Nógrád Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 277-300. szám)
2014-12-03 / 279. szám
Életmentő gepárdrobot Amphipoliszi antik érmék Életmentésre is alkalmas lesz az amerikai egyetemen készülő gepárdrobot. A Massachusetts! Műszaki Egyetem (MIT) mérnökei olyan gepárdra hasonlító és videojáték-technológiával irányított robot prototípusát készítették el, amely reményeik szerint tíz éven belül alkalmas lesz emberi életek megmentésére is. Cambridge. A világ leggyorsabb szárazföldi állata által inspirált robot jelenleg 16 kilométeres óránkénti sebességre, 40 centiméteres ugrásra, biztonságos földet érésre, majd azt követően legalább további 15 percig tartó futásra képes, miközben kevesebb energiát használ fel, mint egy mikrohullámú sütő - tudta meg az MTI. Az MIT kutatói a megfelelő technológiák teljes hiánya, vagy éppen nehezen elérhetősége miatt a gepárdrobot kulcselemeinek megalkotását a nulláról kezdték. Az újdonságok között van a robotot hajtó 12 darab erős, de könnyű motor, a motorok egyidejű irányítására képes elektronika, valamint egy olyan algoritmus, amely meghatározza, hogy a lábaknak mekkora erőt kell kifejteni a másodperc töredéknyi része alatt, amíg a földet érintik futás közben. Utóbbi fejlesztés biztosítja mind a robot egyensúlyának megőrzését, mind a folyamatos haladást. A robotba szerelt számítógép rendszerezi a számos érzékelőből beérkező adatot és külön utasításokat küld a gépállatot meghajtó motorok mindegyikének. Sangbae Kim, az MIT professzora a szerkezetet a „robotika Ferrarijának” nevezte a költséges fejlesztések és a robot által produkált haladási sebesség miatt. A kutató szerint a projekt eredményeit számos módon fel lehetne használni a mindennapokban, így többek között új végtagprotézisek, valamint minden terepre alkalmas kerekesszékek és járművek fejlesztésében is. A tudósok bíznak benne, hogy a robot tíz éven belül alkalmas lehet személyek kimentésére olyan veszélyes vagy ellenséges környezetből, ahová túl kockázatos lenne emberi segítséget küldeni. A szerkezet súlya 31 kilogramm, vagyis körülbelül annyit nyom mint egy nőstény gepárd. A robot fejlesztése öt évet vett eddig igénybe, a költségeket az Egyesült Államok hadügyminisztériuma állta. Athén. Antik érméket találtak a régészek az észak-görögországi Amphipoüsz ókori város közelében feltárt monumentális sírban, amely a szakemberek feltételezése szerint Nagy Sándor (III. Alexandrosz - Kr.e. 356-323) makedón uralkodóhoz köthető. Katerina Peristeri, az ásatások vezetője szombati athéni sajtó- tájékoztatóján közölte, hogy néhány érme magát Nagy Sándort ábrázolja, többségük a Kr.e. második, harmadik évszázadból származik. A kutatók augusztusban jutottak be először a hatalmas síremlékbe, sírkamrájában novemberben emberi csontmaradványokat találtak a harmadik kamra padlózata alatt, 1,5 méter mélyen. A több kamrából álló síremlék a legnagyobb ókori sír, amelyre valaha Görögországban bukkantak. Az ásatások 2012-ben kezdődtek. Az eddigi leletek, két szobor, két szfinx, valamint a Perszephoné, Démétér és Zeusz lányának elrablását ábrázoló díszes mozaikpadló arról tanúskodik, hogy tekintélyes személy aludhatta ott örök álmát. A sír keletkezési idejét a Kr.e. 4. század utolsó negyedére teszik a régészek, amiből sokan arra következtetnek, hogy gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy lehetett. Feltételezések szerint a makedón uralkodó anyjának, feleségének, fiának vagy valamelyik tábornokának végső nyughelyéről lehet szó. Katerina Peristeri hangsúlyozta, a szakemberek még nem tudják, ki nyugszik a sírban, DNS-vizsgálatok segítségével próbálják majd kideríteni az illető kilétét. 23 ezer éves Vénusz Nemzeti innováció Egy kerekded nőalakot ábrázoló mintegy 23 ezer éves mészkőszobrot fedeztek fel a régészek Franciaországban. Amiens. A szakemberek idén nyáron, az északfranciaországi Amiens területén végzett ásatások során bukkantak rá az őskőkorszaki (paleolitikum) szoborra, amelyhez hasonló leletre fél évszázada nem volt példa.- Ennek a mesterműnek a felfedezése kivételes és nemzetközi jelentőségű - fogalmazott Nicole Phoyu-Yedid, a térség kulturális ügyekért felelős illetékese, amikor bemutatta a szobrot a sajtó munkatársainak.- Még aznap éjszaka óvatosan összeillesztettük a húsz különös darabot és rájöttünk, hogy azok egy nőszobrot alkotnak - mondta a szakember. A helyszínen talált szerves anyagok radiokarbonos kormeghatározása révén a szakemberek megállapították, hogy a szobor 23 ezer éves. Nagyjából száz darab ehhez hasonló figurát fedeztek már fel Európában: Franciaországban mintegy tizenötöt, többségüket az ország délnyugati részén - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon. Harc a felmelegedés ellen Üma. Marcin Korolec korábbi lengyel környezetvédelmi miniszter beszélt a 20. ENSZ Klímaváltozási Konferencia megnyitóján. A több mint 190 ország részvételével megrendezett tizenkét napig tartó klímakonferenciának célja, hogy lendületet adjon a globális felmelegedés elleni harcnak, és olyan intézkedéseket helyezzen kilátásba, amely a jelenlegi előrejelzéshez képest legalább a felére csökkent- heti az átlaghőmérséklet várható emelkedését. Budapest. Miy,-meter i\ . típusú energiatakarékos versein autó bemutatója, )ume!y I liter benzinnel 3082 kilométert tesz meg) a Jetllik Ányos Klaszter Nemzeti innováció a hazai e- mobilitásban című konferencián tartott sajtótájékoztatón az MTA természettudományi Kutatóközpontjában. Elhalasztották az indulást Tokió. Ismét elhalasztották a japán Hajabusza-2 űrszonda indulását az erős szél miatt - közölte a japán űrügynökség (JAXA). Az űrszondát szállító H-IIA rakéta legkorábban szerdán emelkedhet a magasba. Az eredetileg tervezett vasárnapi startot is a kedvezőtlen időjárás miatt halasztották hétfőre. A szerdai indulás magyar idő szerint hajnali 5 óra 22 perckor lesz. A Philae leszállóegység november 12-i sikeres üstökösre szállása után az űrkutatók a japán űrszonda indulását várják izgalommal. A tervek szerint a hűtőszekrény nagyságú Hajabusza-2 több kisebb robotot, köztük a Minerva-H-t és a német és francia kutatók által fejlesztett Mascot leszállóegységet szállítja az 1999 JU3 aszteroida felszínére. A nagyjából egy kilométer átmérőjű kisbolygó különböző pontjain végeznek méréseket a műszerek. A Hajabusza-l-nek 2010-ben sikerült az Itokava aszteroidáról pormintákat vennie. A Hajabusza-2 misszió mintegy 200 millió euróba (61 milliárd forint) kerül. A misszió egyik feladata lesz, hogy robbanást idézzenek elő a kisbolygón, hogy belsejéből mintákat vehessenek. A tudósok feltételezik ugyanis, hogy a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezése óta az aszteroida nem sokat változott. Ha minden a tervek szerint alakul, a minták 2020-ban jutnak a Földre. r i i l l f
