Nógrád Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 277-300. szám)

2014-12-06 / 282. szám

Ezen a napon történt... 42. születésnapját ünnepli vasárnap Gyuriska János, a sal­gótarjáni Zenthe Ferenc Szín­ház színésze. Az idei évadban hazatérő színész játszott már a Vígszínház, a Miskolci Nem­zeti Színház társulatába és - többek között a Magyar ván ­dor és a Taxidermia című fil­mekben is. 2002-ben Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt és Ajtay Andor-emlékdíjat, 2003-ban pedig Súgó Csiga-díjat kapott. A Zenthe Ferenc Színház tagja­ként idén novemberben Szellemű alakját formálta meg Szigligeti Ede legismertebb vígjátékában, a Liliomfiban. lö­vő év január 5-én pedig a „Min nevet az ember?” című darab­ban láthatja a közönség. 1951. december 7-én szüle­tett Pitti Katalin l iszt Ferenc- díjas, szoprán operaénekes, ér­demes művész. Szülővárosá­ban a szentesi Szent Anna- templom karzatán énekelt elő­ször. Rendkívüli tehetségét korán felfedezték. Mára ihle­tett előadói stílussal, szenvedé­lyes interpretációval teszi em­lékezetessé előadásait, népsze­rű koncertjeit. 12 éve lett Erdő Péter az Esz tergom-Budapesti főegyház­megye érseki'. Egy évvel ké­sőbb Magyarország prímásá­nak és a pápaválasztó bíboros! testület tagjává választották. Erdő Péter anyai nagyszülei székelyek voltak, e gyökerek előtt tisztelegve a székely szim­bólumok, a Nap és a Hold bíbo- rosi címerébe is bekerültek. Újraindította a szénter­melést a Dalkia Energia Zrt. (Dalkia) tulajdoná­ban lévő Pannon Hőerő­mű Zrt. a Pécstől észak­keletre található vasasi bányában. Pécs. Palkó György, a Dalkia el­nök-vezérigazgatója az ünnepé­lyes bányanyitást megelőző saj­tótájékoztatón elmondta: évi 15 ezer tonna energiahordozót nyernek majd ki helyi munka­erővel, és az ásványvagyon első­sorban lakossági értékesítését tervezik a Baranya, Somogy, Tol­na alkotta Dél-Dunántúlon. Hoz­zátette, hogy a bánya emellett gyakorlati helyként szolgálhat a komlói vájárképzésben részt ve­vő diákok számára. Az elnök-vezérigazgató emlé­keztetett arra, hogy négy éve in­dították el a tíz esztendeje bezárt fejtés újbóli megnyitásához szükséges engedélyeztetési eljá­rást, ugyanis a szén világpiaci ára ezt indokolttá tette. A terüle­ten még mintegy 3 millió tonna ásványvagyon termelhető ki ko­molyabb ráfordítás nélkül, kül­színi fejtés útján. Kádár Andrea, a Nemzeti Fej­lesztési Minisztérium helyettes államtitkára kiemelte, hogy a bá­nyatelekről kibányászott szén várható ára versenyképes lesz, azt várhatóan olcsóbban meg le­het szerezni, mint a hazai pia­con kapható, lakossági felhasz­nálásra szánt egyéb energiahor­dozókat vagy az importált sze­net. Kitért arra, hogy Magyaror­szágon még 8,5 milliárd tonná­nyi lignit, feketeszén és barna­szén termelhető ki, ez pedig olyan speciális tartalék, amely nem hagyható figyelmen kívül. Továbbá elmondta: a nyers­anyagok minél magasabb fokú kiaknázása érdekében a fejlesz­tési tárca folyamatosan vizsgál­ja a korábban bezárt bányák új- ranyitásának lehetőségeit. Hoppál Péter, a térség ország- gyűlési képviselője úgy fogalma­zott: a mecseki kőszénbányászat bölcsője a vasasi külfejtés, hi­szen mintegy 250 esztendeje itt indult meg először a kitermelés. Hozzátette: a mostani bányanyi­tás szimbolikus lépés a hazai kő­szénbányászat újjáélesztésében, a külföldről érkező energiahor­dozóktól való függetlenedés elő­mozdítása érdekében. Őri László, Pécs alpolgármes­tere elmondta, hogy a baranyai megyeszékhely városvezetése a versenyképesség növelésében, új munkahelyek létrehozásában elkötelezett, a bányanyitás pedig illeszkedik e tervbe. Ma még nem tudni, hogy a vasasi és az esetlegesen újra megnyíló más mecseki bányák hány munkahe­lyet teremtenek, de minden ál­láshely számít a pécsieknek. A sajtó rendelkezésére bocsá­tott tájékoztatóból kiderül: a kör­nyezetvédelmi hatóság határoza­ta megerősíti, hogy a vasasi szén­bánya újranyitása nem jelent ve­szélyt sem a környezetre, sem a környéken élő emberek egészsé­gére. A tervezett széntermelési vo­lumen az engedélyek alapján egy­előre kevesebb, mint tizede a bá­nyabezárás előtti mennyiségnek, és azt egy már meglévő külfejtéses bányából fejtik majd ki, amely tá­vol esik a lakóövezetektől. A bányatelken a becslések szerint a kitermelhető szénva- gyonból 100 ezer tonnányi jelen­tősebb környezeti beavatkozás nélkül elérhető. A kitermelés tervezett volumene, amennyi­ben kedvezőek mind a piaci, mind a környezeti visszajelzé­sek, és a lakosság is támogatja a szénbányászat bővítését, né­hány éven belül akár meg is sok­szorozható. Szirti sasok érkeztek Békéscsaba. Ritka vendégnek számító két szir­ti sast figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Park területén, Montág-pusztán - tájékoztatta a nemzeti park természetvédelmi tájegységének vezetője az MTI-t. Csáki Imre kiemelte, hogy a nagytestű ragado­zó madarak sík területeken meglehetősen ritkán tűnnek fel. Kivételt képezhet a vonulási időszak, amikor a hegyvidéki területekről a délre vonuló madarakat követik, és közülük néhányan meghú­zódnak a táplálékban ilyenkor gazdagabb síkvidé­ken. A szakember hozzátette: kevés a valószínűsé­ge, de át is telelhetnek a sasok a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A megfigyelt két szirti sas kö­zül az egyik az idei évben repült ki a fészekből, tár­sa 2-3 éves lehet. Debrecen híres mézeskalácsos műhelyeinek hagyomá­nyait felelevenítve óriás mézeskalácsfalut épített ad- ventre Mile József világbajnok mesterszakács és Faze­kas Anna mestercukrász a debreceni Aquaticum Ho­telben. A 2,5 méter hosszú és 1,6 méter széles, aprólékosan kidolgozott falu hetekig tartó elő­készületeket követően, több mint egy hónap alatt épült fel. A mézes „terepasztal” elkészítésé­hez 54 kilogramm lisztet, 370 darab tojást, 8,5 kilogramm mé­zet és 23 kilogramm cukrot használtak fel. A kompozícióban több, az ün­nephez kötődő motívum jelenik meg: a hátteret adó téli, havas táj rejtekéből, az otthon és a csa­ládi tűzhely melegét képviselő falusi házacskák közül emelke­di ki'a közösségi összetartozás szimbólumaként a templom. A kis falut vidám mézes figurák veszik birtokba. Az alkotók elmondták, hogy a helyszínen az érdeklődők megismerkedhetnek a mézes­kalács-készítés és más kézmű­ves tevékenységek rejtelmei­vel, az adventi várakozás idő­szakában pedig minden nap más-más karácsonyi történet megjelenítésével kedvesked­nek a vendégeknek. HIRDETÉS ÉSZAKMAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS VÍZMŰVEK ZRT. Ügyfélszolgálati iro (EKE 3100 Salgótarján, Munkásotthon 06/32-316-135 bejelentési 08@ervzrt.hu Nyitva tartás: Pénztári orak: Hétfő: 7.30-19.15 Hétfő: 7.30-19.30 Kedd: 7.30-15.00 Szerda 7.30-15.00 Csütörtök:7.30-15.00 Péntek: 7.30-13.00 Kedd: 7.30-14.45 Szerda: 7.30-14.45 Csütörtök:7.30-14.45 Péntek. 7.30-12.45 rendelkezésére! Hibabejelentés Csőtörések, vízminőségi problémák, egyéb meghibásodás észlelésekor hívja munkatársainkat az alábbi telefonszámokon: Szécsény térsége: 06/32-371-475 Salgótarján: 06/32-411-444 Pásztó: 06/32-460-781 Újraindult a széntermelés Őri László, Hoppál Péter, Csörnyei László Sándor és Polics József szenet lapátol az újraindí­tott bánya külszíni fejtésén

Next

/
Oldalképek
Tartalom