Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-17 / 13. szám

Hamarosan zárul a fejlesztés Héhalom. A település önkor­mányzata már évek óta azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a le­hetőségekhez mérten folyama­tosan fejlessze a községet. Eh­hez kiváló eszköz a különböző pályázatokon való részvétel, s ezt tudják a falu vezetői is, mert most is folyamatban van egy nagyszabású szennyvízprojekt, amelynek már csak a rossz idő­járás miatt elhalasztott utó­munkálatok vannak hátra. Ezen feladatokat a szakembe­reknek tavaszig el kell végezni. A beruházás összesen 2.2 mil­liárd forintos támogatásból va­lósul meg és 1940 ingatlant érint öt faluban - Szirák, Egyházasdengeleg, Kisbágyon, Palotás, Héhalom -, amiből négyszáz található községben. Tetten értéka fatolvajokat Kálié Lopás megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőel­járást egy 62 éves kállói lakos ellen a Pásztói Rendőrkapitány­ság bűnügyi osztálya. A férfi társaival egy Kálióhoz közeli, magántulajdonban lévő erdő­részből nemrég kézifűrésszel akácfákat vágott ki, amelyeket haza akartak szállítani. Az erdőőrök azonban tetten érték őket; a gyanúsítottat visszatartották a helyszínen a rendőrök kiérkezéséig, de a többi fatolvaj elmenekült a helyszínről. A 62 éves férfit elfogták és előállították, társa­it pedig még keresik a rend­őrök - tájékoztatta lapunkat Dankóné Nagy Éva rendőrsé­gi szóvivő. Orwadászat miatt vádemelés Orwadászat bűntette és lopás vétsége miatt emelt vádat a Salgótar­jáni Nyomozó Ügyész­ség az ellen a férfi el­len, aki engedély nél­kül vaddisznót lőtt ki. Salgótarján. A helybeli férfi 2013 novemberében, a kora esti órákban, a Salgótarján határában lévő erdős terüle­ten egy vaddisznó kant lőtt ki a tulajdonát képező, enge­déllyel tartott fegyverével. A vadászterületen azonban úgy folytatott vadászatot, hogy ahhoz nem járult hozzá a jogosult. Az elejtett vadkant vadazonosító jellel nem látta el, a vadászatot a vadászati naplóba nem jegyezte be. Ez­zel megszegte a vad védelmé­ről, a vadgazdálkodásról, vala­mint a vadászatról szóló tör­vény rendelkezéseit. A vádlott az elejtett vaddisz­nót a lakására szállította, ahol szétbontotta az állatot, majd lefagyasztotta a húst. Az elkö­vető több mint 275 ezer forint kárt okozott az érintett erdé­szetnek. Az ügyészség vádiratában az ügy tárgyalás mellőzésével történő elbírálására tett indít­ványt. A vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte, továbbá in­dítványozta a vadászfegyver és a hozzátartozó lőszerek el­kobzását. A vádlott fegyver- tartási engedélyét a rendőr­ség visszavonta - közölte dr. Bóna Gyula, megbízott me­gyei főügyész. A Kubinyi Ferenc Múzeum elmúlt öt éve A Nógrád Megyei Közgyű­lés 2010. január 1-jével nevezte ki Gusztiné dr. To-, ronyi Juditot a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatójának. Az intéz­mény akkor területi mú­zeumi működési enge­déllyel a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet tagin­tézménye volt. A kineve­zett igazgató szakmailag független volt, de pénz­ügyi munkáltatói joggal nem rendelkezett. 2013. január 1-jétó'l az intéz­mény Szécsény Város Ön- kormányzatának fenntar­tásába került, jogilag önálló költségvetési szervként működött és működik. A múzeum igazgatója 2014 végén más munkakörbe került, a Magyar Nemzeti Levél­tár Nógrád Megyei Levél­tárának lett az igazgatója. Gusztiné dr. Toronyi Ju­dittal az elmúlt öt év munkájáról beszélget­tünk. Szenográdi Ferenc Szécsény. - A múzeum egyik igen fontos szakmai munkája az általa őrzött gyűjtemény gondozá­sa, feldolgozása és a nagyközön­ségszámára történő bemutatása. Milyen gyűjteménye van a szécsényi múzeumnak?- A történelmi gyűjtemény a XIX. század végéig mutatja be Nógrád megyében feltalálható történelmi emlékeket, valamint a szécsényi helytörténet emléke­it. Ez több mint 25 ezer műtár­gyat, dokumentumot, kéziratot és fotót tartalmaz. Ennek doku­mentálása, leltározása, illetve a tételek feldolgozása jelenleg is folyamatban van. A gyűjtemény nyilvántartását, leltárkönyvi és számítógépes rögzítését is folya­matosan végeztük és még min­dig végzik. A múzeum régészeti gyűjteményét a Nógrád megye területéről előkerült régészeti le­letek adják. A leltározott régé­szeti leletek száma közel 140 ezer, de még igen sok tárgy vár leltározásra. 2010 és 2012 között a múzeumunk látta el Nógrád megyében a beruházásokhoz kapcsolódó régészeti szakfeltá­rásokat. 2010-ben és 2011-ben öt-öt, 2012 pedig három helyen végeztek régészeink ilyen jelle­gű feltárást. A három év alatt 16 régészeti hatástanulmányt ké­szítettünk.- A régészeti feltárások terüle­tén mi volta helyzet2013-at köve­tően?- Ezt a feladat 2013. január 1- jével a megyei hatáskörű salgó­tarjáni múzeumhoz került, így a szécsényi múzeumban ez időtől a negyven év alatt gyűjtemény­be került régészeti leletanyag lel­tározását, revízióját és tudomá­nyos feldolgozását végezzük. A szécsényi múzeum elvi együtt­működési megállapodást kötött a salgótarjáni múzeummal, a Szécsény és környéke régészeti munkálatainak végzésére.- Munkájuk másik fontos terü­lete, amivel a nagyközönség is ta­lálkozik, a kiállítások szervezése. Melyek az állandó, illetve idősza­ki tárlatok?- Állandó kiállítások: a tárgy­ba zárt múlt; rituálék és hitvilág a bronzkorban; „vár állott”; Rá­kóczi állama és Nógrád Várme­gye; a XIX. század végi kastély­belső női lakosztály; kastélytör­ténet; Szécsény anno - régi ké­peslapok. Az időszaki kiállítása­inkat kettős cél határozta meg. Az egyik, hogy olyan látnivaló­kat mutassunk be a helyi közön­ségnek és a távolabbról érkező látogatóknak, amelyek országos viszonylatban is jelentős mű­tárgyállományt mutat be és té­mát dolgoz fel. A másik kiemelt szempont a helyi vagy megyei alkotóknak lehetőséget adni a bemutatkozásra. Az elmúlt öt év alatt harminc ilyen kiállítást tar­tottunk.- Több figyelemre méltó rendez­vény is kapcsolódott a múzeum­hoz...- Igen. ilyen a Múzeumok éj­szakája. A programot hagyomá­nyosan, mindig valaminek a je­gyében rendeztük meg. 2010- ben a barokk, 2011-ben az 1920- as évek, 2012-ben a reneszánsz, 2013-ban az „elvarázsolt kas­tély”, 2014-ben a „játék” jegyé­ben. Ezen az éjszakán a kastély­kertben, a múzeum épületében egyaránt szerveztünk progra­mokat a látogatók számára. A Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft. által szervezett Szent Iván évi fesztivál program­jaival összhangban szervezve, a város és a térsége egyik kiemelt rendezvénye volt a szécsényi múzeumok éjszakája. A látoga­tók száma évről-évre megközelí­tette a kétezret. Szintén az orszá­gos rendezvénysorozathoz kap­csolódott a Múzeumok őszi fesz- tivá 1 ja helyi eseménye, amely­ben a tárlatvezetést a pincétől a padlásig tartottuk, a diákok szá­mára a múzeum életéhez kap­csolódó rajzpályázatot hirdet­tünk. Az intézmény negyven éves fennállását 2013-ban tudo­mányos üléssel, könyvbemuta­tóval ünnepeltük meg.- Kérem, hogy röviden foglalja össze a múzeum tudományos munkáját.- Múzeumunk szakmai és tu­dományos munkájának jelentős anyagi hátterét a Nemzeti Kulturá­lis Alaphoz benyújtott sikeres pá­lyázataink adták. így sikerült res­taurálni négy barokk festett fa­szobrot, szecessziós ebédlőgarni­túrát. Sor került hagyaték vásárlá­sára. Három könyvet adtunk ki. Kazareczki Noémi: Egy művész­házaspár a XX. századi Magyar- országon, Guba Szilvia - Galcsik Zsolt: Szécsény évszázadai és Gu­ba Szilvia: a Forgách-kastély törté­nete. A tudományos munkánkra összességében 6,2 millió forintot nyertünk. Ezen kívül uniós pályá­zatból megvalósítottuk az infrast­rukturális fejlesztést és kialakítot­tunk egy oktatótermet.- Hogyan alakult a látogatók száma?- 2010-ben több mint tizenkét­ezer látogatónk volt. 2011-ben a megyei múzeumi szervezet költ­ségvetési nehézségekre hivatkoz­va, két fő 6 órás teremőri státuszt megszüntetett Közfoglalkozás ke­retben sem kaptunk a teremőri fel­adatok ellátására segítséget, így teljes egészében a szakalkalma­zottaknak kellett ellátni a látoga­tók fogadását, kénytelenek vol­tunk a vasárnapi napon zárva tar­tani. így 2011-ben alig több, mint tízezer, 2012-ben már csak 8500 látogatónk volt. Szécsény Város Önkormányzatához kerülve, ha közfoglalkoztatás keretében is, is­mét voltak és vannak teremőre­ink, így biztosítani tudtuk és tud­ják a teljes hétvégi nyitva tartást. 2013-ban a látogatóink száma 11770 főre emelkedett, 2014 no­vember elejéig 11850-en voltak a múzeumban. Itt jegyzem meg, hogy a Forgách-kastély impozáns épülete vonzó célpont a turisták számára. A történelmi emlékhely­ként nyilvántartott kiemelt mű­emléki épület országosan számon tartott nevezetesség. A múzeum önálló jogi személyként tagja a Magyar Vidéki Múzeumok Szö­vetségének.- Hogyan ítéli meg az intézmé­nyük kapcsolatrendszerét?- A város oktatási intézménye­ivel, a művelődési házzal, több szervezettel, vállalkozóval jó és hatékony munkakapcsolatot ala­kítottunk ki. A városnak van egy jól működő múzeumbaráti köre, amely intézményünk iránt elkö­telezett. Az épület népszerű kon­ferencia-helyszín is. Több cég és civilszervezet is visszatérőként szervezi összejöveteleit a múze­umban. A szabadkapacitás terhé­re biztosított terembérletek bevé­teli forrást jelentenek. Az anyagi­akon túl, a konferencián résztve­vők megelégedettsége növeli az intézmény jó hírnevét. SléeSÉljf. Lopáson tetten értek egy 35 éves nőt a napokban egy szécsényi családi házban. A he­lyi lakos a nyitott ajtón át ment be az ingatlanba. Az egyik szo­bában a sértett pénztárcájából készpénzt, a szekrényen hagyott ékszerdobozokból pedig két arany és egy ezüst pecsétgyűrűt vett magához és rejtett el ruhá­zatában. Cselekménye közben a házban lakók azonban rajta kap­ták és a rendőrök kiérkezéséig a helyszínen visszatartották az asszonyt, akit az egyenruhások előállítottak a városi rendőrka­pitányságra - közölte Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. Vitte volna az aranyat » * * * f

Next

/
Oldalképek
Tartalom