Nógrád Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 253-276. szám)

2014-11-25 / 273. szám

A humor forrását vizsgálták az agyban Langobárd település de­mográfiai viszonyait, la­kosainak életkörülménye­it kutatták magyar és né­met tudósok. Az MTA BTK Régé­szeti Intézete, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem, valamint a Német Régészeti In­tézethez tartozó Römisch- Germanische Kommission ku­tatóinak tanulmányát a PLoS ONE folyóirat közölte. Mint a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvasható, a kora középkorban a mai Türingián, Cseh-és Morvaorszá­gon keresztül a Kárpát-meden­cébe érkező langobárdok csak átmenetileg telepedtek le a tér­ségben. A régészek előtt ismert, hogy 568-ban indultak Pannóni­ából Itália felé. A Kárpát-meden­cét elhagyva a mai Szlovénia te­rületén keresztül jutottak Észak- Itáliába, ahol királyságot alapí­tottak. Emléküket Lombardia ré­gió neve ma is őrzi. Egy langobárd közösség teme­tőjét 2005 és 2010 között tárták fel magyar-német együttműkö­désben a Balaton közeli Szólád község határában. A projektben magyar részről Vida Tivadar té­mavezető régész, Skriba Péter ré­gész, Mende Balázs Gusztáv ant­ropológus, Gál Erika archeozoológus és Sümegi Pál paleontológus vett részt. A 45 sírban talált emberi maradvá­nyok csonttani, molekuláris ge­netikai és izotópvizsgálatát a mainzi egyetem Antropológiai Intézetében folytak Kurt W. Alt professzor vezetésével. A férfiak és nők csonttani vizsgálata a demográfiai viszo­nyokra és a népesség egészségi állapotáról szolgáltatott adato­kat. Több esetben sikerült kóros elváltozásokat és a csontvázakra vonatkozó stresszmarkereket megállapítani. „A férfiak sírjai­ban található fegyverek és a vá­zakon megfigyelhető sérülésnyo­mok pedig arra utalnak, hogy a közösség tagjai között aktív har­cosok is voltak” - hangsúlyozta Vida Tivadar, az MTA BTK Régé­szeti Intézet tudományos főmun­katársa. A fogminták DNS-vizsgálata, továbbá a szén- és nitrogénizo- tóp-arányok alapján a kutatók úgy vélik, hogy a közösség bio­lógiai értelemben rendkívül he­terogén összetételű lehetett. Csupán három sírpár esetében mutattak ki olyan közös anyai vonalat, amely genetikai rokon­sági kapcsolatokat jelez. A sta­bil izotópok meghatározásával a szakemberek képet kaptak a közösség táplálkozási szokása­iról is. Úgy találták, hogy a gaz­dag férfiak egy kis csoportja esetében különösen jellemző volt a húsfogyasztás, ami a kö­zösség többi tagjától elkülönü­lő, magasabb színvonalú ellá­tásra utal. A többiek esetében a szén- és nitrogénizotóp-arányok a köles rendszeres fogyasztását valószínűsítik. A kutatások azt is kimutatták, hogy a langobárdok mindössze egy nemzedéknyi időre teleped­tek meg Dél-Pannoniában. A fog­zománcba gyermek- és fiatalkor­ban beépült stroncium-izotópok aránya alapján kiderült, hogy a közösség tagjainak több mint 30 százaléka nem helyben szüle­tett, a felnőttek közül pedig szin­te senki sem. Ezeket az eredmé­nyeket a talajból és a növényzet­ből vett helyi referenciaminták­kal vetették össze a kutatók, akik így egy háromfázisú mo­dellt állítottak fel a megtelepedő közösség jellemzésére. „A modell szerint egy úgyne­vezett patrilokális, vagyis a cso­portidegen személyeket befoga­dó közösség érkezhetett annak idején a Balaton közelébe. Egy generáció után azonban tagjai elhagyták a települést” - össze­gezte Vida Tivadar. A temető rövid idejű haszná­latát a régészeti leletanyag kel­tezése is bizonyítja. A kora kö­zépkori közösség életének még pontosabb megismerése érde­kében a kutatók a lelőhelyen feltárt állatcsontok, növényi maradványok, valamint a geo­lógiai és természeti viszonyok vizsgálatát is elvégzik. Hol fakad a humor az em­beri agyban? Kutatók pro­fi nevettetők agyát szken- nelték, hogy rájöjjenek, az agy mely területei lép­nek működésbe viccme- séléskor - számolt be róla a LiveScience tudomá­nyos portál. Washington. Az átlagos embe­rekhez vagy amatőrökhöz mér­ve a profi humoristáknak az az agyterülete aktívabb volt, amely a humor megalkotásához járul hozzá. A komikusoknak viszont azok az agyterületei, ahonnan a humor kiváltotta öröm ered, ke­vésbé voltak aktívak - derült ki az amerikai Idegtudományi Tár­saság éves közgyűlésén bemu­tatott egyik tanulmányból. „Sok kutatás irányult a humor megértésében részt vevő agyte­rületekre, ám kevesen vizsgál­ták a humor keletkezését. Los Angelesben sok az olyan profi humorista, akik intésre képesek improvizálni, közülük kértünk fel néhányat, és bevontunk a ta­nulmányba amatőr nevettetőket, valamint kontrolcsoportként hétköznapi embereket is” - mondta el Őri Amir, a Dél-kalifor­niai Egyetem (USC) kutatója. A résztvevőknek mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (MRI) vizsgálták az agytevé­kenységét. Az önkéntesek befe­küdtek a gépbe, majd karikatú­rákat mutattak nekik képaláírás nélkül. Azt kérték tőlük, írjanak a képhez vicces szöveget, semle­ges, nem humoros képaláírást vagy ne írjanak semmit. A kapott eredmények különb­ségeket mutattak az agy „öröm­központjaiban”, melyekről úgy tartják, a humor megértésében játszanak szerepet. A kontrol­csoportnál ezek a területek bizo­nyultak a legaktívabbaknak, utánuk következtek az amatőr nevettetők, legkevésbé a profik örömközpontjai léptek műkö­désbe. Mi több, a profi humoris­táknál rövidebb ideig működtek ezek a területek, mint a többi résztvevőnél. „Érdekes módon a működés rövidsége a depresszióval is kap­csolatos, tehát a szomorú bohóc sztereotípiában lehet valami igazság. Az is elképzelhető azon­ban, hogy a profi nevettetők egy­szerűen jobban hozzászoktak a vicces dolgokhoz” - magyarázta Amir. Ugyanakkor a humoristáknál a halántéklebenyben találtak nagy aktivitást. A tudósok úgy vélik, ez a terület az, ahol a hu­mor születik. A vizsgálat során a kontrolcsoport résztvevőinél ez volt a legkevésbé aktív terület. Gazdagon felékszerezett múmiát tártak fel Kiró, Madrid. Gazdagon felékszerezett múmiát tártak fel Egyiptomban spanyol régészek, akik Luxorban, a Nílus nyugati partján, III. Thotmész (Thutmoszisz) fá­raó halotti temploma alatti nekropolisz- ban végeznek ásatásokat. A feltárások 2008 óta folynak, a hetedik ásatási szezon októberben kezdődött és ja­nuár közepéig tart. A lelet a Középbiroda­lom (Kr.e. 2137-1781) idejéből származik, a felékszerezett hölgy, ahogy a régészek elnevezték az elhunytat, a harmincas éve­iben távozott az élők sorából. Csaknem négyezer éven át megőrizte a kincseit, kö­szönhetően annak, hogy sírjára egy hatal­mas kőtömb zuhant, mielőtt a sírrablók kifoszthatták volna a múmiát - olvasható a Discovery News hírportálon. „A kőtömb egyaránt összezúzta a szarko­fágot és a múmiát” - magyarázta Myriam Seco spanyol régész, a projekt vezetője. A régészek a szikladarab eltávolítása után felfedezték a fakoporsót és a sérült múmiát. A korabeli elithez tartozó nőt csodaszép, fél­drágakövekből és aranylemezekből fűzött nyaklánccal ékesítették, amelyen egy 20 grammos, kagylót formázó arany függő is volt. Mindkét csuklóján aranykarkötőt, bo­káin csavart ezüstláncot viselt. Míg az arany függő és a karkötők épségben maradtak fenn, a bokaperecek súlyosan károsodtak. „A fantasztikus leletek arról tanúskodnak, hogy III. Thotmész halotti temploma alatt ki­terjedt nekropolisz rejtőzik, ahol a Középbi­rodalom nemessége temetkezett” - véleke­dett Myriam Seco. Tisztelt Gazdálkodó! Magyarország területének kőzet 70 százaléka nitrátérzékeny besoro­lásba került. Az érintett területen gazdálkodók számára kötelező az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet szerinti nyilvántartás vezetése, és a „Helyes Mezőgazda­sági Gyakorlat" előírásait is alkalmazniuk kell. A jövő kutatói mutatkoznak be Budapest A jövő kutatói, felta­lálói kapnak bemutatkozási le­hetőséget a Magyar Tudományos Akadémián az InnoDiákok Fóru­mán, amelyen a diákok mentora­ik közreműködésével számol­nak be első tudományos eredmé­nyeikről, az MTA kutatóintézete­iben szerzett tapasztalataikról. Az InnoDiákok Fóruma a ma­gyar tudomány ünnepének egyik kiemelt eseménye, a ren­dezvény célja, hogy az ifjú tehet­ségek saját példájukon keresz­tül mutassák be kortársaiknak a tudomány izgalmas világát. A fó­rumon Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mond köszöntőt. A bemutatkozó hat középisko­lás és egyetemi hallgató kutatási te­rülete a részecskefizikától az agy­kutatáson át a csillagászatig a tu­domány számos területét öleli fel. Molnár Janka Sára, a székes- fehérvári Teleki Blanka Gimná­zium 17 éves tanulója fizikus szeretne lenni. Két éve foglalko­zik az MTA Wigner Fizikai Kuta­tóintézet Részecske és Magfizi­kai Intézetében a töltött részecs­kék és fotonok észlelésére szol­gáló sokszálas proporcionális kamrák építésével és fejleszté­sével. Az általa épített első de­tektort középiskolai szemléltető eszköznek szánta, a berendezés­sel és a hozzá tervezett elektro­nika segítségével vizualizálni le­het az áthaladó részecskék pá­lyáját. Mentora Varga Dezső, aki 2013-ban nyert az MTA Lendület kiválósági pályázatán. B. Kiss Bálint, a várpalotai Ké­pesség- és Tehetségfejlesztő Ma­gániskola 17 éves diákja, az elektronika szerelmese. A tanu­lást, a kísérletezést segítő mikro­processzoros eszközével első dí­jat nyert 2014-ben az Ifjúsági Tu­dományos és Innovációs Tehet­ségkutató Versenyen. Az apaBoard 10x10 centiméteres nyomtatott áramkörre épülő esz­köz lényege, hogy különösebb előképzettség nélkül lehetővé te­szi egyszerű robotok megalkotá­sát, a tudás szinte észrevétlen megszerzését. Mentora Kertész Krisztián, az MTA Természettu­dományi Kutatóközpont Műsza­ki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatója. Albert Krisztián, a Szegedi Tudo­mányegyetem Természettudomá­nyi és Informatikai Karának má­sodéves hallgatója ökológiával, a természeti jelenségek, az élővilág megismerésével foglalkozik. Men­tora Molnár Zsolt, az MTA Ökológi­ai Kutatóközpont Ökológiai és Bo­tanikai Intézetének kutatója. Sályi Gergő, az ELTE TTK má­sodéves hallgatójának érdeklő­désének középpontjában a ké­mia, ezen belül a katalitikus szerves szintetikus reakciók ku­tatása áll. Mentora Novák Zoltán, aki 2012-ben nyert az MTA Len­dület kiválósági pályázatán. Egyed Bálint, a Semmelweis Egye­tem Általános Orvosi Karának első­éves hallgatója az orvostudomány legnagyobb kihívásának a legbonyo­lultabb „szerkezeti, az agy működé­sének megismerését tartja. Mento­ra Sperlágh Beáta, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tu­dományos igazgatóhelyettese. Dálya Gergely, az ELTE TTK har­madéves hallgatója a pulzáló vál­tozócsillagok körüli kísérők kimu­tatásán dolgozik. Mentora Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tu­dományos munkatársa. Néhány szabály, amti be kell tartant a nitrátérzékeny mezőgazdasági területeken: • A szerves trágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során, az ál­latok által ethuliajíott trágyát. • A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni, hígtrágya csak talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel. • Állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, mű­szaki védelemmel ellátott tárolóban kelt gyűjteni, amely 6 havi meny- nyiség befogadására alkalmas. • Nitrátérzékeny területen a trágyakijuttatás október 31-től február 15-ig tilos. • Műtrágya és szerves trágya a felszíni vizek partvonalától mért védőtá­volságon belül nem juttatható ki. Amennyiben az érintett gazdálkodó a Kölcsönös megfeleltetés kereté­ben ellenőrzést kap, az esetleges szankció a támogatások csökkentését vonhatja maga után. Ez az új kijelötésü területeken 2014 szeptemberé­től foganatosítható. Bővebb információk, a vonatkozó nyomtatványok, kitöltési útmutatók illetve segédletek az alábbi linken érhetők el: http://www.kolcsonosmegfeteUetes.eu * V I I 1 \ l • f

Next

/
Oldalképek
Tartalom