Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-31 / 25. szám

FOTÓ: P. TÓTH LÁSZLÓ Ma dách-kultusz - kulturális emlékezet Kiemelkedő esztendeje volt a 2014- es a Madách Imrére emlékező, munkás­ságát népszerűsítő kultikus folyamat­nak: egyrészt 150 évvel ezelőtt halt meg a világirodalmi rangú elbeszélő költe­mény, „Az ember tragédiája” című drá­ma szerzője, másrészt éppen egy fél év­század telt el a legújabb kori Madách- kultusz zászlóbontása óta. Az emlékév salgótarjáni történéseit a Madách-hagyomány Ápoló Egyesület január 27-i, a Madách Imre Gimnázi­umban rendezett ünnepi ülésén Csongrády Béla, a civil szervezet elnö­ke foglalta össze. Alapfelvetésként ab­ból indult ki, hogy bizonyára nincs még egy olyan település Magyarországon, ahol olyan sokrétűen, változatosan idézték volna meg Madách Imre szelle­miségét a tavalyi kettős jubileum okán, mint éppen a nógrádi megyeszékhe­lyen. A város önkormányzata egy évvel ezelőtt a Madách-hagyomány Ápoló Egyesülettel valamint a Mikszáth Kál­mán Társasággal emlékbizottságot ho­zott létre, amelyik sok okos javaslatot hozott felszínre és valósított meg. A rendezvénysorozat tavaly ilyentájt kezdődött az ötven évre való visszate­kintéssel és a Madách-szobor koszorú­zásával. Utóbbi helyen Handó Péteri ró, költő mondott beszédet... Salgótarjáni kötődésű eseménynek fogható fel a Zenthe Ferenc Színház bemutatója Bu­dapesten a Madách Színházban, I Pa­taki László „Lidércláng” és „Lelkigya­korlat” című monodrámájából össze­vont „Kit szerettél, Ádám?” című darab­jával. Madách Imre édesanyját, MájthényiAnna nagyasszonyt P. Kerner Edit, a tragikus sorsú feleséget, Fráter Erzsébetet Müller Zsófia jelenítette meg nagy drámai erővel. Az előadást a janu­ári magyar kultúra napi városi ünnep­ségen is színre vitte a társulat. Kass Já­nos, Farkas András és Réti Zoltán Tragé­dia-illusztrációihoz készített vándorki­állítás a Dornyay Béla Múzeum anyagá­ból a Madách gimnáziumban márci­usban volt először látható, majd a Bolyai gimnáziumban Gréczi-Zsoldos Enikő Salgótarjánban a Madách Irodalmi Társaság nevében Gréczi-Zsoldos Enikő és Andor Csaba helyezte el a koszorút Varga Imre alkotásánál egyesületi tag ajánlotta a közönség fi­gyelmébe. Első és második kiadású Ma- dách-köteteket állított ki és „adott örök­be” olvasóinak áprilisban a Balassi Bá­lint Megyei Könyvtár. Májusban ugyan­csak a Balassi könyvtárban nyílt meg a „Hagyd megtekintenem hát e műkö­dést...” című, Mizser Attila, a „Palócföld” című folyóirat főszerkesztője koncepci­ója alapján megrendezett, eredeti ka­rakterű kiállítás, amely színró'l-színre menve változatos művelődéstörténeti ismeretekkel, installációkkal volt hiva­tott segíteni az olvasókat, a könyvtár lá­togatóit - köztük a fiatalokat, a felnö­vekvő nemzedéket - a Tragédia tartal­mi mondandójának megismerésében, értelmezésében. Mintegy e törekvést il­lusztrálandó a megnyitó napján a Ma­dách Imre Gimnázium egy osztálynyi tanulójának tartott rendhagyó iroda­lomórát Székyné dr. Sztrémi Melinda pol­gármester, aki magyartanári gyakorla­tára is támaszkodhatott. A Szerdatársaság Irodalmi Kávéház­ban a Palóc Parnasszus szerkesztősége szervezésében került sor szintén május­ban Handó Péter „Szintézisek - Tragé­dia-monológok” című, a Napkút Kiadó által megjelentetett opusának bemutató­jára. A megyei könyvtár hagyományos júniusi Balassi-ünnepségén a Madách- hagyomány Ápoló Egyesület a „Kultu­rális tevékenységért’Alíj elismerésben részesült. Júliusban „Emlékmű a gon­dolatnak” címmel nyílt Madách-kiállí- tás a Dornyay múzeumban a győri Römer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum anyagából, néhai Szabó József püspök Madách-relikviáiból. A látniva­lókat KácsorZoltán győri irodalomtörté­nész kommentálta. Júliusban 25-én ugyancsak nevezetes eseményre került sor: a Mikszáth Kálmán Társaság ekkor tartott Madách-pikniket Salgóbányán az erdészháznál. A társaság elnöke, Kovács Anna bemutatta Salgót, majd Praz- novszky Mihály elemezte „Pesti Hölgy Divatlap” 1862. február 15-i számának közleményét a megye hölgyeinek felhí­vásával. Arany János, Nagy Iván és Szontagh Pál leveleiből éppúgy társasá­gi tagok olvastak fel, mint ahogyan Bódi Györgyné, Boros Istvánná és Tomkáné Ba­lázs Mária elevenítette meg Praz- novszky Mihály erre az alkalomra írt „Madách-piknik” című írásának nőalak­jait: Frideczky Lajosnét, Kubinyi Fe­rencnél és Sréter Miklósáét....A salgótar­jáni székhelyű „Palócfóld” egész tavalyi évfolyamában jelentek meg „Madách 150”-es megkülönböztetéssel Madách- csal kapcsolatos publikációk. Sőt a lap „S mást tevél-e te?” címmel, „Rezonan­ciák Madáchra” alcímmel önálló kötetet is megjelentetett, amelyben hét jeles író, költő fejtette ki aktuális gondolatait Ma­dách Imréről és műveiről. Október 4-én Csesztvén volt a bemutatója Csongrády Béla „Remény a csillag...” című, a Ma­dách Irodalmi Társaság által kiadott kö­tetének, amelyben a szerző a Nógrád megyei kultusz elmúlt ötven évének történetét igyekezett fő vonulataiban megörökíteni. A fentiekben nem nyertek említést azok a rendezvények - például a janu­ári balassagyarmati koszorúzási és a márciusi alsósztregovai ünnepség a fel­újított kastélyban vagy a PIM-ben júni­usban megnyílt „Madách retro - a Tra­gédia színei 1964/2014” című kiállítás - amelyeken az egyesület képviseltette magát illetve Salgótarjánt s értelemsze­rűen nem esett szó az iskolákban - ép­pen a Madách Imre nevét viselő gimná­ziumban - rendezett ünnepségekről, tanórai megemlékezésekről. A programsorozat az egyesület már jelzett ünnepi ülésén könyvpremierrel zárult. A minap hagyta el a nyomdát a Dornyay Béla Múzeum és a Madách Iro­dalmi Társaság Múzeum közös kiadásá­ban megjelent „Madách Imre levelezé­se” című kötet, amelyet a két szerkesz­tő Gréczi-Zsoldos Enikő és Andor Csaba mutatott be. Az ünneplők Varga Imre Madách-szobránál rendezett koszorú­zási ünnepségen meghallgathatták Nagy Csilla irodalomtörténész, egyete­mi oktató, szerkesztő beszédét. A szó­nok hangsúlyozta, hogy „a főhajtás nagyjaink előtt...maga a kulturális, kol­lektív emlékezet megnyilvánulása. Ritu­álé, amely során nemcsak az irodalmi hagyományhoz való viszonyunkat fejez­zük ki: minden évforduló, ünnepség, megemlékezés alkalmával újra felidéz­zük Madách Imre alakját, ezen belül mindazt, ami számunkra őt fontossá te­szi és felidézzük a művet is, a Tragédia azon szöveghelyeit, amelyek a hétköznap­jainkat, a világ mai rendjét érthetőbbé, átláthatóbbá teszik.. ” i Országjáró „Zenthe...” A cím szinte szó szerint érten­dő, hiszen a salgótarjáni székhe­lyű Zenthe Ferenc Színház az el­múlt hét egymás utáni négy nap­ján Tiszakécskén, Zalaszent- gróton, Sárbogárdon és Kapu- várott vendégszerepeit Szigligeti Ede „Liliomfi” című vígjátékával, amelynek zenés változata először 2014 novemberében került a kö­zönség elé. Mondhatni, hogy az életben is megvalósult ami a da­rabban , csakhogy ott ekhós sze­kéren utazik az író és Susán Fe­renc rendező által elképzelt trupp. A valóságos településnevek egy­értelműen tükrözik, hogy mekko­ra - mintegy ezerötszáz kilométe­res - turnét vállalt a nógrádi me­gyeszékhely társulata. Az Orosz Dániel szervezte or­szágjárás Tiszakécskén kezdődött méghozzá Fésűs Éva a „Kíváncsi királykisasszony” című mesejáté­kával, amelyet két teltházas elő­adás keretében tekinthettek meg a lelkes óvodások és kisiskolások. Ennélfogva voltak színészek, akik este a „Liliomfi”-ban már harmad­szor léptek színpadra. Ettől füg­getlenül sikert aratott az előadás, amit az is bizonyít, hogy a helyi szervezők kinyilvánították: a jövő évadban készek több zenthés pro­dukciót is fogadni, sőt még a bér­leti forma is szóba jöhet. Dunán­túlon az első város Zalaszentgrót volt, ahol Molnár Ferenc klasszi­kus vígjátékával „A testőr”-rel már jártak a tarjániak. Az ötszáz fős közönség örömmel vette az újabb találkozást és sok-sok taps­sal fogadta a társulatot. Sárbogár­don sem volt kevésbé fukar a tet­szésnyilvánítással a publikum. Kapuvárott nemcsak az előadás végén kellet többször is megha­jolni, egy-egy poént, dalt menet­közben is megtapsoltak az igé­nyes nézők. Mint P. Kerner Edit, a színház egyik vezetője - aki játszik is a „Liliomfi”-ban - elmondta, csa­patépítő, közösségformáló tré­ningnek is nagyon jó volt a négynaposnak indult, de - az időjárási, közlekedési viszontag­ságok miatt - ötnaposra bővült vendégjáték-sorozat. Még job­ban összekovácsolódtak az egyébként is baráti viszonyban lévő stáb tagjai. Külön is dicsé­retet érdemel a műszaki cso­port, amelyik nyugalmat bizto­sítva a háttérből nagy alázattal szolgálta az előadások zökkenő- mentes megvalósulását, sikerét. Ugyancsak el kell ismerni - P. Kerner Edit szerint is - Kasza Henriette szorgalmas, lelkiisme­retes előkészítő, koordináló munkáját, amellyel lehetővé tet­te, hogy a feszített ritmusú prog­ram során, az előadások és az utazás közti rövid időben jó kö­rülmények között sikerüljön pi­henni, étkezni, regenerálódni. Egyértelműen kimondható, hogy e vendégjátékok nem kis mértékben növelték a mindösz- sze hároméves - a megyeszék­helyek között utolsónak alakult - Zenthe Ferenc Színház nemcsak helyileg, de a megyehatárokon túl is gyorsan növekvő presztí­zsét és erősbítették Salgótarján jó hírét szerte az országban. Ahol járt a színház egész biztos nem felejtik el a sem a város, sem a társulat jól hangzó nevét és re­ménykednek a folytatásban... Csongrády Béla Máté Krisztián, Albert Péter és Németh Anna is részese volt a „Liliomfi” sikeres turnéjának „Varázslatok” a laborban Projektzáró szakmai napot tartottak a Bolyai János Gimnáziumban Csaknem két esztendeig - hu­szonkét hónapig - tartott az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programja (TÁMOP) keretében „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrend­szerének megújítása a Bolyai Já­nos Gimnázium és Szakközépis­kolában” című projekt, amely a harmadik szakmai nappal a kö­zelmúltban ért véget. A rendezvényre nagy számban érkezett vendégeket, valamint a házigazda intézmény tanárait, diákjait Mestemé dr. Fancsik Györgyi, a búcsúzó projektmenedzser köszöntötte, majd Fekete Zsolt Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármestere szólt az egybegyűltek­hez. Kiemelte, hogy a csaknem 300 millió forintos európai uniós támogatású pályázat arra ösztön­zött, hogy az oktatási intézményekben - jelesül a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskolában to­vábbá a SÁIK hat megyeszékhelyi és négy város- környéki település (Cered, Etes, Karancslapujtő, Kazár) általános iskolájában - a korszerű és magas szintű természettudományos szemléltetés hálóza­tos rendszere alakuljon ki költséghatékony módon. A célokat a projektgazda salgótarjáni önkormány­zat konzorciumi partnerségben a Klebelsberg In­tézményfenntartó Központtal valósította meg. E fo­lyamatban meghatározó funkciója van a tavaly át­adott, kiválóan felszerelt Bolyai labornak, amely re­mek feltételeket teremtett az oktatás módszertani megújulásához, többek között a szaktanári segéd­letek, tanulói munkafüzetek elkészítéséhez, a szak­körökhöz, tehetséggondozó programokhoz, az érettségi vizsgára való felkészüléshez, a kísérletek elektronikus dokumentálásához, az adatszolgálta­táshoz, a továbbképzések megszervezéséhez, az információk megosztásához, szakmai napok, ver­senyek, pályázatok működtetéséhez. Fekete Zsolt kifejezte reményét, hogy e fejlesztés tartós hatást gyakorol majd a jövő generációinak természettudo­mányos oktatására s kedvezően befolyásolja a fia­talok pályaválasztását is. Az alpolgármester beszédét követően a kísérlet­fejlesztő pedagógiai pályázat nyertese, Darvas Jó­zsef, a SÁJK székhelyintézmény tanára mutatta be a „Sörösdoboz robbantása” című látványos kísérle­tét. Még „varázslatosabbnak" bizonyult a Rátái Dá­niel feltaláló által prezentált a „Leonardo3do - vir­tuális valóság mindenkiknek” című különleges elő­adás illetve film, amelynek megtekintéséhez, élve­zetéhez szükség volt az úgynevezett 3D-s szem­üveg használatára is. Ez az eszköz elvont értelemben szerepelt Csaláné Böngyik Edit, a Hód­mezővásárhelyi Szakképző Iskola tanára előadásá­nak, a „Diákszemüveg”-nek a címében, amely azt érzékeltette, hogy miként lehet élvezhetővé tenni a természettudományos órákat például az okostelefonok bevonásával. A Bolyai labor műkö­désének tapasztalatairól Darvas József illetve a la­borvezető, Soósné Axmann Zsuzsanna számolt be, majd Mesterné dr. Fancsik Györgyi „Élet a projekt után” címmel mondta el a következő öt évre vonat­kozó gondolatait. Pohárköszöntő keretében Székyné dr. Sztrémi Melinda, a KUK Salgótarjáni Tankerü­letének igazgatója üdvözölte a jelenvoltakat és saj­nálatát fejezte ki, hogy az előző nemzedékek nem részesülhettek a labor előnyeiben... Cs. B. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom