Nógrád Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 253-276. szám)
2014-11-25 / 273. szám
A humor forrását vizsgálták az agyban Langobárd település demográfiai viszonyait, lakosainak életkörülményeit kutatták magyar és német tudósok. Az MTA BTK Régészeti Intézete, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem, valamint a Német Régészeti Intézethez tartozó Römisch- Germanische Kommission kutatóinak tanulmányát a PLoS ONE folyóirat közölte. Mint a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvasható, a kora középkorban a mai Türingián, Cseh-és Morvaországon keresztül a Kárpát-medencébe érkező langobárdok csak átmenetileg telepedtek le a térségben. A régészek előtt ismert, hogy 568-ban indultak Pannóniából Itália felé. A Kárpát-medencét elhagyva a mai Szlovénia területén keresztül jutottak Észak- Itáliába, ahol királyságot alapítottak. Emléküket Lombardia régió neve ma is őrzi. Egy langobárd közösség temetőjét 2005 és 2010 között tárták fel magyar-német együttműködésben a Balaton közeli Szólád község határában. A projektben magyar részről Vida Tivadar témavezető régész, Skriba Péter régész, Mende Balázs Gusztáv antropológus, Gál Erika archeozoológus és Sümegi Pál paleontológus vett részt. A 45 sírban talált emberi maradványok csonttani, molekuláris genetikai és izotópvizsgálatát a mainzi egyetem Antropológiai Intézetében folytak Kurt W. Alt professzor vezetésével. A férfiak és nők csonttani vizsgálata a demográfiai viszonyokra és a népesség egészségi állapotáról szolgáltatott adatokat. Több esetben sikerült kóros elváltozásokat és a csontvázakra vonatkozó stresszmarkereket megállapítani. „A férfiak sírjaiban található fegyverek és a vázakon megfigyelhető sérülésnyomok pedig arra utalnak, hogy a közösség tagjai között aktív harcosok is voltak” - hangsúlyozta Vida Tivadar, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa. A fogminták DNS-vizsgálata, továbbá a szén- és nitrogénizo- tóp-arányok alapján a kutatók úgy vélik, hogy a közösség biológiai értelemben rendkívül heterogén összetételű lehetett. Csupán három sírpár esetében mutattak ki olyan közös anyai vonalat, amely genetikai rokonsági kapcsolatokat jelez. A stabil izotópok meghatározásával a szakemberek képet kaptak a közösség táplálkozási szokásairól is. Úgy találták, hogy a gazdag férfiak egy kis csoportja esetében különösen jellemző volt a húsfogyasztás, ami a közösség többi tagjától elkülönülő, magasabb színvonalú ellátásra utal. A többiek esetében a szén- és nitrogénizotóp-arányok a köles rendszeres fogyasztását valószínűsítik. A kutatások azt is kimutatták, hogy a langobárdok mindössze egy nemzedéknyi időre telepedtek meg Dél-Pannoniában. A fogzománcba gyermek- és fiatalkorban beépült stroncium-izotópok aránya alapján kiderült, hogy a közösség tagjainak több mint 30 százaléka nem helyben született, a felnőttek közül pedig szinte senki sem. Ezeket az eredményeket a talajból és a növényzetből vett helyi referenciamintákkal vetették össze a kutatók, akik így egy háromfázisú modellt állítottak fel a megtelepedő közösség jellemzésére. „A modell szerint egy úgynevezett patrilokális, vagyis a csoportidegen személyeket befogadó közösség érkezhetett annak idején a Balaton közelébe. Egy generáció után azonban tagjai elhagyták a települést” - összegezte Vida Tivadar. A temető rövid idejű használatát a régészeti leletanyag keltezése is bizonyítja. A kora középkori közösség életének még pontosabb megismerése érdekében a kutatók a lelőhelyen feltárt állatcsontok, növényi maradványok, valamint a geológiai és természeti viszonyok vizsgálatát is elvégzik. Hol fakad a humor az emberi agyban? Kutatók profi nevettetők agyát szken- nelték, hogy rájöjjenek, az agy mely területei lépnek működésbe viccme- séléskor - számolt be róla a LiveScience tudományos portál. Washington. Az átlagos emberekhez vagy amatőrökhöz mérve a profi humoristáknak az az agyterülete aktívabb volt, amely a humor megalkotásához járul hozzá. A komikusoknak viszont azok az agyterületei, ahonnan a humor kiváltotta öröm ered, kevésbé voltak aktívak - derült ki az amerikai Idegtudományi Társaság éves közgyűlésén bemutatott egyik tanulmányból. „Sok kutatás irányult a humor megértésében részt vevő agyterületekre, ám kevesen vizsgálták a humor keletkezését. Los Angelesben sok az olyan profi humorista, akik intésre képesek improvizálni, közülük kértünk fel néhányat, és bevontunk a tanulmányba amatőr nevettetőket, valamint kontrolcsoportként hétköznapi embereket is” - mondta el Őri Amir, a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) kutatója. A résztvevőknek mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (MRI) vizsgálták az agytevékenységét. Az önkéntesek befeküdtek a gépbe, majd karikatúrákat mutattak nekik képaláírás nélkül. Azt kérték tőlük, írjanak a képhez vicces szöveget, semleges, nem humoros képaláírást vagy ne írjanak semmit. A kapott eredmények különbségeket mutattak az agy „örömközpontjaiban”, melyekről úgy tartják, a humor megértésében játszanak szerepet. A kontrolcsoportnál ezek a területek bizonyultak a legaktívabbaknak, utánuk következtek az amatőr nevettetők, legkevésbé a profik örömközpontjai léptek működésbe. Mi több, a profi humoristáknál rövidebb ideig működtek ezek a területek, mint a többi résztvevőnél. „Érdekes módon a működés rövidsége a depresszióval is kapcsolatos, tehát a szomorú bohóc sztereotípiában lehet valami igazság. Az is elképzelhető azonban, hogy a profi nevettetők egyszerűen jobban hozzászoktak a vicces dolgokhoz” - magyarázta Amir. Ugyanakkor a humoristáknál a halántéklebenyben találtak nagy aktivitást. A tudósok úgy vélik, ez a terület az, ahol a humor születik. A vizsgálat során a kontrolcsoport résztvevőinél ez volt a legkevésbé aktív terület. Gazdagon felékszerezett múmiát tártak fel Kiró, Madrid. Gazdagon felékszerezett múmiát tártak fel Egyiptomban spanyol régészek, akik Luxorban, a Nílus nyugati partján, III. Thotmész (Thutmoszisz) fáraó halotti temploma alatti nekropolisz- ban végeznek ásatásokat. A feltárások 2008 óta folynak, a hetedik ásatási szezon októberben kezdődött és január közepéig tart. A lelet a Középbirodalom (Kr.e. 2137-1781) idejéből származik, a felékszerezett hölgy, ahogy a régészek elnevezték az elhunytat, a harmincas éveiben távozott az élők sorából. Csaknem négyezer éven át megőrizte a kincseit, köszönhetően annak, hogy sírjára egy hatalmas kőtömb zuhant, mielőtt a sírrablók kifoszthatták volna a múmiát - olvasható a Discovery News hírportálon. „A kőtömb egyaránt összezúzta a szarkofágot és a múmiát” - magyarázta Myriam Seco spanyol régész, a projekt vezetője. A régészek a szikladarab eltávolítása után felfedezték a fakoporsót és a sérült múmiát. A korabeli elithez tartozó nőt csodaszép, féldrágakövekből és aranylemezekből fűzött nyaklánccal ékesítették, amelyen egy 20 grammos, kagylót formázó arany függő is volt. Mindkét csuklóján aranykarkötőt, bokáin csavart ezüstláncot viselt. Míg az arany függő és a karkötők épségben maradtak fenn, a bokaperecek súlyosan károsodtak. „A fantasztikus leletek arról tanúskodnak, hogy III. Thotmész halotti temploma alatt kiterjedt nekropolisz rejtőzik, ahol a Középbirodalom nemessége temetkezett” - vélekedett Myriam Seco. Tisztelt Gazdálkodó! Magyarország területének kőzet 70 százaléka nitrátérzékeny besorolásba került. Az érintett területen gazdálkodók számára kötelező az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet szerinti nyilvántartás vezetése, és a „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat" előírásait is alkalmazniuk kell. A jövő kutatói mutatkoznak be Budapest A jövő kutatói, feltalálói kapnak bemutatkozási lehetőséget a Magyar Tudományos Akadémián az InnoDiákok Fórumán, amelyen a diákok mentoraik közreműködésével számolnak be első tudományos eredményeikről, az MTA kutatóintézeteiben szerzett tapasztalataikról. Az InnoDiákok Fóruma a magyar tudomány ünnepének egyik kiemelt eseménye, a rendezvény célja, hogy az ifjú tehetségek saját példájukon keresztül mutassák be kortársaiknak a tudomány izgalmas világát. A fórumon Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mond köszöntőt. A bemutatkozó hat középiskolás és egyetemi hallgató kutatási területe a részecskefizikától az agykutatáson át a csillagászatig a tudomány számos területét öleli fel. Molnár Janka Sára, a székes- fehérvári Teleki Blanka Gimnázium 17 éves tanulója fizikus szeretne lenni. Két éve foglalkozik az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézet Részecske és Magfizikai Intézetében a töltött részecskék és fotonok észlelésére szolgáló sokszálas proporcionális kamrák építésével és fejlesztésével. Az általa épített első detektort középiskolai szemléltető eszköznek szánta, a berendezéssel és a hozzá tervezett elektronika segítségével vizualizálni lehet az áthaladó részecskék pályáját. Mentora Varga Dezső, aki 2013-ban nyert az MTA Lendület kiválósági pályázatán. B. Kiss Bálint, a várpalotai Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola 17 éves diákja, az elektronika szerelmese. A tanulást, a kísérletezést segítő mikroprocesszoros eszközével első díjat nyert 2014-ben az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen. Az apaBoard 10x10 centiméteres nyomtatott áramkörre épülő eszköz lényege, hogy különösebb előképzettség nélkül lehetővé teszi egyszerű robotok megalkotását, a tudás szinte észrevétlen megszerzését. Mentora Kertész Krisztián, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatója. Albert Krisztián, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának másodéves hallgatója ökológiával, a természeti jelenségek, az élővilág megismerésével foglalkozik. Mentora Molnár Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatója. Sályi Gergő, az ELTE TTK másodéves hallgatójának érdeklődésének középpontjában a kémia, ezen belül a katalitikus szerves szintetikus reakciók kutatása áll. Mentora Novák Zoltán, aki 2012-ben nyert az MTA Lendület kiválósági pályázatán. Egyed Bálint, a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának elsőéves hallgatója az orvostudomány legnagyobb kihívásának a legbonyolultabb „szerkezeti, az agy működésének megismerését tartja. Mentora Sperlágh Beáta, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese. Dálya Gergely, az ELTE TTK harmadéves hallgatója a pulzáló változócsillagok körüli kísérők kimutatásán dolgozik. Mentora Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa. Néhány szabály, amti be kell tartant a nitrátérzékeny mezőgazdasági területeken: • A szerves trágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során, az állatok által ethuliajíott trágyát. • A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni, hígtrágya csak talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel. • Állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban kelt gyűjteni, amely 6 havi meny- nyiség befogadására alkalmas. • Nitrátérzékeny területen a trágyakijuttatás október 31-től február 15-ig tilos. • Műtrágya és szerves trágya a felszíni vizek partvonalától mért védőtávolságon belül nem juttatható ki. Amennyiben az érintett gazdálkodó a Kölcsönös megfeleltetés keretében ellenőrzést kap, az esetleges szankció a támogatások csökkentését vonhatja maga után. Ez az új kijelötésü területeken 2014 szeptemberétől foganatosítható. Bővebb információk, a vonatkozó nyomtatványok, kitöltési útmutatók illetve segédletek az alábbi linken érhetők el: http://www.kolcsonosmegfeteUetes.eu * V I I 1 \ l • f
