Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-31 / 25. szám
FOTÓ: P. TÓTH LÁSZLÓ Ma dách-kultusz - kulturális emlékezet Kiemelkedő esztendeje volt a 2014- es a Madách Imrére emlékező, munkásságát népszerűsítő kultikus folyamatnak: egyrészt 150 évvel ezelőtt halt meg a világirodalmi rangú elbeszélő költemény, „Az ember tragédiája” című dráma szerzője, másrészt éppen egy fél évszázad telt el a legújabb kori Madách- kultusz zászlóbontása óta. Az emlékév salgótarjáni történéseit a Madách-hagyomány Ápoló Egyesület január 27-i, a Madách Imre Gimnáziumban rendezett ünnepi ülésén Csongrády Béla, a civil szervezet elnöke foglalta össze. Alapfelvetésként abból indult ki, hogy bizonyára nincs még egy olyan település Magyarországon, ahol olyan sokrétűen, változatosan idézték volna meg Madách Imre szellemiségét a tavalyi kettős jubileum okán, mint éppen a nógrádi megyeszékhelyen. A város önkormányzata egy évvel ezelőtt a Madách-hagyomány Ápoló Egyesülettel valamint a Mikszáth Kálmán Társasággal emlékbizottságot hozott létre, amelyik sok okos javaslatot hozott felszínre és valósított meg. A rendezvénysorozat tavaly ilyentájt kezdődött az ötven évre való visszatekintéssel és a Madách-szobor koszorúzásával. Utóbbi helyen Handó Péteri ró, költő mondott beszédet... Salgótarjáni kötődésű eseménynek fogható fel a Zenthe Ferenc Színház bemutatója Budapesten a Madách Színházban, I Pataki László „Lidércláng” és „Lelkigyakorlat” című monodrámájából összevont „Kit szerettél, Ádám?” című darabjával. Madách Imre édesanyját, MájthényiAnna nagyasszonyt P. Kerner Edit, a tragikus sorsú feleséget, Fráter Erzsébetet Müller Zsófia jelenítette meg nagy drámai erővel. Az előadást a januári magyar kultúra napi városi ünnepségen is színre vitte a társulat. Kass János, Farkas András és Réti Zoltán Tragédia-illusztrációihoz készített vándorkiállítás a Dornyay Béla Múzeum anyagából a Madách gimnáziumban márciusban volt először látható, majd a Bolyai gimnáziumban Gréczi-Zsoldos Enikő Salgótarjánban a Madách Irodalmi Társaság nevében Gréczi-Zsoldos Enikő és Andor Csaba helyezte el a koszorút Varga Imre alkotásánál egyesületi tag ajánlotta a közönség figyelmébe. Első és második kiadású Ma- dách-köteteket állított ki és „adott örökbe” olvasóinak áprilisban a Balassi Bálint Megyei Könyvtár. Májusban ugyancsak a Balassi könyvtárban nyílt meg a „Hagyd megtekintenem hát e működést...” című, Mizser Attila, a „Palócföld” című folyóirat főszerkesztője koncepciója alapján megrendezett, eredeti karakterű kiállítás, amely színró'l-színre menve változatos művelődéstörténeti ismeretekkel, installációkkal volt hivatott segíteni az olvasókat, a könyvtár látogatóit - köztük a fiatalokat, a felnövekvő nemzedéket - a Tragédia tartalmi mondandójának megismerésében, értelmezésében. Mintegy e törekvést illusztrálandó a megnyitó napján a Madách Imre Gimnázium egy osztálynyi tanulójának tartott rendhagyó irodalomórát Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, aki magyartanári gyakorlatára is támaszkodhatott. A Szerdatársaság Irodalmi Kávéházban a Palóc Parnasszus szerkesztősége szervezésében került sor szintén májusban Handó Péter „Szintézisek - Tragédia-monológok” című, a Napkút Kiadó által megjelentetett opusának bemutatójára. A megyei könyvtár hagyományos júniusi Balassi-ünnepségén a Madách- hagyomány Ápoló Egyesület a „Kulturális tevékenységért’Alíj elismerésben részesült. Júliusban „Emlékmű a gondolatnak” címmel nyílt Madách-kiállí- tás a Dornyay múzeumban a győri Römer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum anyagából, néhai Szabó József püspök Madách-relikviáiból. A látnivalókat KácsorZoltán győri irodalomtörténész kommentálta. Júliusban 25-én ugyancsak nevezetes eseményre került sor: a Mikszáth Kálmán Társaság ekkor tartott Madách-pikniket Salgóbányán az erdészháznál. A társaság elnöke, Kovács Anna bemutatta Salgót, majd Praz- novszky Mihály elemezte „Pesti Hölgy Divatlap” 1862. február 15-i számának közleményét a megye hölgyeinek felhívásával. Arany János, Nagy Iván és Szontagh Pál leveleiből éppúgy társasági tagok olvastak fel, mint ahogyan Bódi Györgyné, Boros Istvánná és Tomkáné Balázs Mária elevenítette meg Praz- novszky Mihály erre az alkalomra írt „Madách-piknik” című írásának nőalakjait: Frideczky Lajosnét, Kubinyi Ferencnél és Sréter Miklósáét....A salgótarjáni székhelyű „Palócfóld” egész tavalyi évfolyamában jelentek meg „Madách 150”-es megkülönböztetéssel Madách- csal kapcsolatos publikációk. Sőt a lap „S mást tevél-e te?” címmel, „Rezonanciák Madáchra” alcímmel önálló kötetet is megjelentetett, amelyben hét jeles író, költő fejtette ki aktuális gondolatait Madách Imréről és műveiről. Október 4-én Csesztvén volt a bemutatója Csongrády Béla „Remény a csillag...” című, a Madách Irodalmi Társaság által kiadott kötetének, amelyben a szerző a Nógrád megyei kultusz elmúlt ötven évének történetét igyekezett fő vonulataiban megörökíteni. A fentiekben nem nyertek említést azok a rendezvények - például a januári balassagyarmati koszorúzási és a márciusi alsósztregovai ünnepség a felújított kastélyban vagy a PIM-ben júniusban megnyílt „Madách retro - a Tragédia színei 1964/2014” című kiállítás - amelyeken az egyesület képviseltette magát illetve Salgótarjánt s értelemszerűen nem esett szó az iskolákban - éppen a Madách Imre nevét viselő gimnáziumban - rendezett ünnepségekről, tanórai megemlékezésekről. A programsorozat az egyesület már jelzett ünnepi ülésén könyvpremierrel zárult. A minap hagyta el a nyomdát a Dornyay Béla Múzeum és a Madách Irodalmi Társaság Múzeum közös kiadásában megjelent „Madách Imre levelezése” című kötet, amelyet a két szerkesztő Gréczi-Zsoldos Enikő és Andor Csaba mutatott be. Az ünneplők Varga Imre Madách-szobránál rendezett koszorúzási ünnepségen meghallgathatták Nagy Csilla irodalomtörténész, egyetemi oktató, szerkesztő beszédét. A szónok hangsúlyozta, hogy „a főhajtás nagyjaink előtt...maga a kulturális, kollektív emlékezet megnyilvánulása. Rituálé, amely során nemcsak az irodalmi hagyományhoz való viszonyunkat fejezzük ki: minden évforduló, ünnepség, megemlékezés alkalmával újra felidézzük Madách Imre alakját, ezen belül mindazt, ami számunkra őt fontossá teszi és felidézzük a művet is, a Tragédia azon szöveghelyeit, amelyek a hétköznapjainkat, a világ mai rendjét érthetőbbé, átláthatóbbá teszik.. ” i Országjáró „Zenthe...” A cím szinte szó szerint értendő, hiszen a salgótarjáni székhelyű Zenthe Ferenc Színház az elmúlt hét egymás utáni négy napján Tiszakécskén, Zalaszent- gróton, Sárbogárdon és Kapu- várott vendégszerepeit Szigligeti Ede „Liliomfi” című vígjátékával, amelynek zenés változata először 2014 novemberében került a közönség elé. Mondhatni, hogy az életben is megvalósult ami a darabban , csakhogy ott ekhós szekéren utazik az író és Susán Ferenc rendező által elképzelt trupp. A valóságos településnevek egyértelműen tükrözik, hogy mekkora - mintegy ezerötszáz kilométeres - turnét vállalt a nógrádi megyeszékhely társulata. Az Orosz Dániel szervezte országjárás Tiszakécskén kezdődött méghozzá Fésűs Éva a „Kíváncsi királykisasszony” című mesejátékával, amelyet két teltházas előadás keretében tekinthettek meg a lelkes óvodások és kisiskolások. Ennélfogva voltak színészek, akik este a „Liliomfi”-ban már harmadszor léptek színpadra. Ettől függetlenül sikert aratott az előadás, amit az is bizonyít, hogy a helyi szervezők kinyilvánították: a jövő évadban készek több zenthés produkciót is fogadni, sőt még a bérleti forma is szóba jöhet. Dunántúlon az első város Zalaszentgrót volt, ahol Molnár Ferenc klasszikus vígjátékával „A testőr”-rel már jártak a tarjániak. Az ötszáz fős közönség örömmel vette az újabb találkozást és sok-sok tapssal fogadta a társulatot. Sárbogárdon sem volt kevésbé fukar a tetszésnyilvánítással a publikum. Kapuvárott nemcsak az előadás végén kellet többször is meghajolni, egy-egy poént, dalt menetközben is megtapsoltak az igényes nézők. Mint P. Kerner Edit, a színház egyik vezetője - aki játszik is a „Liliomfi”-ban - elmondta, csapatépítő, közösségformáló tréningnek is nagyon jó volt a négynaposnak indult, de - az időjárási, közlekedési viszontagságok miatt - ötnaposra bővült vendégjáték-sorozat. Még jobban összekovácsolódtak az egyébként is baráti viszonyban lévő stáb tagjai. Külön is dicséretet érdemel a műszaki csoport, amelyik nyugalmat biztosítva a háttérből nagy alázattal szolgálta az előadások zökkenő- mentes megvalósulását, sikerét. Ugyancsak el kell ismerni - P. Kerner Edit szerint is - Kasza Henriette szorgalmas, lelkiismeretes előkészítő, koordináló munkáját, amellyel lehetővé tette, hogy a feszített ritmusú program során, az előadások és az utazás közti rövid időben jó körülmények között sikerüljön pihenni, étkezni, regenerálódni. Egyértelműen kimondható, hogy e vendégjátékok nem kis mértékben növelték a mindösz- sze hároméves - a megyeszékhelyek között utolsónak alakult - Zenthe Ferenc Színház nemcsak helyileg, de a megyehatárokon túl is gyorsan növekvő presztízsét és erősbítették Salgótarján jó hírét szerte az országban. Ahol járt a színház egész biztos nem felejtik el a sem a város, sem a társulat jól hangzó nevét és reménykednek a folytatásban... Csongrády Béla Máté Krisztián, Albert Péter és Németh Anna is részese volt a „Liliomfi” sikeres turnéjának „Varázslatok” a laborban Projektzáró szakmai napot tartottak a Bolyai János Gimnáziumban Csaknem két esztendeig - huszonkét hónapig - tartott az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programja (TÁMOP) keretében „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskolában” című projekt, amely a harmadik szakmai nappal a közelmúltban ért véget. A rendezvényre nagy számban érkezett vendégeket, valamint a házigazda intézmény tanárait, diákjait Mestemé dr. Fancsik Györgyi, a búcsúzó projektmenedzser köszöntötte, majd Fekete Zsolt Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármestere szólt az egybegyűltekhez. Kiemelte, hogy a csaknem 300 millió forintos európai uniós támogatású pályázat arra ösztönzött, hogy az oktatási intézményekben - jelesül a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskolában továbbá a SÁIK hat megyeszékhelyi és négy város- környéki település (Cered, Etes, Karancslapujtő, Kazár) általános iskolájában - a korszerű és magas szintű természettudományos szemléltetés hálózatos rendszere alakuljon ki költséghatékony módon. A célokat a projektgazda salgótarjáni önkormányzat konzorciumi partnerségben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal valósította meg. E folyamatban meghatározó funkciója van a tavaly átadott, kiválóan felszerelt Bolyai labornak, amely remek feltételeket teremtett az oktatás módszertani megújulásához, többek között a szaktanári segédletek, tanulói munkafüzetek elkészítéséhez, a szakkörökhöz, tehetséggondozó programokhoz, az érettségi vizsgára való felkészüléshez, a kísérletek elektronikus dokumentálásához, az adatszolgáltatáshoz, a továbbképzések megszervezéséhez, az információk megosztásához, szakmai napok, versenyek, pályázatok működtetéséhez. Fekete Zsolt kifejezte reményét, hogy e fejlesztés tartós hatást gyakorol majd a jövő generációinak természettudományos oktatására s kedvezően befolyásolja a fiatalok pályaválasztását is. Az alpolgármester beszédét követően a kísérletfejlesztő pedagógiai pályázat nyertese, Darvas József, a SÁJK székhelyintézmény tanára mutatta be a „Sörösdoboz robbantása” című látványos kísérletét. Még „varázslatosabbnak" bizonyult a Rátái Dániel feltaláló által prezentált a „Leonardo3do - virtuális valóság mindenkiknek” című különleges előadás illetve film, amelynek megtekintéséhez, élvezetéhez szükség volt az úgynevezett 3D-s szemüveg használatára is. Ez az eszköz elvont értelemben szerepelt Csaláné Böngyik Edit, a Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola tanára előadásának, a „Diákszemüveg”-nek a címében, amely azt érzékeltette, hogy miként lehet élvezhetővé tenni a természettudományos órákat például az okostelefonok bevonásával. A Bolyai labor működésének tapasztalatairól Darvas József illetve a laborvezető, Soósné Axmann Zsuzsanna számolt be, majd Mesterné dr. Fancsik Györgyi „Élet a projekt után” címmel mondta el a következő öt évre vonatkozó gondolatait. Pohárköszöntő keretében Székyné dr. Sztrémi Melinda, a KUK Salgótarjáni Tankerületének igazgatója üdvözölte a jelenvoltakat és sajnálatát fejezte ki, hogy az előző nemzedékek nem részesülhettek a labor előnyeiben... Cs. B. v
