Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-22 / 17. szám

Februárban látogat Magyarországra Február 17-én tesz mun­kalátogatást Magyaror­szágon Vlagyimir Putyin orosz elnök - jelentette be szerdán Szíj jártó Péter külgazdasági és külügy­miniszter. Budapest. Az orosz államfő Or­bán Viktor miniszterelnök el­múlt évi moszkvai munkaláto­gatását viszonozza - közölte a tárcavezető a Magyar Rádió 180 perc című műsorában. Szijjártó Péter elmondta: a megbeszélés témái között szere­pelnek majd a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok, ener­giabiztonsági ügyek és az ukraj­nai fegyveres konfliktus is. Mint elmondta: Magyarország szorgalmazza, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus minél hama­rabb, tárgyalásokkal véget érjen, mégpedig a krízis rendezését szol­gáló minszki megállapodás alap­ján. Magyarországnak az az érde­ke, hogy erős és stabil szomszéd­ja legyen Ukrajna - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy annál is in­kább lesz miről beszélni a mun­kalátogatáson, mert az Európai Unió által Oroszországgal szem­ben bevezetett szankciók és az orosz embargós ellenintézkedé­sek jelentős mértékben visszave­tették a két fél közötti gazdasági és politikai együttműködést, így a magyar-orosz gazdasági, keres­kedelmi együttműködést is. Példaként említette, hogy az Oroszországba irányuló magyar export több mint 13 százalékkal csökkent az elmúlt időszakban. Ugyanakkor szóba kerül majd az energiabiztonság kér­dése is, ami a Déli Áramlat gáz­vezeték lemondásával még in­kább akuttá vált - sorolta a megvitatandó témákat a ma­gyar diplomácia vezetője. Kérdésre válaszolva arról is beszélt: nincs késés abban a fo­lyamatban, amelynek során Szemerkényi Réka, Magyaror­szág új washingtoni nagykövete elfoglalja a posztját. Hangsúlyoz­ta, hogy Szapáry György szemé­lyében ma is nagyköveti szinten képviselteti magát Magyaror­szág az Egyesült Államokban. Szemerkényi Réka úgyneve­zett fogadó nyilatkozatát novem­ber végén kérték ki az amerikai külügyi tárcától és az ezzel kap­csolatos eljárás mintegy 2 hóna­pot vesz igénybe. Az amerikai külügyi tárcától azt a jelzést kap­ták, hogy hamarosan megérke­zik a fogadó nyilatkozat - mond­ta a miniszter. Az Ml Ma reggel című műso­rában Szijjártó Péter arról be­szélt: az Európai Unió külügy­minisztereinek hétfői brüsszeli találkozóján egyetértés volt ar­ról, hogy nemzetközi konfliktu­sok, bizonyos térségekben kiala­kult instabil viszonyok táplálják a terrorfenyegetettséget. Ezért abban állapodtak meg, hogy fo­kozzák az együttműködést az észak-afrikai és közel-keleti álla­mokkal a terrorfenyegetettség csökkentése érdekében. Arról bontakozott ki vita, hogy miként viszonyuljon az EU Orosz­országhoz, illetve az Eurázsiái Gazdasági Unióhoz - ismertette. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ta: hogy az EU-nak és Magyaror­szágnak is az az érdeke, hogy Oroszországgal egy a partnersé­gen, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló viszony jöjjön létre. Ugyanis a világ krízishely­zeteit sokkal könnyebb megolda­ni, ha az EU együtt tud működni Oroszországgal - fűzte hozzá. Arról is szólt, hogy február ele­jén Szófiában összeülnek az eu­rópai déli gázfolyosóban érintett országok képviselői és megvitat­ják a Déli Áramlat lemondása mi­att kialakult helyzetet. Hangsú­lyozta, hogy ez nem csupán kö­zép-európai, hanem összeurópai kérdés, és az EU-nak részt kell vállalnia Közép-Európa energia­biztonságának erősítésében. A Déli Áramlat lemondásá­val a térségnek más lehetősé­geket kell felkutatnia, például, hogy miként juttatható el az azeri gáz Közép-Európába, il­letve amennyiben csak Török­országig épül ki gázvezeték Oroszországból, úgy onnan ho­gyan szállítható tovább - mondta Szijjártó Péter. Béremelésért tüntettek kulturális dolgozók Budapest A kultúra és a kulturális dol­gozók megbecsüléséért, béremelésért tüntettek a fővárosban. A Közgyűjtemé­nyi és Közművelődési Dolgozók Szakszer­vezete szervezésében tartott demonstrá­ción felszólalók - köztük Csáti Csaba KKDSZ alelnök - arra hívták fel a figyel­met, hogy a kulturális ágazatban már tíz éve nem kaptak béremelést. A demonstráción szolidaritását fejezte ki az Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség képviseletében Josef Krejbych, aki szerint a magyar kormánynak fel kel­lene ismernie, hogy a kultúra széleskörű gazdasági és társadalmi jelentőséggel bír. A mintegy négyszáz demonstráló a be­szédek után - fáklyával a kezében - a Magyar Tudományos Akadémia épülete elől a V. kerületi Szalai utca irányába in­dult el. Többen szakszervezeti táblákkal a kezükben vonultak, mások feliratokat vittek, ezeken egyebek mellett az állt: „Európai munkáért európai bért!”, „Több kultúrát, kevesebb Fideszt!”. Az épület sarkánál felolvastak egy pe­tíciót - amelyben a KKDSZ a bértárgya­lások azonnali megkezdését követelte a kormányzattól -, majd átadták a minisz­térium képviselőjének. A tömeg ezt követően fáklyákkal a Nép­rajzi Múzeumhoz vonult, ahol - egy teher­autó platóján rögtönzött színpadról - má­sok mellett felszólalt Schilling Árpád ren­dező (Krétakör), aki annak a véleményé­nek adott hangot, hogy „nincs már tár­gyalóasztal, nincs hová leülni”, hiszen a kormány nem is akar tárgyalni senkivel. Utalt arra, hogy ezért is kezdték el már ko­rábban a tüntetéseket. A rendező a különböző célokért tünte­tők összefogását hangsúlyozta és arról is beszélt, dolgozni kell azon, hogy mi le­gyen „Orbán után”. Gulyás Balázs, a netadó-tüntetés szer­vezője a kormány intézkedéseit, ezek kö­zött az útdíjat és a napelemeket érintő adót bírálta, majd azt mondta, hogy a mai hatalom elfeledkezik a kultúráról és az oktatásról, miközben stadionokra és presztízsberuházásokra jut pénz. Elhangzott, hogy a budapesti demonst­rációval egy időben számos vidéki hely­színen is tartottak tüntetést a magyar kul­túra - január 22-ei - napja apropóján. Résztvevők vonulnak a kultúra és a kulturális dolgozók megbecsüléséért, béremelésért, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) szervezésében megtartott demonstráción Budapesten, az V. Akadémia utcában Öt évre emelnék a büntetés Budapest A gyermekek vé­delmében nyújt be több tör­vényt is érintő módosító ja­vaslatot a Párbeszéd Magyar- országért társelnöke. Egye­bek Szabó Tímea arra hivat­kozott, hogy a közelmúltban egy szigetszentmiklósi férfi kidobta az erkélyről hathóna­pos csecsemőjét, majd utána ugrott. Hangsúlyozta, hogy az apa már korábban is fenye­getőzött, de a hatóságok úgy ítélték meg, hogy nem ön­vagy közveszélyes. A politikus elfogadhatat­lannak nevezte, hogy a kor­mány úgy gondolja, miután a Btk.-ban önálló törvényi tényállássá tették a kapcso­lati erőszakot, azzal letud­ták a kérdést. Elmondta, hogy javaslatá­ban a „családon belüli erő­szak” büntetési tételét kettő­ről öt évre szeretné felemelni. Hozzátette, módosítani akar­ja a kapcsolati erőszakról szóló törvény azon passzusát is, amelyik magánvádassá te­szi a bűncselekményt. Ma­gyarázatként hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek proak- tívan kell eljárnia akkor, ha azt látják, hogy egy nő, egy gyermek vagy egy idős em­ber veszélyben van. A független képviselő a családvédelmi törvényen is változtatni szeretne. Úgy fo­galmazott, hogy a jogszabály­ba a gyermekek kötelességei mellé az érvényesíthető joga­ikat is beemelné. A közvetlen hatóságok fe­lelősségéről is beszélő poli­tikus azt mondta, kétszáz­ezerről egymillió forintra emeltetné fel az azon gyer­mekvédelemmel foglalkozó dolgozókra kiszabható bün­tetést, akik nem cseleked­nek időben, amikor azt ta­pasztalják, hogy gyerekek kerültek veszélybe. Egy Vlagyimir Putyin orosz elnök februári budapesti láto­gatására vonatkozó kérdésre azt felelte, a közös fellépés ér­dekében pártjuk egyeztetést kezdeményez az ellenzéki pártokkal és a civil szerveze­tekkel, ugyanis „itt most nem babra megy a játék, itt most a hazánk tét”. Az a tét, hogy a magyar kormánynak és Or­bán Viktornak megengedik-e, hogy „a putyini útra terelje hazánkat” vagy pedig harcol­nak a demokráciáért és a paksi bővítés ellen - közölte Szabó Tímea. Nem csökken a kórház szerepe Nem igaz és légből kapott az a híresz­telés, amely szerint a kormánynak az a szándéka, hogy a Kanizsai Dorottya Kórházban osztályokat szüntetne meg, csökkentené az ellátási területet, ezzel együtt munkahelyek szűnnének meg és elbocsájtásokra kerülne sor - közöl­te a Fidesz nagykanizsai csoportja ked­den az MTI-vel. Nagykanizsa. A Fidesz helyi szervezete annak kapcsán adott ki közleményt, hogy hétfő este az MSZP városi szervezetének felhívására mint­egy 100-150-en demonstráltak Nagykanizsán a kórház előtt. A tiltakozást azokra a félelmekre reagálva szervezték, amelyek szerint megszűn­ne az intézmény súlyponti szerepe, csökkenne a jelenleg 180 ezres ellátási körzet, bezárnák a fül-orr-gégészeti, az urológiai és a szemészeti osztályt, és mindez orvosok, szakápolók leépí­tésével járna. A kormánypárt nagykanizsai csoportja szerint a helyi MSZP „félrevezetve az embereket hamis ál­lításokkal” feszültséget kelt „mendemondák, kó­sza hírek alapján”. Az Orbán-kormány ugyanak­kor „több alkalommal is tettekkel bizonyította, hogy számára kiemelt terület az egészségügy, s minden támogatást megad ennek működtetésé­hez és fejlesztésére”. Ennek bizonyítéka, hogy a Kanizsai Dorottya Kórház az elmúlt években kór­ház- és műszerfejlesztésre több mint négymilli- árd forint támogatást kapott. „Most azok keltenek minden alapot nélkülöző rémhíreket, akik korábban osztályokat zártak be, fe­lelőtlen döntéseikkel, kórházak működését lehetetle- nítették el”. A Fidesz-KDNP-kormány - elődjével el­lentétben - „nem fejetlenül, meggondolatlanul dönt az egészségüggyel kapcsolatos kérdésekben, hanem szakmai alapon és az emberek érdekeit szem előtt tartva”, ezért nem fenyegetik azok a döntések a nagy- kanizsai kórházat, amelyeket „hamis módon terjeszt” a bukott baloldal helyi országgyűlési képviselője és prominensei - áll a Fidesz közleményében. HIRDETÉS Gépi földmunka, sóder, homok, kő szállítása mélyépítési munkák, útépítés, épületbontási munkák, közmű építése, autódaruzás. ~ U/ZI4M JRhJaJlZl IÍT3T

Next

/
Oldalképek
Tartalom