Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-30 / 24. szám

MTI FOTÓ: CZECil Ez en a napon történt... 423 éve választottak pápává az itáliai íppolito Akiobrandinit Vili. Kelemen néven, aki a katolikus egyház 231. vezetője volt 1592-től ha­láláig. Tizenhárom éves pontifikátusával az ellenrefor­máció három rövid fellépésű egyházfője után, végre politi­kailag megfontoltabb, és hosz- szahb távon gondolkodó Szentszék alakult ki. Noha nem volt mentes a nepotiz­mustól és rajongott a fényűző pápai udvartartásért is, még­is a köztudatba mélyen vallá­sos és az egyházi reform szó­szóló pápájaként vonult be. Uralkodásának ideje alatt kezdtek átrendeződni Európa politikai és hatalmi erőviszo­nyai. A spanyol armada 1588- as veresége óta Spanyolország korábbi ereje hanyatlásnak in­dult, amelynek első jelei ép­pen Kelemen trónra lépésével mutatkoztak meg. A kialakult hatalmi űrt gyengesége miatt Anglia még nem tölthette be, így a korábban még bizonyta­lan lábakon álló francia tróné lett az európai hegemónia. A pápának sikerült katolikus hitre térítenie Navarrai Henri­ket, akit a spanyol uralkodó nagy bosszúságára így elis­mert francia királynak. Ezzel Franciaországot a Pápai Ál­lam egyik legfontosabb szö­vetségesévé tette. Uralma ide­jén Ferrarát is az egyházi bir­tokokhoz csatolta, és nagy energiát fektetett a törökök el­leni küzdelmekbe Magyaror­szágon. 1599. április 18-án ő bontotta fel Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem és Mária Krisztienui Habsburg főher­cegnő házasságát. 133 éve New Yorkban szüle­tett meg Franklin Delano Roosevelt, az Amerikai Egye­sült Államok 32. elnöke, aki tisztségét 1932-től 1945-ig töl­tötte be. Kiil- és belpolitikái­kig egyaránt nehéz időkben 12 éven át kormányozta az or­szágot. Ő volt az első, és egy­ben egyetlen vezető, aki négy­szer jelöltette magát e legma­gasabb tisztségre sikeresen. 1928-ban került a nyilvános­ság elé, New York állam kor- mánvzójaként, a gyermekbé­nulásban szenvedő, demokra­ta Roosevelt. 1932-ben válasz­tották először elnökké. 1933- ban „New Deal” (Új irány) programjával úrrá lett a világ- gazdasági válságon: jelentős állami hiteleket folyósított, in­tézkedésekét hozott a munka­nélküliség csökkentésére, ál­lami vállalatokat létesített, elektrifikálási programot hir­detett, valamint a szakszerve­zeteknek biztosította a szabad tevékenységet, bevezette az aranykivitel tilalmát. A dikta­túrák elleni küzdelemben az Egyesült Államok az elszigete­lődés helyett Nagy-Britannia és a Szovjetunió oldalán belé­pett a második világháború­ba, amelynek kitörése után - az USA semlegessége ellenére jelentős fegyverszállítmá­nyokkal segítette a szövetsé­geseket. December 7-én a Pearl Harbort ért japán táma­dás után az Egyesült Államok is belépett a háborúba. Ettől fogva Roosevelt tántoríthatat- lanul küzdött a tengely hatat inak ellen. 70 éve történt a világtörténe­lem legnagyobb katasztrófája, ugyanis elsüllyedt a Wilhelm Gustlof hajó, amely személy- szállító wilt a Harmadik Biroda­lom idején. A vízi járművet egy szovjet S-13-as tengeralattjáró jutatta a tenger fenekére. A tra­gédia során megközelítőleg tíz­ezer ember halt meg, ami hat­szor annyi áldozatot jelent, mint a Titanic-tragédiánál. 67 ÉVE gyilkolták meg Mohandász Karamcstmd Gan­dhit. híveitől kapott tiszteletne­vén Mahátma Gandhit, indiai békeharcost, jogászt, politi­kust. India politikai és spiritu­ális vezetőjét, az indiai függet­lenségi mozgalom vezéralakját három pisztolylövéssel ölt meg Xathuram Godse fanatikus hindu nacionalista Delhiben. 43 éve észak-írországi Lon­donderry Bogside kerületében tizenhármán haltak meg, ami­kor a brit katonák tüzet nyitot­tak az ír tüntetőkre. Az ese­mény „véres vasárnapként” (Bloody Sunday) vonult be a történelembe. A hadsereg és a tüntetők közötti összecsapás­ban 13 fegyvertelen civil vesz­tette életét és további 15 em­ber sebesült meg, akik közül az. egyik később belehalt a sé­rüléseibe. 170 éve, 1845-ben jelent meg először Edgar Allan Poe ameri­kai író A holló című verse a New York Evening Mirror nevű lapban. 155 éve, 18ó0-ban született Anton Pavlovics Csehov orosz író, drámaíró, az orosz realiz­mus képviselője. Fajcsák Györgyi elmondta: a kiállítás a neolitikumtól a 18. szá­zadig tekinti át a kínai birodalmi központok tárgykultúráját. A kölcsönző intézmények kö­zül a Senhszi Történeti Múzeum rendkívül gazdag régészeti anyaggal büszkélkedhet, mert környékén számos dinasztia fő­városát tárták fel. Jelentős tárgy­anyag érkezett a nancsingi váro­si múzeumból, hiszen a dél-kí­nai várost hat kínai dinasztia te­Kínai agyagkatonák Budapesten Kicsomagolták az első életnagyságú agyagkato­nát az Iparművészeti Múzeumban Az ősi Kína kincsei című, kiállítás anyagából. Budapest A több mint 150 műkincset felvonultató tárlat legismertebb darabjai az első kínai császár, Csín Si Huang-ti (Kr.e. 221-210) sírjából szárma­zó agyagkatonák. A most ki­csomagolt, térdelő harcos vél­hetően egy fakardot tarthatott a kezében, míg a múzeumban rövidesen látható másik álló agyagkatona fegyvere egy dár­da lehetett - közölte Li Tien-kaj muzeológus. Fajcsák Györgyi, a kiállítás magyarországi szakértője az MTI-nek elmondta: a Magyar Nemzeti Múzeum 1987-es ki­állítása óta Magyarországon nem lehetett eredeti agyagka­tonákat látni. Csin Si Huang-ti óriási kiter­jedésű sírját 1974-ben fedezték fel véletlenül, kútásás közben. A síremlék 8-9 ezer agyagkato­nát rejthet, ezekből eddig mint­egy 3 ezret tártak fel - emlékez­tetett a sinológus. Hozzátette: a lelőhely közepén a feljegyzések szerint a császár nyugszik az akkori világot min­tázó sírkertben, a kínai tudósok azonban mindaddig nem kezde­nek további feltárásokba, amíg ehhez nem áll rendelkezésre megfelelő technológia. Az agyaghadsereg szabályos hadrendbe rendezett katonáit előre gyártott darabokból állí­tották össze, az arcokat és haj­viseleteket azonban minden esetben egyedileg mintázták meg; az életnagyságú alakokon jól megfigyelhetők a korabeli bőrpáncélok, viseleti elemek - ismertette Li Tien-kaj. kintette fővárosának. A kiállítás harmadik kölcsönző intézménye a csengtői palotamúzeum, amely a 18. századi udvari kul­túra pompás darabjait bocsátot­ta rendelkezésre; a város a man­dzsu Csing-dinasztia (1644- 1911) idején Észak-Kína egyik legfontosabb birodalmi központ­jának számított. Az ősi Kína kincsei című tárlat február ó-tól április 19-ig lesz látha­tó az Iparművészeti Múzeumban. Hivatalosan is balesetnek minősítették Hivatalosan balesetnek mi­nősítették a malajziai hatóságok a Malaysia Airlines légitársaság utasszállító repülőgép­ének tavaly márciusi rejtélyes eltűnését. Azharuddin Abdul Rahman, a maláj polgá­ri légi közlekedési hivatal igazgatója a ma­láj tévé által közvetített tájékoztatóban közöl­te, hogy „fájó szívvel és mélységes sajnálat­tal” a kormány nevében hivatalosan baleset­nek minősíti az MH370 járattal történt ese­tet. Rahman hozzátette: feltehetően életét vesztette mind a 239 ember, aki a gépen volt. A Malaysia Airlines kész azonnal megkezde­ni a kárpótlási eljárást - tette hozzá Rahman. A Boeing 777-es típusú utasszállítónak ta­valy március 8-án veszett nyoma útban Kua­la Lumpurból Pekingbe. Az utasok többsége kínai és maláj volt. A gép egy órával a felszál­lás után tűnt el a radarokról. Roncsait azóta sem találják, pedig több ország vesz részt a szünettel megszakított, de azóta is tartó ku­tatásban, és - Rahman közlése szerint - meg­vizsgáltak minden megbízható nyomot és rendelkezésre álló adatot. A keresés októberben, négy hónapos szünet után újraindult korszerűbb eszkö­zökkel, de egyelőre egyetlen roncsdarabot sem találtak a tengerben. Nincs magyará­zat arra, hogy a gép miért tért el az erede­ti útiránytól több ezer kilométert haladva tovább, mielőtt végleg eltűnt. Najib Razak maláj miniszterelnök az Inmarsat brit táv­közlési társaság műholdas adatainak elemzése után jelentette be, hogy a gép az Indiai-óceán déli részének távoli szegleté­ben zuhanhatott le. Rahman közölte, hogy jelenleg négy ha­jóval folyik a kutatás, és hogy a hatóságok a bűnügyi nyomozást sem zárták le. Nem­hogy a gép feketedobozai nincsenek meg, de semmiféle tárgyi maradvány sem áll rendelkezésre. A Tisza élővilágának napja Hattyúk a Tisza egyik holtágában Tiszadada közelében. Idén lesz 15 éve, hogy 2000. ja­nuár 31-én az Aurul nevű ausztrál-román tulajdonú bányavállalat egyik tározójának átszakadását kö­vetően több mint 100 ezer köbméternyi ciánnal szennyezett zagy jutott a természetes vízrendszerbe, köztük a Tiszába. A folyó ökológiai katasztrófáját követően az Országgyűlés 2000. június 16-án elfoga­dott határozata szerint február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította. Elhunyt a Tövismadarak szerzője Sydney. Elhunyt Colleen Mc­Cullough, a Tövismadarak című romantikus bestseller regény szerzője, akinek művéből Golden Globe-díjas tévésorozat is készült Richard Chamberlain főszereplésével. A 77 esztendős ausztrál írónőt csütörtökön egy Norfolk Island- i kórházban érte a halál. Az el­múlt néhány évben sokat bete­geskedett, látását is elveszette, ezért új munkáit már le kellett diktálnia - közölte kiadója, a Harper Collins Australia. A kiadó szóvivője szerint McCullough az első világsikert aratott ausztrál írók között volt. A Tövismadarak című regénye világ­szerte 30 millió példányban kelt el.- Szomorúan hallom, hogy Colleen McCullough elment. Szenvedélyes és mulatságos volt, és támogatta a többi írót. Pótolhatatlan - méltatta a best­selleríró Tara Moss. McCullough 1974-ben megje­lent, Tim című első regényét az Egyesült Államokban írta. Öt év­vel később Mel Gibsonnal filmet is forgattak belőle, amelyben a színész a főhőst, egy enyhén ér­telmi fogyatékos fiatalembert alakított, akinek viszonya lesz egy középkorú nővel. Második regénye, az 1977-ben kiadott Tövismadarak, amely egy pap és egy fiatal nő tiltott szerelmét ábrázolta, már nem­zetközi bestsellerré vált. A könyv puhakötésű kiadásának jogait az akkor rekordnak számító 1,9 millió dollárért adták el. A re­gényből 1983-ban készült több Golden Globe-díjjal elismert té­vésorozat, a főszerepekben Richard Chamberlaint és Rachel Wardot láthatták a nézők. A nyolcvanas években az író­nőnek további romantikus regé­nyei jelentek meg. Hét kötetből álló, Róma múltját feldolgozó tör­ténelmi regénysorozatát 1990 és 2007 között adták ki. McCullough Wellingtonban született, de Sydneyben nőtt fel. Orvosi tanulmányokat folytatott Ausztráliában és a tengerentú­lon, de nem lehetett belőle orvos, mert kiderült, hogy allergiás az antiszeptikus szappanra, amit a sebészek használnak bemosako­dáskor. Az idegtudományok felé fordult, és tíz évet töltött kutató­ként a Yale orvosi karán. Hazatér­ve ő hozta létre a neurofiziológiai osztályt a sydneyi Royal North Shore Kórházban. íróként egy ideig az Egyesült Államokban, majd Londonban élt, végül a Csendes-óceáni Nor­folk Islanden telepedett le. y

Next

/
Oldalképek
Tartalom