Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-07 / 4. szám
2015. JANUÁR l, SZERDA 7 J A balszerencsén múlik A daganatos betegségek kialakulásának zöme nem a környezethez vagy az életstílushoz kapcsolható - erre a megállapításra jutottak az amerikai Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem kutatói. Washington. A kutatók a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban azt írták, hogy a rákos megbetegedések többsége inkább a biológiai balszerencsének tudható be, mint az egészségtelen életmódnak vagy az öröklött genetikai hibáknak - ismertette The Daily Telegraph. Az egészségügyi szakemberek gyakorta hivatkoznak arra, hogy a tumorok kialakulása a helytelen táplálkozással, a testmozgás hiányával vagy szülőktől öröklött hibás génekkel magyarázható. Az új kutatás azonban most arra mutatott rá, hogy a rákos megbetegedésekért többnyire a balszerencse okolható, és nem a helytelen életstílus vagy hibás DNS. A Johns Hopkins egyetem tudósai a szövetek regenerálódásában találtak magyarázatot a rák kialakulására. A kutatók szerint a rákok kétharmad részét a sejtosztódás során fellépő véletlen hibák váltják ki, ez viszont kívül esik az ember befolyásán. A kutatók megállapították, hogy minél több sejtnek kell osztódnia, hogy a szövet egészséges maradjon, annál valószínűbb a rák kialakulásra. Először sikerült megmagyarázniuk a tudósoknak, hogy miért gyakoribbak egyes rákfajták, mint mások. A tanulmány szerint például a végbélrák azért gyakoribb, mint a vékonybélrák, mert a vastagbél sejtjei kétszer olyan gyorsan osztódnak, mint a bélrendszer felsőbb szakaszai. A kutatók által tanulmányozott 31 ráktípusból csak kilenc - egyebek mellett a dohányzáshoz kapcsolható tüdőrák - volt köthető az életmódhoz vagy a genetikai hibákhoz. A többi 22 - köztük a leukémia, a csontrák, a hasnyálmirigyrák, az agydaganat és a petefészekrák - elsősorban a „balszerencse" következménye volt, ezeknek kialakulására a DNS-nek vagy a viselkedésnek csupán kis hatása volt. A tanulmány nem foglalkozott minden ráktípussal, így például a mellrákot és a prosztatarákot sem vizsgálták, mert a kutatók nem tudták megbízhatóan meghatározni az ezekkel kapcsolatos őssejtosztódási arányokat. A tudósok hangsúlyozták, hogy mivel a legtöbb ráktípust életmódbeli változással vagy genetikai szűréssel nem lehet megelőzni, elsősorban a diagnózis felállításának gyorsaságát kellene fokozni, hogy olyan korai stádiumában fel lehessen fedezni a rákot, amilyen hamar csak lehet. „Ha a rák előfordulása a szövetekben kétharmadrészt az őssejtosztódás során bekövetkező véletlen DNS-mutációkkal magyarázható, akkor az életmódbeli változás ugyan nagy segítség lehet bizonyos daganatok megelőzésénél, de egy sor más ráknál valószínűleg nem olyan hatásos” - fogalmazott a kutatásban részt vevő Cristian Tomasetti. A kutatók 31 féle testszövetben vizsgálták az őssejtek osztódásának számát egy élethossz során, és ezt vetették össze az ezekben a szövetekben kialakuló rák általános előfordulásával az amerikai lakosság körében. Megállapították, hogy minél több sejtmutáció fordult elő, annál nagyobb volt a rák aránya, ami azt sugallta, hogy sokkal inkább a sejtosztódás során bekövetkező véletlen hibák száma határozta meg a tumorok kialakulását, mintsem a külső környezeti hatások. A tüdőrák és a bőrrák estében az előfordulási arány magasabb volt, mint amit a mutációk alapján meg lehetett jósolni, ezt a tudósok azzal magyarázták, hogy a genetikai és az életmódbeli faktorok ezekben az esetekben megnövelték a daganat kialakulásának kockázatát. „A rákkeltő anyagoknak, például a dohányfüstnek kitett emberek hosszú, rákmentes életét gyakran tulajdonítják az illetők jó génjeinek, de igazság szerint többségük egyszerűen szerencsés” - mondta Bert Vogelstein professzor, a kutatás vezetője. Egészségügyi szakértők szerint a tanulmány egyúttal azt is demonstrálja, milyen fontos bizonyos rákfajták kialakulásának kockázatát csökkenteni az egészséges táplálkozássá^, testmozgással és a dohányzás elhagyásával. „Miközben néhány genetikai hibát a balszerencse okoz, tudjuk, hogy rákkockázatunk génjeink kombinációján, környezetünkön és életünk egyéb aspektusain múlik, egy sor olyan dolgon, amire hatásunk van” - jelentette ki Emma Smith, a brit rákkutatás egy szakértője. Hans Clevers, az utrechti Hubrecht Intézet őssejt- és rákkutatója pedig úgy vélte, a most publikált tanulmány abban segíthet á daganatos megbetegedésben szenvedőknek, hogy rájöjjenek, nem ők a hibásak a betegségükért. „Az átlagos rákbeteg egyszerűen balszerencsés” - jelentette ki a professzor. Másolatot tártak fel Kairó. Ókori temetkezést tártak fel Luxorban, amelyet Ozirisz, a túlvilág és a halottak istene mitikus sírja kicsinyített másolatának tartanak a régészek. Ozirisz sírjának leghíresebb példája az abüdoszi Ozireion, amelyet I. Széthi Kr.e. 1290-1279 közötti uralkodása alatt építettek. A Nílus nyugati partján, a Nemesek Völgyében, a Kampp-327 befejezetlen sír belsejében felfedezett temetkezési komplexumban megtalálható a mitikus sírnak az óegyiptomi leírásokban szereplő összes jelképe. Ennek alapján a szakemberek úgy vélik, hogy a 25. vagy a 26. dinasztia idején, a Kr.e. 752 és a Kr.e. 525 közötti időszakban épülhetett, ugyanis kizárólag ebben a korban jelent meg az Ozirisz- szimbolika a magánsírokban - olvasható a Cairo Post és a Luxor Times kiadásában. Az isten szobra a boltíves szentélyben „ül”, ezt folyosó veszi körül, védelmezve Oziriszt. Vele szemben kezdődik az a lépcső, amely egy mély aknába vezet. Itt újabb csarnok található, ahonnan egy másik akna nyílik, ez a komplexum legmélyebb része. A sírkamra a feltételezések szerint a szobor alatt lehet. A szobrot körülölelő folyosó nyugati oldalán újabb terem található. Innen másik mély akna nyílik, amelynek alján északi, déli, keleti és nyugati irányban egy-egy terem található. Utóbbi falait reliefek díszítik: rohanó démonok és késekkel „felfegyverkezett” istenségek láthatók, amelyek őrzik, óvják az elhunyt földi maradványait. Tetvek segítségével vizsgálják Washington. Tetvek segítségével vizsgálják a kórokozók evolúcióját az amerikai Drexel Egyetem kutatói, akik arra keresik a választ, hogy miként képesek állatról emberre átterjedni olyan fertőző betegségek, mint az AIDS vagy az Ebola. A kutatásokat irányító Jason Weckstein ornitológus a madarakon élősködő rágótetvekkel (Mallophaga) foglalkozik, amelyeknek körülbelül 4000 faja ismert. Közéjük tartoznak például a bunkóscsápú tetvek (Amblycera), amelyek a madarak kültakaróján, gyakran a bőr felszínén élnek és részben a megrágott tollcséve-kezdemény- ből szivárgó vérrel táplálkoznak, valamint a fonalascsápú tetvek (Ischnocera), amelyek a madarak tollazatában élnek - olvasható a PhysOrg hírportálon. Az ornitológus meggyőződése szerint a rágótetvek és a gazdaállataik, azaz a madarak segítségével biológiai rendszereket modellezhet. „A madarak élősködőit tanulmányozva többet megtudhatunk a madarakról, mintha csupán őket vizsgálnánk” - vélekedett Jason Weckstein. A tudós a madarak és tetvek kölcsönhatását a fegyverkezési versenyhez hasonlította. Mint mondta, a gazdaszervezet idővel megtanul védekezni az élősködő ellen, a parazita viszont evolúciós léptékben új és új támadási eszközöket fejleszt ki. A kutató reményei szerint új fajokat is kitenyésztenek, hiszen a tetvek évente tucatszor szaporodnak, és így gyorsan halmozódnak DNS-mutációik. „Az élősködők mozgását, fejlődését tanulmányozva pedig azt is megérthetjük, hogy a kórokozók hogyan képesek, vagy miért nem tudnak gazdaszervezetet váltani” - magyarázta Jason Weckstein. Márciusban kellene felélednie Párizs. Márciusban kellene felélednie a Rosetta űrszonda Philae leszállóegységének, amely jelenleg hibernált állapotban van Jean-Yves Gall, a projektben résztvevő francia űrügynökség elnöke szerint. „A Philae történetének 2015-ben folytatódnia kell: azt reméljük, márciustól a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön várakozó robotot érő napfény feltölti a napelemeket, és újra kezdődhet a miniiabor tudományos munkája” - magyarázta Gall. A szakemberek abban bíznak, hogy élőben követhetik, ahogy az üstökös pályájának a Naphoz legközelebbi pontja felé halad. Ezt augusztus 13-án éri el. „Meggyőződésem, hogy olyan dolgokat láthatunk, amit el sem tudunk képzelni” - tette hozzá a CNES elnöke. A Philae nevű leszállóegység több mint tíz évet utazott a világűrön át az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondájának utasaként A robot tavaly november 12-én, hét órás szabadesés után érte el a Földtől több mint 510 millió kilométerre lévő üstökös felszínét, ahonnan kétszer visszapattant, és egyelőre ismeretien helyen állapodott meg. A leszállási helyen olyan kevés fény érte, hogy napelemei lemerültek, nem tudta folytatni a kutatást November 15. óta hi- bernációban várja az „újraéledést”. A tavalyi volt a legmelegebb év London. A tavalyi volt a legmelegebb év Nagy-Britanniában 1910, a rendszeres feljegyzések kezdete óta - jelentette be hétfőn a brit meteorológiai szolgálat. Az: egyelőre ideiglenes adatok szerint az éves középhőmérséklet 9,9 Celsius-fok volt, ez 0,2 lókkal haladja meg a 2006-os rekordot, és 1,1 fokkal magasabb, mint az 1980 és 2010 között mért átlag. A tíz legmelegebb évből nyolc 2002 után következett be. Az éves átlaghőmérséklet rekordját, 10,93 fokot Közép-Anglia egyik területén regisztrálták, ahol a mérések már 1659 óta folynak. Azt is megállapította a jelentés, hogy 1297,1 milliméterrel a 2104- es volt 1910 óta a negyedik legcsapadékosabb esztendő. Az év súlyos árvizekkel kezdődött az ország déli részén. A hat legnedvesebb évből ötöt 2000 után mértek. „Ez világosan bizonyítja az emberi tevékenység hatását Nagy-Britannia éghajlatára 1910 óta” - reagált a jelentésre Bob Ward, a Grantham klímakutató intézet igazgatója. Az ENSZ meteorológiai szervezete december elején közölte, hogy 2014 volt a világon az eddig mért legmelegebb év, és ez a globális felmelegedés tényét is alátámasztja. December közepén Franciaország is közzétette, hogy a tavalyi volt az 1900 óta megfigyelt legforróbb esztendő. Küzdelemben is hatékony lehet Sydney. Az aszpirin fájdalom- csillapítóként kezdte pályafutását, majd a szívinfarktus és a szélütés ellen is hatékonynak bizonyult, egy új ausztrál kutatás pedig a demencia elleni harcban akarja csatasorba állítani. A melbourne-i Monash Egyetem tudósai az orvosi kutatásokat támogató amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet megbízásából vizsgálják a gyógyszer demencia elleni hatékonyságát A demencia világszerte az egyik legsúlyosabb időskori egészségügyi probléma: a kognitív gondolkodás, funkciók és a memória hanyatlását okozza. Az ausztrál média hétfőn számolt be arról, hogy az ausztráliai egyetemen ötven millió ausztrál dollárból (csaknem 11 milliárd forintból) finanszírozott kísérlet indult ASPREE (aszpirin az időskori események csökkentésében) elnevezéssel. A tanulmány elkészítésébe egy amerikai orvosi kutatóintézet, a minneapolisi Berman Center for Outcomes and Clinical Research is bekapcsolódik. Az aszpirin hatóanyaga, az acetilszalicilsav meggátolja a vérben úszó vérlemezkék, vagyis trombociták összetapadását, így késlelteti a véralvadást és csökkenti a vérrögök kialakulását, ezzel a szívinfarktus és szélütés kialakulásának kockázatát., emellett gyulladásgátló hatása is ismert. Sugár- és hormonkezelés Washington. Sugár- és hormon- kezelés kombinációja felére csökkenti a prosztatarák agresz- szív formájának halálozási arányát az idős férfiaknál - állapították meg amerikai kutatók. A klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy az idősebb, lokális, de agresszív prosztatarákban szenvedő férfiak 40 százaléka csak hormonkezelést kap - írták a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának kutatói a Clinical Oncology című rákkutatási szaklapban. Ez a terápia csökkenti a tesztoszteronnak és más olyan hormonoknak a szintjét, amelyeknek működése összefügg a prosztatarák növekedésével. A tanulmány szerzői 31 541 prosztatarákos, 65-85 éves beteg adatait elemezték. A 76-85 évesek csoportjában azok, akik a hormonkezelés mellett sugárterápiában is részesültek, hét év követési idő alatt 49 százalékkal kevesebben hunytak el, mint azok közül, akik csak hormon- kezelést kaptak. Azon fiatalabb (65-75 éves) betegek közül, akiket mindkét módon kezeltek, 57 százalékkal kevesebben haltak meg, mint az azonos korcsoport csak hormonterápiával kezelt betegei. Justin Bekelman, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta: a két kezelés kombinációja hatásosnak bizonyult, a betegek jól tolerálták, kevés mellékhatással járt.
