Nógrád Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 253-276. szám)

2014-11-27 / 275. szám

„Legfájóbb a szociálpolitika terén készülő átalakítás" Salgótarján. - 2015. a további elszegé­nyedés éve lesz, „mind a szakmai, mind a tudományos élet megfogalmazása alap­ján kimondható, hogy négymillióan él­nek ma a létminimum környékén vagy az alatt, s több százezer gyermek nélkü­löz élelmiszerben és higiéniai eszközök­ben, családi környezet okán.” - A jövő évi költségvetési tervek kapcsán fogalma­zott így a napokban, a salgótarjáni város­házán Dóra Ottó polgármesterrel közö­sen tartott sajtótájékoztatóján Tóbiás Jó­zsef, a Magyar Szocialista Párt elnöke, parlamenti frakcióvezetője. S így folytatta: - Ez a város az elmúlt nyolc évben a legnagyobb hátrányt szenvedte el a kormányzás alatt, „Nem látszott, hogy érdemben, nem infrastruktúrában, ha­nem a foglalkoztatásban, az esélyek teremtésében, oktatásban, felsőoktatásban bármit is segített volna a kormányzat.” „Legfájóbb a szociálpolitika terüle­tén készülő átalakítás”, az a szándék, hogy a szociális ellátásokra szánt álla­mi forrásokat 25 százalékkal szűkít­sék. Ennél is fájóbb számomra, hogy megszűnik a lehetőség: civil, illetve szakmai szervezetek együttműködésé­vel alakuljanak ki úgymond, szociális védelmi hálók egy településen. Jósze­rivel a polgármester egy személyben lesz felelőse annak, hogy ki kap és ki nem kap. A közmunkánál pontosan láttuk, hogy ennek értékteremtővé kell válnia, és nem lehet, hogy a polgármester kénye-kedve szerint döntse el, kinek ad, és kinek nem ad.” A pártelnök szavai szerint „most a kor­mánynak döntenie kell: szóba áll azokkal a települési vezeté­sekkel, amelyek nem az ő értékrendjét képviselik?” Dóra Ottó példákat említve kritizálta az előző városvezetés által kezdett beruházásokat, mondván: „a salgói kaszinó helyreállítása nagyon szépen sikerült, de valószínűleg hitelt kell felvenni, hogy bútorok legyenek benne és senki nem tudja megmondani, mi fog ebben történni. Az efészfvéffyi központban „legalább már van em- beF, de, hogy miből fogjuk működtetni és konkrétan mi lesz a fel­adata, azt nem tudjuk. S a legnagyobb falat a mozi épülete: szin­tén egy forint nincs arra, hogy berendezése legyen.” A város „eddig sem rózsás” helyzetével kapcsolatban úgy fo­galmazott: az elmúlt évekbefi „egymilliárd körüli kormánytámo­gatások nem szóltak másról, mint a költségvetésben - döntően az állam által előállított - lyukak foltozgatásáról.” Közölte ugyan­akkor: a hosszabb távú megoldást kívánó ígéreteiket is teljesíte­ni tudják, s nyilván könnyebben tennék, ha a kormány segítene. Jelezte a polgármester: - Egy terület van, amiben az együtt­működés mellett ha kell, harcolni fogunk: a szociális metszet. Várjuk a kormányzati szándékot a fejlesztési céljainkhoz, de ha kell, el fogunk menni közvetlenül Brüsszelbe vagy Norvégiába és Svájcba azokért a forrásokért, amelyekkel a város szociális és gazdasági helyzetén javítani tudunk. Erőnk nagyobb részét munkahelyek teremtésére fordítjuk, s növeljük a közmunka­lehetőségek számát. Az elmúlt egy hónapban tizenöt, részben már itt lévő, részben jönni szándékozó, kis- és közepes vál­lalkozással tárgyaltunk, amelyeknek komoly befektetési szán­dékaik vannak. Rockenbauer Pálra emlékeztek Szendehely A minap egy Nógrád megyei teljesítménytúrá­zókból álló kis csoport a Pest és Nógrád megyét érintő - ma még sok megyénkben állampolgár által ismeretlen - az ország egyik legnívósabban kiépített és újfent kiépítés alatt lévő Gyadai rét közelében lévő turisztikai élmény park szabadidős sport ren­dezvényén vett részt. Ezt követően a társaság egy rövid gyalog­túra keretében kereste fel halálának 27. évfordulóján a néhai, igen nagy népszerűségre szert tett televíziós személyiség, Rockenbauer Pál, a Naszály oldalában, Katalinpuszta felett az erdőben felállított kopjafás emlékhelyét. Az érintett életútjáról annyit illik tudni, hogy a hetvenes évek derekától kezdődően ő mutatta be külföldi barangolásai során a hazai televízióban elsőként a természettel kapcsolatos tudomá­nyos, illetve ma már rendkívül nagy értékkel bíró fél világot be­járt excpedíciós filmjeit, amelyet követtek a hazai táj szépségeit bemutató alkotásai is. Legemlékezetesebb az Országos Kék Tú­ra útvonalának 1979-ben való bejárásáról készített „Egymillió lé­pés Magyarországon” című, 14 részes filmsorozat volt. A több mint ezer kilométeres gyalogtúra során a filmsorozat több része is érinti Nógrád megyét, ahol a környék szépséges tájai mellett „Rocki” mindig bemutatta a nógrádi embereket is. E sorok lejegy­zője akkoriban két szakaszon is málhahordozója volt a túrának. Később 1986-ban „És még egymillió lépés Magyarországon” címmel újabb remek alkotással rukkolt ki, de alig egy év múltá­val, 1987 november 26-án, egy nappal Katalin névnapját követő­en Szendehely-Katalinpusztánál egyedül túrázva a Naszály olda­lában, a kívülálló számára váratlanul, az erdőben, öngyilkossá­got követett el. 54 éves volt... Ma ezen a helyen kopjafa őrzi emlé­két, a földi maradványait pedig kívánságának megfelelően egyik korábbi túrájának helyszínén Zengővárkonyban helyezték el. A neves filmes, és könyvíró Rockenbauer Pál emlékét az ország­ban ma már fél tucat helyen őrzi emlékhely vagy emléktábla. Dóra Ottó Csütörtökön a salgótarjá­ni megyeháza Hadady- Hargitay termében tartot­ta meg soron következő ülését a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlé­se. Az eseményen végleg lezárták a székhelykér­dést, megállapították a testület tagjainak juttatá­sait, valamint jóváhagy­ták a Kínai Népköztársa­ság Qinghai tartománya és Magyarország Nógrád megyéje által aláírt meg­állapodást is. Szigeti András Salgótarján. Az ülés határozó­képességnek megállapítását és a napirendi pontok elfogadását követően a közgyűlés és szervei szervezeti és működési szabály­zatáról szóló rendelet módosítá­„Azt kell keresni, ami összeköt../7 sa kapcsán a testület elnöke, Skuczi Nándor Tibor kifejtette: a székhelykérdésnek továbbá már nincs nagy jelentősége, hiszen a kérdés megoldódott a parlament által, azonban tanulságként le­vonható, hogy a jövőben alapos egyeztetés nélkül nem kellene a működést ilyen nagymértékben érintő kérdést előterjeszteni. Hozzátette: meggyőződése, hogy Nógrád vármegye történel­mi székhelye Balassagyarmat, azonban a jelenlegi megyeszék­hely Salgótarján is azonos súlyú felelősséget vállal szűkebb ha­zánk életében. Ennek fényében a két városnak és térségnek ösz- sze kell fognia és együtt kell mű­ködnie a siker érdekében, azaz a vezetőknek azt kell keresni, ami összeköti a két régiót, nem pedig szétválasztja. A tanácskozás folytatásaként meghatározták a közgyűlés tag­jainak juttatásait, amelynek ér­telmében a tiszteletdíj havon­kénti bruttó összege a közszolgá­A székhelykérdésnek továbbá már nincs nagy jelentősége - hangsúlyozta Skuczi Nándor lati tisztviselőkről szóló törvény szerint megállapított illetmény- alap 250 százaléka (alapdíj). Eh­hez a térítéshez jön még hozzá a bizottsági tagságért (az alapdíj +3,5 százaléka), elnökségért és tanácsnokságért (az alapdíj +65,6 százaléka) járó illetmény. Továbbá plusz összeget jelent egy-egy képviselőnek, ha több testületnek is a tagja (az alapdíj + 10 százaléka), valamint ha a közgyűléssel kapcsolatos rend­szeres feladatot lát el (az alapdíj +24,2 százaléka). Végül a közgyűlés egyik utol­só napirendi pontjaként jóvá­hagyták azt a megállapodást is, amit a Kínai Népköztársaság Qinghai tartománya és Magyar- ország Nógrád megyéje írt alá még október 20-án. A dokumen­tum értelmében a felek a kínai­magyar két ország közötti kom­müniké szellemében, az álla­mok népei közötü megismerés és barátság növelése érdekében, fokozatosan erősítik és fejlesztik a két régió közötti együttműkö­dést. Továbbá az egyesség értel­mében az érintettek egyenran­gú és kölcsönösen előnyös alapo­kon, közösen elősegítik a kap- csólatcserét és a gazdasági-ke­reskedelmi kötelékeket, vala­mint aktívan fejlesztik a kultúra, a turizmus, a környezetvédelem, az agrárium és más területeken történő kooperációt is. Időseiket köszöntötték a fiatalabb korosztályok Mátramindszent is az el­öregedő települések közé tartozik, ezért tartják na­gyon fontosnak, hogy kö­szöntsék a falu azon lako­sait, akik már elérték a 65. életévüket, vagy meg­haladták ezt a kort. Erre hagyományosan minden év november utolsó hetei­ben kerül sor. Mátramindszent Az összejöve­tellel kifejezésre kerül a hála, a tisztelet, a megbecsülés azok iránt, akik hosszú, munkában eltöltött éveik után köztünk töl­tik nyugdíjas éveiket. Fontos szem előtt tartani minden nem­zedéknek, hogy az előttünk élő generáció munkájára építjük a jelent és a miénkre épül a jövő. így amit kaptunk, azt nagy fele­lősséggel kell tovább ápolnunk, mert az utánunk jövők a mi éle­tünkből merítenek, s hajói tesz- szük a dolgunkat, mi leszünk a példaképek. A generációk közöt­ti jó kapcsolat fenntartása napja­ink egyik sarkalatos pontja, mert az utóbbi évtizedekben olyan gyorsan változik a világ és ez annyira nagymértékű, hogy nehéz lépést tartanunk velei Az ember társas lénynek született, ezért minden életkorban szük­ségünk van egymásra. Ennek szellemét tükrözte az ünnepi műsor is, mert a község minden generációja részt vett benne: a Kerekerdő Óvoda apróságai verssel és népi játékokkal kö­szöntötték a szeretett nagyma­mákat és nagypapákat. Ezt köve­tően a Bátonyterenyei Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ta­nulói mutatták be hangszeres tudásukat, majd Szabó Keve trombitán játszott ismert dalla­mokat. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár Könyvtári Szolgáltató Rendszere támogatásával a KiViSzI Színházi Műhely olyan fergeteges hangulatot teremtett, hogy legszívesebben mindenki táncra perdült volna. Az Együtt Lenni Jó Nyugdíjasklub vidám jelenetén mindenki jót derült, majd a Rozmaring Asszonykó­rus helyi népdalokat adott elő. A közös éneklést Pál Sándor har­monikajátéka színesítette, az es­ti tánchoz pedig dr. Szabó József teremtett hangulatos zenét. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom