Nógrád Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 253-276. szám)

2014-11-25 / 273. szám

Sürgetővé vált a kaptárkövek védelme Hétvégi olvasmányok avagy „Kultúra" szombaton NÓgrád megye. A Bányász- Kohász Fúvószenekar „A múl­tunk a jövőnk” címmel a minap a salgótarjáni Váczi Gyula Művé­szetoktatási Intézmény hangver­senytermében születésnapi kon­certet rendezett abból az alkalom­ból, hogy az egyik jogelődről - az acélgyári zenekarról - 1879-ből maradt meg olyan ismeret, amely szerint Beer József siemér lyében az első „cappelmeistert” (karmestert) szerződtette a válla­lat Abányász zenekar valamivel később, 1892-ben alakult meg. A két együttes évtizedeken át pár­huzamosan, egymást kisegítve működött, tevékenységükben a hullámhegyeket, -völgyek, a sike­reket nehézségek követték. Az utóbbiak oka főként a gazdasági háttér beszűkülésében illetve a próbaterem megszűnésében ke­resendő. Végül is a két együttes volt és jelenlegi tagjai a szövetke­zés mellett döntöttek és az idén létrehozták a Bányász-Kohász Fúvószenekart. S, hogy milyen sikerrel, azt a múlt heti ünnepi hangverseny is bizonyította Ven­dégként fellépett több ének-zenei együttes is. Az érzelemgazdag, színvonalas rendezvényről la­punk november 294 számában számolunk be. Ugyancsak szom­bati számunkban olvashatnak az érdeklődők a „Palócföld” című fo­lyóirat közelmúltban megjelent 2014/5-ös számáról. Szintén a „Kultúra” oldalon lesz szó az „El­pusztításukra szövetkezett a gyű­lölet, emléküket őrzi a szeretet” cí­mű vándorkiállításról is. Advent közeleg Diósjenő. A községi római ka­tolikus plébánia, illetve közös­ség szervezésében november 26-án, szerdán 18.30 órától a helyi integrált közösségi szol­gáltató tér (IKSZT) épületében az adventi programokat terve­zik a résztvevők. A kötetlen be­szélgetésre várják az ötleteket, illetve érdeklődőket. Katonadalos találkozó Salgótarján. A Sréter Ferenc Népfőiskola Egyesület és a Salgó­tarjáni Közművelődési Nonprofit Kft a Stécé Kávéházban (Fő tér 5.) rendezi meg november 26- án, szerdán 11 órakor az I. világ­háborút elszenvedettek tisztele­tére az észak-magyarországi ka­tonadalos találkozót A természet külső erői erő­teljes pusztító hatást gya­korolnak a zömében sérü­lékeny riolittufa-sziklákra, valamint néhány helyen rongálások is történtek, ezek nyomán vált sürgető­vé, hogy védelem alá ke­rüljön az összes magyaror­szági kaptárkő - hangsú­lyozta Baráz Csaba, a Bük­ki Nemzeti Park oktatási szakreferense az MTI-nek. NMH-informáciÓ. A kaptárkö­vek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek olda­laiba fülkéket és egyéb mélyedé­seket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is, de a legtöbb Eger környékén, a Bükkalján található. Barácz Csaba felidézte, hogy a Bükkalja nagy részét felépítő vul­káni tufákat a miocénben zajló he­ves tűzhányó-tevékenység hozta létre. A zömében riolitos összeté­telű ártufák és ignimbritek alkot­ta térszínből a folyóvizek mélyítő és oldalazó eróziója, az aprózódás, a mállás, a szél és a csapadék le­öblítő hatása, valamint a fagyapró- zódás alakította ki a különleges kúpokat, sziklavonulatokat, ame­Balassagyarmat. Az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendé­szettudományi Kar Magatartás- tudományi Tanszéke, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pe­dagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézetén belül működő Kriminál- és bör­tönpedagógiai Szakmai Műhely és a Balassagyarmati Fegyház és Börtön szervezésében létre­jött rendezvényt Balassagyar­mat város önkormányzata is tá­mogatta, hiszen a délelőtti prog­ramoknak a volt Vármegyeháza adott otthont. A konferenciát dr. Hegedűs Ju­dit tanszékvezető, egyetemi do­cens, a rendezvény főszervezője, Medvácz Lajos polgármester és Budai István büntetés-végrehaj­tási ezredes köszöntő szavai nyi­lyek felületét később az ember át­alakította. A kaptárkövek tehát ter­mészeti értékek és egyúttal kul­túrtörténeti emlékek is. A magyarországi kaptárkövek védetté nyilvánításáról október végén döntött a kormány. Mint azt a szakértő kifejtette: a védet­té nyilvánítás előkészítésekor minden egyes kaptárkő-lelőhely­re kezelési terv is készült, amely a tulajdonosok, vagyon- és termé­szetvédelmi kezelők számára meghatározza a védetté vált terü­letek használatát, a gazdálkodás és az egyéb gazdasági tevékeny­ségek kereteit, természetvédelmi szempontú kívánalmait. tották meg, majd a szakmai elő­adások következtek. Rövid szü­- A kutatások, a felmérések és a társadalmi egyeztetések révén született természetvédelmi keze­lési terv reményeink szerint haté­konyan hozzájárul e sérülékeny tájelemek hatékony védelméhez, megőrzéséhez - jegyezte meg. Baráz Csaba elmondta, hogy a kezelési terv tartalmazza a kaptárkövekre általában érvé­nyes - valamint a művelési ág­hoz, földhasználati módokhoz köthető - célokat és stratégiákat, a természetvédelmi kezelési mó­dokat, korlátozásokat és tilalma­kat. De az egyes kaptárkövek te­rületére konkrét feladatokat is meghatároz például a hulladék net után az intézetben működő, fogvatartottakból álló színjátszó csoport a reintegráció és „gyer­mekvédelem” jegyében adott elő tanulságos színdarabot, amely­nek zenéjét maguk szerezték, a történetet a csoport tagjai alkot­eltakarítására, a sziklákat veszé­lyeztető fás szárú (zömében in- váziós) növények eltávolítására, a „taposási erózió” megszünte­tésére vagy a bemutatóösvények kialakítására vonatkozóan. Az utóbbi időben megnöve­kedett a kaptárköveket látogatók száma, egyre több kiránduló, ér­deklődő keresi fel ezeket a tájér­tékeket, ami miatt intenzívebbé vált a „taposási erózió”, tehát a látogatók kezelésre is megoldást kellett találniuk.- A kezelési terv nemcsak a védelmi, kezelési tevékenységre, de a látogatás, bemutatás szerve­zésére, megoldására is tartalmaz iránymutatást - tette hozzá. Kiemelte, hogy a képződmé­nyekkel foglalkozók fontosnak tartják a kaptárkövek bemutatá­sát és a képződményekkel kapcso­latos szemléletformálást és él­ményszerzést is. A látogatható kaptárkő csoportokat és közvetlen környezetüket terepi bemutató- hellyé szeretnék alakítani, ahová tájékoztató táblákat helyeznek ki és pihenőket alakítanak ki. Néhány helyen, mint például a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén lévő szomolyai kaptár­köveknél márkiépítettek egy „sze­rény tanösvényt, amelyet tovább kívánunk fejleszteni. A látványo­ták. Mindezt vastapssal jutal­mazta a 170 fős lelkes közönség. A délutáni program keretében áldozatsegítő, gyermekvédelem, bűnmegelőzés, profilalkotás téma­körökben szekcióülések formájá­ban folytatódott a rendezvény, sabb kaptárkövek esetében szak­vezetett túrákat és egyéb helyis­mereti, tájtörténeti jellegű progra­mokat is szervezünk más szerve­zetek, egyesületek bevonásával". A szakemberek emellett kiad­ványokkal, térképekkel, köny­vekkel igyekeznek felhívni a fi­gyelmet a kaptárkövekre, emel­lett néhány rövidfilm is készült a Bükkalja és az ottani kőkultú­ra bemutatására. A kaptárkövek kutatása a 19. századra nyúlik vissza, ekkor je­lent meg az első tanulmány az Archaeológiai Értesítőben Bartalos Gyula régész-történész, tudós pap tollából. A 20. század második felében Saád Andor mis­kolci orvos-muzeológus foglalko­zott a fülkés sziklák eredetével, majd Mihály Péter készítette el a kaptárkövek topográfiai felmérést. 7 Az elmúlt évtizedben újra számba vettük ezeket a képződ­ményeket és a modern térinfor­matika segítségével újra felmér­tük és egy sok szempont szerin­ti leltárt készítettünk - részle­tezte Baráz Csaba és hozzáfűzte: a bükkaljai kőkultúra legarcha- ikusabb rétegét alkotó fülkés sziklák védetté nyilvánításának kezdeményezője az egri Kaptár­kő Természetvédelmi és Kultu­rális Egyesület volt. amelyek közül az utóbbi három szekciónak a Balassagyarmati Fegyház és Börtön adott helyet A szervezők ezúton mondanak kö­szönetét mindenkinek, aki hozzá­járult a konferencia sikeres lebo­nyolításához! „Zárt ajtók - nyitott lelkek" Több szervezet, így a Balassagyarmati Fegyház és Börtön közreműködésével szakmai konferenciát tar­tottak nemrég szűkebb hazánkban „Zárt ajtók - nyi­tott lelkek” címmel. A védetté nyilvánított magyarországi kaptárkövek közé sorolt salgótar­jáni Pécskő északi sziklafalán 4 fülke található, amelyből egy a bükkal­jai fülkékkel megegyező alakú, kettő viszont fekvő formátumú „Összefogás Galgagután környezetünk megóvásáért” Galgaguta Község Önkormányzata elkötelezett hive a környezetvédelemnek, ezért kiemelten fontosnak tartja a lakosság környezettudatos szemléletformálását, valamint a fenntartható életmód megismertetését. A háztartási hulladék nagyjából 30 %-a komposztálható szerves anyag. Ha a lakosság ezt a saját kertjében komposztálja, nagy mértékben csökkentheti a hulladéklerakókba jutó szemét mennyiségét, ezáltal csökken a környezeti terhelés is. Az Európai Unió támogatásának és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásának köszönhetően, a KEOP-6.2.0/A/11. pályázati konstrukcióban Galgaguta község lakosai ingyenesen juthattak komposztáló ládákhoz, valamint szakértői tanácsadásban részesültek a ládák használatát illetően. A projekt során az akcióhoz csatlakozó önkéntes Galgagutai lakosok, a házuk körül keletkező, biológiailag lebomló hulladékot helyezhetik el, a pályázat keretében kiosztásra került komposztálóedényekbe, és házi komposztot készíthetnek belőle. A megvalósítás során 150 darab komposztáló láda került ingyenesen kiosztásra. A pályázaton 5 685 692 Ft Európai Uniós vissza nem térítendő támogatást nyert, amelyhez az 5 % önerőt az önkormányzat biztosította, így a projekt bruttó összköltsége 5 984 939 Ft lett. SZÉCHÉNYI fSEä Kedvezményezett: Galgaguta Község Önkormányzata 2686 Galgaguta, Kossuth út 86. Pályázati azonosítószám: KEÖP-6.2.0/A/11-2011-0218 MAGYARORSZÁG KORMÁNYA Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE Nem jogerős az ítélet A ralist 200 ezer forint pénzbüntetésre és tíz hónap közúti járművezetéstől eltil­tásra ítélte a bíróság. Az ítélet akkor nem emelkedett jogerő­re, mert a vádlott és védője, valamint az ügyész is három nap gondolkodási időt kért. Borsi József, a törvényszék Balassagyarmat Az ügyész és a vádlott is felleb­bezett, így nem vált jogerőssé a honvédelmi mi­niszter balesete ügyében múlt csütörtökön megho­zott ítélet - közölte az MTI-vel a Balassagyarmati Törvényszék szóvivője. A Balassagyarmati járás­bíróság közúti baleset okozá- . sának vétségében mondta ki bűnösnek raliversenyzőt, aki 2013. szeptember 19-én ütközött össze a Hende Csa­bát szállító autóval Nagylóc határában. szóvivője elmondta: az ügyész a pénzbüntetésnél és a járművezetéstől eltiltásnál is súlyosbítást kért, míg a vádlott és védője a járművezetéstől eltiltás miatt fellebbezett. Másodfokon a törvényszék jár majd el az ügyben. « V I V * | Sikert aratott a fogvatartottak előadása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom