Nógrád Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 277-300. szám)

2014-12-03 / 279. szám

Hétvégi olvasmányok avagy „Kultúra" szombaton Nógrád megye. I Pataki László író, szerkesztő, rende­ző 1934. november 12-én született és 2009. november 27-én hunyt el. Nevéhez - amelyben a T. betű Salgótar­jánra, pontosabban Tarjánra való utalást jelenti - fűződik többek között a Vertich Szín­padstúdió tíz évvel ezelőtti létrehozása, amely alapját képezte a Zenthe Ferenc Színháznak. A Madách-díjas alkotóra, a Magyar Kultúra-lovagja ki­tüntetés tulajdonosára emlé­kezett születése nyolcvanadik és halála ötödik évfordulóján a Szerdatáraság Irodalmi Ká­véház, amelynek szintén ala­pítója és a programokat össze­állító „Palóc Parnasszus” élő, irodalmi folyóirat szerkesztő­ségének tagja volt. Az emlék­estről lapunk december 6-i számában számolunk be ol­vasóinknak. Ugyancsak a szombati számban lesz szó a Nógrád Táncegyüttes „Palóc Madonnák” című műsoráról, amellyel az együttes a közel­múltban Salgótarjánban ren­dezett minősítő fesztiválon ötödik alkalommal is elnyerte a „Kiváló együttes” címet A produkcióval - amelyet de­cember 6-án, 14 és 17 órakor a József Attila Művelődési és Konferencia-központban az adventi gálán újra bemutat a „Nógrád” - kapcsolatos gon­dolatait Szabó János művésze­ti vezető, Steib Janka, Szabó Ágnes Ilona és Husvéth Csaba művészeti munkatársak mondják el. Szintén a „Kultú­ra” oldalon lehet majd olvas­ni írásunkat a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar első hangversenyévadbeli kon­certjéről. Születésnapi műsort adnak Drégelypalánk. December 4- én, csütörtökön 16,30 órai kez­dettel a helyi hagyományőrző csoport megalakulásuk 5. éves évfordulóján egy születésnapi műsorral kívánnak kedvesked­ni a falu lakóinak. Az előadás helyszíne a drégelypalánki művelődési ház nagyterme lesz. Az ünnepi rendezvényre vendégfellépőként meghívták a nógrádmarcali ifjúsági nép­tánc csoport tagjait is. Ablakon át... Salgótarján. Magánlaksér­tés megalapozott gyanúja mi­att folytatott eljárást egy 45 éves férfi ellen a városi rend­őrkapitányság. A helyi lakos még a nyáron a nyitott abla­kon keresztül mászott be fia lakásába, majd belülről be­zárta az ajtót. Gyermeke, illetve a helyszín­re érkező egyenruhások több­szöri felszólítása ellenére sem hagyta el a lakást, és az ajtót sem nyitotta ki. így a rendőrök is a nyitott ablakon keresztül kellett, hogy bejussanak az in- gaüanba, ahol elfogták a férfik- A nyomozók a napokban befejezték az eljárást és az ügy iratait vádemelési javaslattal küldték meg a Salgótarjáni Já­rási Ügyészségnek - tájékoz­tatta lapunkat Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. PM/É't-P/' kólának kell, hogy legyen egy sa­játos arculata, amely a gyerme­kekbe olyasmit táplál, amire ké­sőbb jó visszaemlékezni, amiből később is hasznos tanácsot lehet meríteni, ami még az emberte­lenségben is segít embernek ma­radni - tette hozzá. Majd az épület 85 esztendejét felelevenítve elmondta: a Rimamurány-Salgótarján Vas­mű Rt. vezetősége annak idején a helyi dolgozók gyermekeinek terveztetett egy új, korszerű is­kolát, amelyet 1928-ban kezdtek építeni és a következő tanévben már meg is nyílt az oktatás előtt. Az épület az akkori idők legkor­szerűbb elképzelései szerint ké­szült, minden gyakorlati és el­méleti oktatást biztosított a lehe­tőségekhez képest. Az iskolát a rimamurányi társaság megbízá­sából Marschalkó Béla okleveles építész tervezte, a kivitelezéssel pedig Prokisch János okleveles építészt bízták meg. Az intéz­mény egy év alatt, 800 000 pen­gőből készült el. Az új épületet, amelyet 1929- ben grófKlebelsbergKuno vallás és közoktatási miniszter adott át, érzi azt a sajátos légkört, amit az adott épület és környezete kivált belőle. Igaz, hogy írni és olvasni bármilyen iskolában megtanul­hat a gyerek, de nagyon szomorú, ha csak olyasmivel gazdagodik valaki az iskolában, amit bárhol elsajátíthatott volna. Minden is­korabeli források így jellemez­ték: „Magyarország legtökélete­sebben megépített, legjobban felszerelt, a modern pedagógia legkényesebb igényeit is száz százalékban kielégítő, a higiénia összes követelményeinek meg­felelő új iskolaépület.” Azonban az évek során az ok­tató-nevelő munka feltételei át­rendeződtek és ezzel együtt az iskolának is változnia kellett. Ám a több mint 80 évvel ezelőt­ti tervezői munka a mai napig érezteti alaposságát, hiszen az általános helyiségek (vezetői, tanári és titkársági szobák) mellett az épület helyet tud biz­tosítani a könyvtárnak, a DÖK- és a védőnői szobáknak, de a különféle szertárak­nak is. Jelenleg 11 osztály- és 7 szaktanterem mel, fejlesztő- és csoportszobák­kal rendelkezik, valamint egy nagy tornaterem és két torna­szoba segíti a diákok testi fejlő­dését. A lemaradó tanulóknak korrepetálásokat, fejlesztéseket biztosítanak a felzárkózáshoz. Az oktatást és az oktatói mun­ka színvonalát emeli, hogy az internet-hozzáférés minden tanteremben biztosított, emel­lett van 17 interaktív tábla, 51 számítógép és 16 új tanulói lap­top, amelyek pozitívan járulnak hozzá a nevelői munkához. Az egykor kiemelt oktatási in­tézmény a múltjához méltó új fejlesztési célokat tűzött ki maga elé: vissza kívánja állítani a szaktantermi oktatást, a sportos múltat, amelynek érdekében be­vezette a futsal oktatását és két új sportág, a kosárlabda és judo felé nyitott. Tervezik az ökoiskolai cím elnyerését, ami­hez a feltételek már adottak.- S az elképzelések nem tűn­nek megvalósíthatatlannak az eddigi teljesítmények alapján, hiszen: már sikereket értek el a Szitakötő és a Betűfaló orszá­gos programokban. Az innova­tív pályázatnak köszönhetően a tanulók gazdag, tanórán kí­vüli programokkal: erdei isko­lai élményekkel, konfliktuske­zelő tréningek tapasztalataival gazdagodhatnak, de részt ve­hetnek színházlátogatáson, sportkiránduláson vagy egész­ségnapon is azok, akik a 85 éves épület falai között nőnek fel. - zárta gondolatait az in­tézmény vezetője. A jubileumi program követke­ző állomásaként felavatták az is­kola eredeti, Marschalkó Béla ál­tal tervezett alaprajzát ábrázoló tablót, amelyhez a tervező uno­káját kérték fel. Andrássy Balázs avatóbeszéd­ként nagyapja életének két ta­nulságát: az Istenbe vetett hit erejét és a múltőrzés, az emlé­kezés a fontosságát mesélte el. Mint mondta: Marschalkó Béla kiváló építész volt és gyakran művészként is emlegetik, bár ő ez utóbbi címre soha nem tar­tott igényt. Okleveles építész­ként a kiváló szakmai minőség­re törekedett, hogy ne csupán jó, hanem nagyon jó épületeket tervezzen, hogy tudásának leg­jobbját adhassa, de ennél több­re nem vágyott. Ám az 1940-es évek végén, amikor a salgótar­jáni vasgyárat államosították nagyapját elbocsátották, aki már 60 éves volt ugyan, de még dolgozni tudott és szeretett vol­na. Majd néhány évvel később kitelepítették és a nyugdíjától is megfosztották, mert az akkor kialakuló társadalom nem tűr­te meg a személyét. Politikai fordulat történt, egy új ideológia született, ami semmissé tette egy egész élet munkáját. S ezt akkor egyszerre kellett meg- és túlélnie egy kiváló építésznek, amihez neki csak az Istenbe ve­tett rendíthetetlen hite tudott erőt adni. Összegzésként elmondta: a ma emberének kötelessége, hogy emlékezzen és tanuljon a történelemből, annak hibáiból. Próbáljon olyan vezetőket vá­lasztani, akik harcolnak azért, hogy a múlt értékei, neves épü­letei megmaradjanak, megóvás­ra kerüljenek, mint Salgótarján­ban az Acélgyári úti Koldus pa­loták vagy Ózdon a munkásol­vasó épülete. - Ne hagyják, hogy a múltunk elvesszen! Emlékez­zenek, mert az a nemzet, ame­lyik elveszíti a múltját önmaga is el fog veszni - mondta mintegy útravalóként a jelen lévő diákok­nak és jó tanácsként a jövőt most formáló felnőtteknek. A jelentős, még ha olykor nem is túl szép s talán méltatlan epi­zódokat is jegyző épület múltjá­ra emlékező Marschalkó-hónap és jubileumi ünnepség zárása­ként díjazták az iskola történetét feldolgozó vetélkedő, rajz- és fo­tópályázat legeredményesebb résztvevőit, alkotásaikat pedig kiállítással ismerték el. TR Szavakban és képekben idézték meg a múltat, tablót avattak, díjakat adtak át, ünnepi- és ava­tóbeszéddel emlékeztek a napokban, impozáns épületük 85. évforduló­ján a Salgótarjáni Általá­nos Iskola és Kollégium Petőfi Sándor tagintéz­ményében. A „lánglelkű köl­tő” nevét viselő iskola 1929-ben nyitotta meg először kapuit a kisdiákok és nevelőik előtt. A megyeszékhely egyik legrégeb­bi iskolájában azóta már hagyo­mánnyá vált, hogy ötévente megünneplik e jeles napot. Az idei egy újabb jubileumi eszten­dő az intézmény és a város szá­mára egyaránt. Ez alkalommal az egykori és jelenlegi kollégák, diákok mel­lett Fekete Zsolt alpolgármestert és egyben a körzet képviselőjét, valamint PonyiBéla rendőrkapi­tányt mint régi diákot, Mravcsik Sándort, a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium igazgatóját, valamint Andrássy Balázst, az épületet tervező Marschalkó Bé­la unokáját köszöntötte a vendé­gek sorai között Magyamé Földi Erika, a tagintézmény-vezetője. A tekintélyes 85 esztendőre va­ló emlékezés ünnepi műsorfo­lyamát az iskola hetedik osztá­lyos tanulóinak múltidéző elő­adása indította. Miként a zászló nem csak bot és vászon Kosztolányi versé­ben, úgy az iskola sem csak fa­lakból, ajtókból, ablakokból, székekből és padokból álló épü­let, hanem sokkal több annál. Szerves része egy város, Salgó­tarján történelmének, amellyel együtt bővült, együtt fejlődött; de meghatározó darabja azon emberek életének is, akik még iskolásként vagy már tanárként koptatták ott a lépcsőket - hangzott el a diákoktól prózá­val, dallal és az intézmény éle­tét átölelő, zenés fotómontázs- zsal színesített előadásukban. E gondolatsorral nyitotta meg beszédét Magyarné Földi Erika, aki kisiskolásként lépett be elő­ször annak az intézmény falai kö­zé, amelyet most vezet. - Ha az ember belép egy iskolába, rögtön Magyarné Földi Erika dijat adott at azoknak a diakoknak, akik eredményesen szerepeltek a különböző versenyeken J JS yjBfjHml ^^(Magyarország legtökéletesebben I megépített iskolája volt I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom