Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-31 / 25. szám
www.mi.hu- Nem akarjuk, hogy a gyerekeink jövője olyan legyen, mint a mi múltunk, szembe kell szánnunk a rasszizmus és az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával - mondta a megemlékezésen Roman Kent túlélő. Felidézve auschwitzi emlékeit, elmondta, kezdetben mindnyájan idegenek voltak Auschwitzban, később többségük „a szürke füstben, a halálban egyesült”.- Hogy felejtsem el az elégetett testek átható szagát? - kérdezte. Bronislaw Komorowski lengyel elnök úgy fogalmazott: a haláltáborban „összedőlt a civilizációnk”.- Azon a helyen állunk, ahol bestiális módon meggyilkoltak több mint egymillió embert, túlnyomó többségében európai zsidót. Azon a helyen állunk, amely arra a bűnös ideológiára emlékeztet, amely aláásta a világ pilléreit - mondta. A megemlékezésen 49 állam küldöttsége vett részt, köztük 12 államfő. A résztvevők között mintegy száz túlélő is jelen volt, unokáik, dédunokáik kíséretében. Közülük hárman tettek „tanúvallomást” a lágerben átélt szörnyűségekről. Az idei volt vélhetően az utolsó kerek évforduló, amelyen még nagyobb számban ott lehettek a holokauszt tábor már nagyon idős túlélői. Túlélők egy csoportja délelőtt Komorowskival együtt megkoszorúzta a „halál falát” az egykori koncentrációs tábor 11-es blokkjánál. A lengyel elnök és a volt foglyok ezután a láger áldozataiért, a túlélőkért, valamint a világ békéjéért bemutatott szentmisén vettek részt. A megemlékezésen Magyar- országot képviselő Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek előzőleg azt Auschwitz 7 0 A gyűlölettel, a rasszizmussal és az antiszemitizmussal való szembeszálás és az egymás iránti tolerancia és tisztelet fontosságát hangsúlyozták, ugyanakkor a zsidókkal szembeni ellenérzésejfismételt európai erősödésére is felhívták a figyelmet túlélők és politikai vdßtök kedden Lengyelországban, az auschwitz- birkenaui náci koncentrációstábor felszabadulásának 70. évfordulóján tartott nemzetközi me2emlékezé§j|Sí Az auschwitzi koncentrációs tábor mondta, az auschwitzihoz hasonló emberirtásnak soha többé nem szabad megismétlődnie.- Mindig csírájában kell elfojtani a más népcsoportok iránti gyűlölet megnyilvánulásait, mert nem tudjuk, hány lépcső kell ahhoz, hogy ez megint egy történelmi katasztrófához vezessen - mondta. Joachim Gauck német elnök a megemlékezésen úgy fogalmazott, Auschwitz nélkül nincs német identitás, emlékének megőrzése ezért Németország valamennyi polgárának közös ügye, származástól függetlenül. Auschwitz, a holokauszt, a náci rémtettek Németország történelméhez tartoznak, és ezzel mindenkinek szembe kell néznie, aki Németországban él, és tanulnia kell belőle.- Rendületlenül törekednünk kell a történelmi igazság átadására és társadalmunk értékeinek elfogadtatására - hangoztatta. Francois Hollandé francia elnök beszédében „évek óta elviselhetetlen realitásnak” nevezte, hogy az antiszemita cselekmények száma emelkedik Franciaországban, és elismerte, hogy az antiszemitizmus „csapása” miatt a franciaországi zsidók egy része elvándorláson gondolkodik. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a „zsidó vallású franciáknak itt a helyük, Franciaország az önök hazája”. ígéretet tett arra, hogy kormánya átfogó javaslatot terjeszt elő a rasszizmust és antiszemitizmust büntető intézkedések megerősítésére. Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke úgy fogalmazott, hogy „a zsidókat Európában újból üldözik”. Azt mondta, a zsidó fiatalok megint félnek kipávai a fejükön járni Párizs, Budapest, London, sőt Berlin utcáin.- Úgy fest a helyzet, mintha inkább 1933-ban, mintsem 2015-ben élnénk. Auschwitzot a világ hallgatása okozta. Ne engedjük ezt újból - hangsúlyozta. Vlagyimir Putyin orosz elnök - aki nem vett részt a megemlékezésen - Sztepan Bandera ukrán nacionalista politikus követőinek, valamint a nácikkal együttműködő ukránoknak a bűneiről beszélt az évofordulón. A moszkvai zsidó múzeumban megengedhetetlennek nevezte „a történelem meghamisítására tett kísérleteket”, és méltatta a Vörös Hadsereg katonáit, akik szerinte megsemmisítették a fasizmust. Az évforduló előtt vitát keltett, hogy Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter azt mondta, hogy Auschwitzot „az első ukrán front és az ukránok szabadították fel”. Komorowski kedden szovjet katonáknak mondott köszönetét a tábor felszabadításáért. Kedden Németország számos településén tartottak évfordulós megemlékezéseket. Ugyanakkor a Bertelsmann Alapítvány reprezentatív felmérése szerint a németek 81 százaléka úgy véli, eljött az ideje annak, hogy az ország a múltban történt zsidóüldözés helyett a jelenkor problémáival foglalkozzon. A megkérdezettek 58 százaléka szerint végleg le kell zárni a múltat, 66 százalékát pedig „idegesíti, hogy még ma is a németek szemére vetik a zsidók ellen elkövetett bűncselekményeket”. A náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye. Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta 430 ezret. Közülük 325-330 ezren azonnal érkezésük után haltak meg gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel. A táborban és az altáborokban mintegy 7500, végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Ezt a napot 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította az ENSZ Közgyűlése. Izraeli kritika az ENSZ-nek Az izraeli elnök az auschwitz-birkenaui náci német koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából az ENSZ- l>en megrendezett megemlékezésen kijelentette, hogy a világszervezet mindeddig nem végezte misszióját a népirtások megakadályozásában, lettig „totális háborút" kellene vívnia azok ellen.- A zsidók holokausztja nem az utolsó fejezet volt az ember emberrel szembeni kegyetlensége történetéljen - mondta Reuven Rivlin, hozzátéve, hogy a gonoszság nem köthető semelyik valláshoz, országhoz vagy népcsoporthoz, és figyelmeztetett, hogy hiba és félrevezető az iszlámot, a judaizmust vagy a kereszténységet „a világ ellenségeinek tekinteni”. Noha az ENSZ-et azzal a céllal alapították meg all. világháború után, hogy akadályozza meg a népirtásokat, nem állította meg a tömegmészárlást Boszniában, Ruandában, Szudánban, Kambodzsában, Szíriában, Nigériában, és másutt sem - szögezte le. Arra biztatta a világszervezet 193 tagországát, hogy húzzák meg azt a határt, amely után egy tömeggyilkosság népirtásnak minősül, és „állapodjanak meg abban, hogy' ennek a határnak az átlépése esetén kötelező beavatkozni”.
