Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-23 / 18. szám

Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez Budapest. A lobbik rendkí­vüli parlamenti ülés összehí­vását kezdeményezi a hitel­károsultak helyzetének teljes körű rendezése érdekében. Z. Kárpát Dániel, a párt frakcióvezető-helyettese csü­törtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt: a sajtó egy ré­sze díszhimnuszokat zeng az Orbán-kormány jó időzítésé­ről, amivel valóban elhárított egy komoly nagyságrendű kárt, de a problémák nagy része így is a károsultaknál maradt. Az ellenzéki politi­kus kifogásolta, hogy az át­meneti mentesség nem ter­jed ki 250 ezer gépjárműhi­telesre és mintegy 300 ezer deviza alapú személyi köl­csönszerződésre. Hozzátette: 90 napot meghaladó tarto­zással 130 ezer család ren­delkezik. A Jobbik ezen érin­tetteket is védőhálóval látná el - hangoztatta. Z. Kárpát Dániel álláspontja szerint az nem lehet válasz, hogy az érintettek egyezkedjenek a bankokkal, s elutasította azt is, hogy „külön kasztok” ala­kuljanak a devizahitelesek körében a szerint, hogy ki­ken segít, illetve kiken nem segít az állam. A frakcióvezető-helyettes az Országgyűlés mielőbbi összehívását sürgette, jelez­ve: ennek érdekében vala­mennyi frakciót felkeresik. A Jobbik a felvételkori árfolya­mon való forintosítást kéri - hangzott el. A kulturális kötelék tehet minket erőssé hidat épít hagyományaink és a jövő között. Méltó arra, hogy a Zeneakadémia épületében áll­jon, ott, ahol a világ egyik leghí­resebb zongoraművésze, zene­szerzője, Liszt Ferenc alkotott - szögezte le Orbán Viktor. Mint mondta, bár legnagyobb tudósaink, Teller Ede, Wigner Je­nő vagy Neumann János Buda­pesten születtek és jártak iskolá­ba a múlt században, tudásukat valahogy mégsem Magyarorszá­gon kamatoztatták.- A mai nap reményeink szerint arra is bizonyíték, hogy Magyaror­szágon ma már másként állnak a csillagok. A Bogányi Gergely, Bolega Attila, Cs. Nagy József és Üve­ges Péter Attila által alkotott kvar­tett nemcsak megálmodta, megter­vezte és kivitelezte ezt a zongorát, hanem itt, Magyarországon támo­gatókra is talált. Miért ne hihet­nénk, hogy a jövőben egyre gyak­rabban lesz így? - fogalmazott Or­bán Viktor, aki azt kívánta, hogy a Bogányi-féle zongora a magyar kul­túra nagykövetévé váljon a világ nagy koncerttermeiben és legyen a magyar szellem nagyszerűség­ének nyilvánvaló bizonyítéka. A miniszterelnök kitért ar­ra, hogy a tökéletes hangszer elkészítésének vágya egyidős a zene történetével. Hozzátette: amíg a fegyvereket az emberek mindig azért gyártották, hogy megvédjék magukat a körülöt­tük lévő világtól, addig a hang­szerek elkészítése arra szol-, gált, hogy a legnemesebbet szólítsuk meg az emberben és a világot meg tudjuk védeni rosszabbik énünktől.- Minden kultúra közös nyelve­ként a zene ma is békét teremthet a vüágunkban, amikor az egymás kultúrájával szembeni tisztelet­lenség ismét kiásta a gyűlölet lö­vészárkait - fogalmazott. A gálakoncerten politikusok és a közélet több szereplője mel­lett jelen volt Schmitt Pál volt ál­lamfő és felesége, valamint Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köz- társasági elnök özvegye. Fontos emlékezetünkbe vésni, hogy ahogy a múlt­ban, úgy a jelenben és a jövőben is egyedül a min­den magyart egymáshoz fűző kulturális kötelék te­het bennünket erős és nagy nemzetté - mondta Orbán Viktor miniszterel­nök szerdán a Zeneaka­démia épületében. Budapest. A kormányfő a ma­gyar kultúra napja előestéjén szervezett gálakoncert alkalmá­ból, az új magyar fejlesztésű Bogányi-zongora bemutatóján beszélt. Úgy vélte, a magyar kultúra olyan fonál, amely egy­beszövi a nemzetnek a világ kü­lönböző részeibe sodródott és szakított részeit. Szólt arról, hogy a nagy nemze­tek nemcsak kiváló gazdasági mu­tatókkal rendelkeznek, hanem ar­ról is felismerhetők, hogy becsben tartják kultúrájukat, elismerik ki­emelkedő művészeiket.- Kellő szerénységgel, de büszkén mondhatjuk, hogy foly­tatva elődeink példamutató ha­gyományait, az elmúlt években a kultúra számos szentélyét épí­tettük vagy újítottuk fel. Csak itt a fővárosban a Budapest Müsic Centert, a Liszt Ferenc Zeneaka­démiát, az Erkel Színházat, a Pesti Vigadót és a Várkert Ba­zárt. A mostani ciklusban pedig hozzálátunk a múzeumi negyed építéséhez Js,-., hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta: a „csodazongorában” minden ben­ne van, ami a magyarokat jel­lemzi: az örök vállalkozó kedv, az újító szándék, valamint a ma­gyar lélek nyughatatlansága, amely mindig arra törekszik, hogy egyre tökéletesebbet alkos­son és soha ne legyen elégedett azzal, ami éppen van. Megje­gyezte: a Bogányi-zongorában benne van tíz év fáradhatatlan kitartása és szorgalma is.- Bogányi Gergely művész úr ezt a hangszert megálmodta, meggondolta, mérlegelte és megvalósította, még akkor is, ha a kedvező szelek hosszú évekig várattak magukra. Ez a zongora eredeti alkotás, amely hangzá­sában és külső megjelenésében Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a magyar kultúra napja előestéjén tártott gálakoncerten, az új magyar fejlesztésű Bogányi-zongora bemutatóján a Zeneakadémián Budapest Magyarország 22 százalékról 30 száza­lékra kívánja emelni a feldolgozóipar GDP-n belüli részarányát 2020-ig, így teremtve meg az export- árualapot - mondta Glattfelder Béla, a nemzetgaz­dasági tárca gazdaságszabályozásért felelős állam­titkára csütörtökön Budapesten egy konferencián. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, vala­mint a Piac & Profit lap által rendezett konferen­cián azt is elmondta, a 2020-ig tartó uniós költség- vetési ciklusban a megújuló forrásból származó hőenergia-termelést támogatja a kormány, így a melegvíz-termelő napkollektorra lesz támogatás, viszont az elektromos áramot adó napelemeket csak kivételesen támogatják. Megjegyezte, hogy egyáltalán nem kap támoga­tást az Európában elterjedt napelem mező, viszont egy hűtőház tetejére szerelhetők támogatással napelemek, mivel árnyékolnak és energiát is ad­nak a hűtéshez. Glattfelder Béla kiemelte, hogy a folyó uniós költségvetési időszakban a feldolgozóipari kkv-k kaphatnak vissza nem térítendő támogatást kapa­citásbővítésre. A gazdaságfejlesztésre és innová­cióra szolgáló operatív program, a GINOP 2500 milliárd forintot tartalmaz, az uniós illetékesek még nem hagyták jóvá a programokat, így azokra pályázatot kiírni nem lehet. A kormány azonban - saját forrásból - kiírt egy 8,5 milliárd forintos pályázatot a kkv-k kapacitás- bővítésére. Itt a saját forrás 50 százalék, az elnyer­hető vissza nem térítendő forrás a másik 50 szá­zalék, amely 10-100 millió forint lehet. Hasonlóan működik majd az uniós forrásból származó kapacitásbővítési támogatás is, további feltétel lesz, hogy a bővítésnek fenntarthatónak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy nem adható támo­gatás például műanyag csomagolóanyag gyártás­ra, a támogatott épület tetejét pedig úgy kell kiala­kítani, hogy arra napelemet vagy napkollektort lehessen utólag felszerelni. Az államtitkár egy kivételt említett arra, hogy a nagy cégek mikor kaphatnak támogatást kapaci­tásfejlesztésre. Ez az eset pedig az, ha ezáltal a be­szállítóik is többet termelnek és a fejlesztés export- orientált. Támogathatók lesznek az ipari parkok, függet­lenül attól, hogy magán- vagy önkormányzati tu­lajdonban vannak. Azt viszont nem támogatják az operatív programok, ha egy beruházó felépít egy ipari parkot, majd bérbe adja azt - ez ugyan­is az államtitkár szerint ingatlanspekulációnak minősül. Ezért a jövőben csak az ipari parkok alap­infrastruktúrájának kiépítésére jár támogatás, az épületekre csak akkor, ha régi ipari területen léte­sül a park és a meglévő épületeket fel kell újítani. Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminiszté­rium külgazdasági ügyekért felelős helyettes ál­lamtitkára előadásában kiemelte, hogy Magyaror­szág jelenlegi külgazdasági irányultságán javíta­ni kell, úgy, hogy több áru kerüljön az EU-n kívül­re, a gépek és berendezéseken túl egyéb export ter­mékek is legyenek a palettán, továbbá az export 80 százalékát ne a nagyvállalatok adják. Ennek egyik eszköze a gazdasági kiküldöttek számának növelése: a korábbi 81-ről 138-ra emel­kedett a számuk. A kiküldöttek folyamatosan kap­csolatot tartanak a kereskedőházakkal és az Eximbankkal. Az ágazati prioritások között első helyen áll az élelmiszeripar, majd a mezőgazdaság és az infokommunikáció következik - fejtette ki a he­lyettes államtitkár. a i § m £4« A feldolgozóipar bővítése

Next

/
Oldalképek
Tartalom