Nógrád Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 253-276. szám)

2014-11-08 / 259. szám

2014. NOVEMBER 10., HÉTFŐ Kis kulturkirandulas a császárvárosban Monet Handertwasser, Picasso, Miro es Gaga jól megfért egymással Gaga a jéghegy csúcsán zongorázva a Gypsyvel búcsúzott Bécstől Igazán figyelmes volt hozzám a sors, kegyes a Mindenható, hogy a mi­nap megbízásból pár „fo­tósnapot” tölthettem Bécsben. Pont 30 eszten­dővel azután, hogy a ha­zánkban egyik legkoráb­ban kiadott hivatalos egyéni munkavállalási engedéllyel elkezdtem (rövidebb és hosszabb megszakításokkal) közel 10 éves osztrák, német és olasz „kalandozásaimat” az ottani munka világá­ban. A sűrű császárvárosi program nagy salátástál­jába napi 18 órában bele­fért a múzeumok, kiállító- termek meglátogatása, az építészeti remekek (újra) csodálása és még egy ter­ven felüli Lady Gaga kon­cert is - ha már épp ak­kor tartották. Márton (Satis) István Kopottasabb elegancia Harminc év nem nagy idő a történelemben, de sok egy em­ber életében. Ennyi idő alatt elég sok változást tapasztaltam, egy olyan örök városban, mint Bécs, ahol a történelmi városmag be­építettsége miatt nem sok lehe­tőség adódik új építészeti megol­dásokra, toldásokra, modernizá­lásra. De azért osztrák sógora­ink próbálkoznak. Kisebb-na- gyobb toldásokkal, új üveg- és betonobjektumokkal (például Lugner City és új Westbanhof a Neubau Gürtelen, megdőlő üvegpaloták és toronyépület a Duna-csatorna mellett a Schwedenplatzal szemben, fel­hőkarcoló Brigittenauban, új fő- pályaudvar ugyancsak a Gürtelen a Südtirolerplatznál és még lehetne bőven sorolni). Az utcák viszont mintha piszkosab­bak, szemetesebbek - Uram bocsá’ kutyaürülékesebbek - lennének mint anno, no nem a Stephansplatz, Opera, Burg, Graben, Parlament jellemezte belvárosban. Az elegancia meg­é l kopottabb, a parkokban több csavargó, koldus, lézengő unatkozik mint 30 évvel ezelőtt, s akinek nem tiltja a vallása, az italos jókedvében leledzik. Sok magyar hangot is hall az ember, főleg a kétkezi, utcai építkezése­ken, felújításokon, ahol szláv nyelveken is többen társalog­nak. Nem kerülgetem a forró ká­sát: az etnikai arányok sokat vál­toztak, a nehéz „alantas” munka egyre jobban a külföldiekre ma­rad, akiket azért üzleti alkalma­zottként, benzinkutasként, pénztárosként, jegyszedőkként is alkalmaznak. De nem társa­dalomszociológia helyzetképet akarok rajzolni, csak úgy szemet szúrtak az előbb említettek, amelyeket egész Európát bejár­va Londonban, Párizsban, Milá­nóban, Amszterdamban és szá­mos más kisebb, nagyobb nyu­gati városban tapasztalhat az ember. Kultúrkínálat-dömping A múzeumok, kiállítások, tár­latok - akad majd 100 - viszont régi pompájukban tündökölnek, a Múzeumnegyedre (7 központi múzeumra) érvényes napi-vagy akár éves (!) bérlet abszolút, még nekünk is megfizethető árban kaphatók. A mostani sztáraján­latok közül néhány, amelyet én is útba ejtettem: Albertina - Monet-től Picassoig, Miro, Belvederre, Kaiserliche Schatzkammer (Császári Kincs­kamra, benne Bocskai relikviák) -, Naruthistorische múzeum - benne többek között a világ leg­régebbinek mondott szobra, a parányi willendorfi Vénusz Kunsthistorische Múzeum, Gemelde Galerie (Tizian, Remb­randt, Van Dyck, Hieronymus Bosch), Sissi Múzeum és ezüst- kamra, Kaisergruft (Kapuzienergruft), császári te­metkezési hely, Kunsthaus (Hundertwasser múzeum), Hundertwasser-ház. Nekem eny- nyi fért bele kutyafuttában há­rom napba, és akkor a legismer­tebbről, Schönbrunnról nem is szóltam. Ki is ez a Gaga? Szólok viszont a váratlan bonuszról, ami késői kezdése miatt nem vett el időt semmi mástól: a Stefani Joanne Angelina Germanotta, alias Lady Gaga-koncertről. Koros rock- és blues rajongóként nem vagyok oda a mostani stíluso­kért, zenékért, előadókért, bár tisztelettel és elismeréssel adó­zok teljesítményükért. Gyakori útjaimon autórádióban gyakran hallom egyébként fülbemászó slágereiket. Gaga extravagáns, elképesztő képi világát és neki, valamint vélhetően agytrösztjé­nek elképzelhetetlen kitalációit kíváncsian és csodálkozva köve­tem a neten, bár nem napraké­szen. Ha egy fiatal nőbe ennyi fantázia, ötlet szorul, akkor az - ha kedveli valaki, ha nem - úgy vélem, zseni a maga műfajában. A pár éve még vékony(abb), az­óta jo-jo effektussal küszködő, épphogy valamivel több mint másfél méteres, 28 éves ameri­kai előadó bármikor, bárhol van nyilvános helyen, megjelenésé­vel, főleg öltözetével sokkolja környezetét. A koncertjeivel, il­letve egyes részeivel is. Akadt például olyan, ahol művérben fetrengett. Koncert-körítés Én nem csak a koncertjére vol­tam kíváncsi, hanem arra, hogy változott az én időmhöz képest a (facebook-) közönség, annak ma­gatartása, és hogy is néz ki egy manapság menő koncert? légy még kétféle akadt a 14 ezer férő­helyes Stadthalléba az utolsó pil­lanatban, a 20.45-ös kezdés előtt, nem csak a szlovák, oszt­rák és magyar neppereknél, ha­nem akár a pénztárban is. Ülő (112 euró) és szabad választású küzdőtéri álló (91 euró) - érke­zési sorrend és hely függvényé­ben. Utóbbit választottam, nem csak az ára miatt, hanem mert « az igazi fan-ok (a Gaga által „little monsters”-nek - kis ször­nyeknek - nevezettek) termé­szetesen hozzá a legközelebb akartak lenni. Akinek igénye és sok pénze (1040 euró) volt - úgy tucatnyian lehettek -, azok a fő­színpadról több irányba elágazó és átlátszó üvegstégek egyiké­nek végén lévő „jéghegy” csú­csában lévő zongora előtt, maga­sított félkör-erkélyen 1 méterről nézhették és hallgathatták ked­vencüket, amikor az néhány szám erejéig odament énekelni. A szabad választású állójegyek tulajdonosai közül úgy százan a (vélt) legjobb hely reményében már reggel 9-kor ott táboroztak a bejárat előtt, ugyanis a korai beengedésű, 200 eurós jegytula­jok után azonnal ők mehettek be 18.30-kor. Az akkor kint kordo­nok közé szorított, mintegy öt­hatezer várakozó között 3-400 - a 110 kilós, fellépő ruhába öltö­zöttől a két méteres szőke transzvesztitáig - mindenféle öl­tözetű Gaga-figura feltűnt, és nagyjából ugyanennyi meghatá­rozhatatlan nemű unisex „majd­nem Gaga” is akadt közöttük. Több ezren csak néhány jelleg­zetes szimbólumát viselték. Az Art Pop Show Gaga a két előzenekar után jó 40 perces késéssel 21.10 körül, természetesen testre tapadó, jégtáncruha-szerű szerelésben, rózsaszínű angyalszárnyakkal - no nem a mennyből, hanem alul­ról, a „pokolból” egy színpadi lif­ten - érkezett meg all ezer tom­boló nézőhöz és két órán át nyomta a nagylemezéről elneve­zett Artpop Ball Showt, amely­ből nem maradtak ki a legna­gyobb slágerei (Venus Manicure, Poker Lace, Paparazzi, Judas, Bed Romance, Appleuse, Alejandro) sem. Sőt, Bécsnek kedveskedett egy külön ajándékkal is, a májusban (!) el­kezdett, 80 fellépésből álló kon­certsorozatában sehol máshol nem adta elő a 4-Non Blonde slágerét, a „What’s Up”-ot, és Cher „Bang-Bang”-je is csak a speciális programjának része. A Stadhallében két fiút is maga mellé szólított a közönségből a jéghegy csúcsán álló zongorájá­hoz, és Zypfer sört sem ihatott és locsolhatott máshol a színpadon. A színpad alatti átöltözéseit, pa­rókaváltásait ismerhetjük hon­lapjáról, a nyílt színpadi átválto­zását viszont csak e koncertsoro­zat során vezette be Gaga. A show folyamán egyszer egy fér­fi és egy női öltöztetője - a kö­zönség és a média legnagyobb örömére - a nyílt színpadon húz­za le róla az épp aktuális felsőt és alsót, így az egész előadás alatt végig alig takart és mutoga­tott fenekét pár pillanatig csak egy neccharisnya fedi, kebleit - már amennyire ez háttal állva a közönségnek látható - pedig nem takarta semmi. A bulvár­sajtó - mint Bécsben is - őrült sex showt emlegetett, Gaga te­hát megint kitalált valami egye­dit, ami nem rossz reklámja az egyébként már vége felé tartó vi­lág körüli turnénak. Egy ilyen fantasztikus show részletes le­írása nem a nyomtatott sajtó fel­adata, nem is tudja (vagy csak én nem tudom) visszaadni az ol­vasónak. Azt azért még lejegy- zem, hogy rendkívül fantáziadú­sak és egyediek mind Gaga, mind a tánckar jelmezei, paró­kái. Az énekesnő többek között hol pöttyös polipként, hol Cher­nek öltözve, hol esőköpenyben, hol szőrmecsizmában és pár szí­nes pántból álló „felsőben”, de főleg latex melltartóban és bu­gyiban, valamint meghatározha­tatlan és leírhatatlan szerelés­ben, számos színű és hosszúsá­gú parókában és vélhetőleg egy Versace tervezésű, 3-4 méteres uszályú bizarr, de csodálatos fe­hér menyasszonyi ruhában jele­nik meg. Utóbbit a ráadásban, a „Gypsyt” előadva a közönséggel együtt énekelte, ezzel búcsúzott Bécstől. i 1 1 1 Hundertwasser-ház: fák a tetőn és kerülték a művész által gyűlölt egyenes vonalakat

Next

/
Oldalképek
Tartalom