Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-05 / 2. szám

Útikalauz nemcsak turistáknak Salgótarjánt, „a nógrádi Völgyvárost körülölelő hegyko­szorú hazánk bármely szegletének szépségével felveszi a versenyt. A Karancs monumentális tömbje, az égbe törő vulkáni kúpok, valamint a Medves bazaltplatója változatos, egyedi arculatot kölcsönöznek a vidéknek” írja a szerző Szepessy Gábor a „Karancs-Medves - Túrakalauz” című könyvének előszavában s hozzáte­szi, hogy innen számos, rövidebb-hosszabb kirándu­lás szervezhető a környékre s ennélfogva bőséges program, tartalmas időtöltés kínálkozik az ideérke­zőknek. És hozzátehető: az ittélőknek is! Csongrády Béla Salgótarján. Ezt elősegítendő készült e kötet, amelynek meg­jelentetését az is indokolta, hogy viszonylag már régen, 1964-ben - tehát egy fél évszázaddal ez­előtt - látott napvilágot Veres Mi­hály szerkesztésében, a Sport Ki­adó gondozásában a Karancs és Medves vidékét bemutató orszá­gos terjesztésű útikönyv. 1996- ban Gubola István szakmai irá­nyításával született ugyan egy kiadvány, de az - minthogy a Nógrád Megyei Természetbarát Kör adta ki, valószínűleg nem jutott túl a megyehatárokon. A legelső ilyen tematikájú könyvet viszont 1929-ben, nyolcvanöt év­vel ezelőtt jelentette meg dr. Dornyay Béla magánkiadásban. A friss útikalauznak a közel­múltban Salgótarjánban, a Ba­lassi Bálint Megyei Könyvtár­ban, a „Világjárók klubja” kere­tében volt a bemutatója. Ezen alkalommal Szepessy Gábor be­szélt a kötet koncepciójáról, a megvalósulás folyamatának főbb tapasztalatairól. Kiemel­te, hogy a legfőbb ihletőnek maga e varázslatos táj bizo­nyult. Azt is hangsúlyozta, hogy nem egyszerzős műről van szó, tekintve, hogy többen is meghatározó módon segítet­ték munkáját. A „Történeti kép" fejezeteit Szepessyné Judik Dorottya írta, az áttekin­tő térképek Bócsó Anita nevé­hez fűződnek, a kuriózumnak számító panorámarajzokat dr. Fancsik János készítette, a há­rom lektor Cs. Sebestyén Kál­mán, Judik Béla és Miheller Ti­bor volt. Az első szerkezeti egységet a „Természeti kép” című fejezet képezi, ezt követi a már említett „Történeti kép”. A „Gyakorlati tudnivalók” cím alatt térképek­ről, közlekedésről, szállásról, múzeumokról, bemutató- és ki­állítóhelyekről esik szó. A követ­kező - „A hegyvidék központja: Salgótarján” című - fejezet érte­lemszerűen a megyeszékhelyről szól, kiemelve a bányamúzeu­mot illetve a városban teendő sé­tákat. A legterjedelmesebbnek - a célkitűzésnek megfelelően - a „Túraajánlatok” című fejezet bi­zonyul, amelyik hét részben - Karancs, Salgó és Medves- fennsík, Szilváskő és környéke, Pécskő és környéke, a bárnai kö­vek vidéke, a határon túli táj va­lamint a „Kerékpárral a Karancs-Medves vidékén" - mu­tatja be a célpontokat, látnivaló­kat. Külön fejezetet kaptak a tel­jesítménytúrák és a túramozgal­mak. A „Környékbeli nevezetes­ségek” cím alatt Bátonyterenyéről, Nemtiről, Szentkútról, Kishartyánról, Ipolytarnócról és Fülek váráról ír a szerző. A kétszázötven olda­las kötet a felhasznált irodalom jegyzékével zárul. A különleges nézőpontú szí­nes fotókat Szepessy Gábor vetí­tés formájában is bemutatta a könyvpremieren megjelent kö­zönségnek. Megszólalt dr. Fancsik János is, hangsúlyozva a kiadvány számos szimpatikus vonását, így az arányos, a jó ha­gyományokat megőrző s egy­szersmind újszerű szerkesztést, a tájtörténet szerepét, a helyi ne­vek leírását és nem utolsósorban olvasmányosságát. Ez utóbbi ab­ból is fakad, hogy a szerző mély empátiával, nagy odaadással, szívügyeként készítette könyvét. A környék természetföldrajzát jól ismerő főorvos szerint néme­lyik túraútvonalat érdemes len­ne neves helyi turistákról elne­vezni. A bemutatón a budapesti székhelyű Kornétás Kiadót - amely sorozatában ez esetben helyi értékek népszerűsítésének adott helyet - Pusztay Sándor ügyvezető igazgató képviselte. A gazdag tartalmú, ízléses, esztétikus megjelenésű, elsősor­ban a turistákhoz, de nemcsak hozzájuk szóló kötet első és hát­só lapjain Szepessy Gábor köszö­netét mond személyeknek - Ké­ri Istvánnak, Máté Istvánnak, Széky Miklósnak - és hivatalos szerveknek, társaságoknak - Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri JJivatalának, Sal­gótarján Helyi TDM Közhasznú Egyesületnek, Salgótarjáni Köz- művelődési és Nonprofit Kft.- nek, a Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesületnek, a Novohrad - Nógrád Geopark Nonprofit Kft.-nek, valamint a KIKOM - KOMPLEX Kft.-nek (www.nosza.info honlap) akik, illetve amelyek elősegítették, tá­mogatták a megjelenést. Vezér­fonalként, mintegy mottóként dr. Dornyay Béla gondolata szol­gál: „Természetkedvelők, turis­ták, keressük fel minél gyakrab­ban Salgótarjánt és gyönyörű vi­dékét, élvezetes és tanulságos lesz ide irányított minden utatok!” edves Az új kötetnek a közelmúltban a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban a „Világjárók klubja” keretében volt a bemutatója 2015. JANUÁR 5., HÉTFŐ Tizenhárom településről huszonöt kárbejelentés érkezett a legutolsó ada­tok szerint a katasztrófa- védelemhez a január else­jén, Nógrád megyében történt földrengéssel ösz- szefüggésben Nógrád megye. Amint arról már beszámoltunk: mozgalma­san indult a 2015-ös év szűkebb hazánkban. Január elsején reg­gel, 7.43 órakor ugyanis 3,9-es erősségű fölrengés következett be Iliny közelében, majd azt ll:45-kor egy újabb, 4,0-ás ren­gés követte. Történt két utóren­gés is: 15:22-kor 3,1-es, 20:44- kor 2,8-as magnitúdójú utóren­gés rázta meg a megyét. A Nógrád Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság műveletirá­nyítási ügyeletére ezzel összefüg­gésben összesen hetvenegy jel­zés érkezett az alábbi harminc­két településről: Csitár, Salgótar­ján, Pásztó, Érsekvadkert, Kazár, Balassagyarmat, Mohora, Szal- matercs, Karancsalja, Iliny, Vizs­lás, Etes, Bátonyterenye, Szé- csény, Mátraszele, Nógrád- megyer, Nagylóc, Sóshartyán, Nógrádsipek, Bércéi, Magyar- nándor, Ecseg, Herencsény, Nógrádsáp, Dejtár, Ludány- halászi, Nógrádgárdony, Cered, Nógrádsipek, Varsány, Mátra- verebély és Hugyag.- Ezek jellemzően a földren­gés észleléséről szóltak, huszon­öt bejelentés azonban kisebb-na- gyobb károkkal volt kapcsolatos - közölte Angyal Eszter. A Nógrád Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság szóvivője hozzátette: Nagylócról, Cered- ből, Nógrádsipekről, Varsányból, Földrengés után. Mátraverebélyből, Hugyagról és Nógrádgárdonyból egy, Magyar- nándorból és Ludányhalásziból kettő, Salgótarjánból és Balassa­gyarmatról három, míg Bátonyterenyéről és Szécsényből négy kárbejelentés érkezett - jel­lemzően repedésekről, vakolat- hullásról. Egy esetben történt beavat­kozást igénylő esemény: Magyar-nándorban veszélye­sen megdőlt egy kémény, ame­lyet visszabontottak a berceli katasztrófavédelmi őrs tűzol­tói. Az így fűtés nélkül maradt ház három lakóját ideiglene­sen rokonoknál helyezték el. Önkormányzati és egyházi in­tézményből nem jeleztek ká­rokat. A Nógrád Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság szakembe­rei helyszíni szemléket tartottak a térségben található víztározók­nál. Emellett a veszélyes üze­mekkel valamint a létfontossá­gú rendszerelemek (villamos energia, gáz, víz, távhő, közút, vasút) szolgáltatóival, illetve üzemeltetőivel is felvették a kap­csolatot a szolgáltatás biztosított­ságával kapcsolatban. Megállapítást nyert, hogy a víztározók és létfontosságú rendszerelemek működése to­vábbra is zavartalan - zárta tá­jékoztatóját Angyal Eszter. mm A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NŰSZ) Zrt. tá­jékoztatása szerint a vi­szonteladó partnerekkel együtt péntek déli 12 óráig mintegy 82 ezer e-matricát értékesítettek, csaknem 50 ezer autós váltott már me­gyei matricát. Mint ismere­tes, január elsejétől az útdíjfizetési rendszer mint­egy 1500 értékesítési pont­jának bármelyikén bár­mely megyére - Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés kivételével, ahol nincs díjköteles gyorsfor­galmi hálózat - megvásá­rolható a biléta. A c ég az MI I nek küldött közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy a megyei matricák mellett a ha­gyományos „időalapú”, azaz 10 napos, havi vagy éves matricá­kat idén is meg lehet vásárolni. Jelezték, a hagyományos időala­pú matricák mellé az érvényes­ségi idő figyelembevételével már nem kell megyei matricát venni. A NÚSZ ügyfélszolgálati irodá­inak egy része bővített nyitva tar­tással áll az ügyfelek rendelkezé­sére hétvégén is. Január elsejétől a megyei matrica mintegy 1500 ér­tékesítési pont bármelyikén mind­egyik megyére megvásárolható. Az autósok az új, megyei matri­cákkal egy-egy megye gyorsforgal­mi útjait évi 5 ezer forintos áron használhatják. Közölték, a koráb­biak mellett a megyei matrica és más új matricatípusok a szokott értékesítési csatornákon válthatók meg: a NÚSZ Zrt. ügyfélszolgála­tain, a határátkelőknél meglévő vi­szonteladói értékesítési pontokon, az ematrica.autopalya.hu web- oldalon, valamint a viszonteladók jelentős részénél, így a Mól, Shell, Agip töltőállomásokon. Február elsejétől pedig min­den eddig megszokott értékesíté­si ponton meg lehet majd vásá­rolni az új matricákat. A hagyományos időalapú mat­ricákat Dl, B2 kategóriákra min­den korábbi viszonteladói part­nernél a megszokott módon meg lehet vásárolni. A 2014. december 31. előtt vá­sárolt 10 napos és havi matricák a lejárat időpontjáig, a 2014-es éves matricák 2015. január 31-ig érvényesek a vásárláskor ér­vényben lévő feltételek mellett. Emlékeztettek arra is, hogy a változtatások értelmében az idei évtől csak a következő útszakasz­ok maradnak díjmentesek: az MO autóút 1. számú főút és M5 autó­pálya közötti szakasza, az MO au­tóút 4. számú főút és M3 autópá­lya közötti szakasza, az MO autó­út 11. számú főút és a 2. számú fő­út közötti szakasza, valamint a teljes M31-es autópálya. A díjköteles úthálózat térképe a nemzetiutdfj.hu'oldalon talál­ható, és az első nap tapasztalatai alapján összegyűjtött kérdések- válaszok is ugyanott érhetők el. v A Ötvenezren vettek mer metricdt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom