűs Henrik A „málenkij robot" emlékműve Berkenyén « ‘4 b « * V Szécsény ifjú alkotója
