Nógrád Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 253-276. szám)

2014-11-21 / 270. szám

2014. NOVEMBER 22., SZOMBAT Akik először olvassák a Ho'oponopono nevét, minden bizonnyal értetlenkednek. Hi­szen a szó szinte kimondha­tatlan. És elsőre megjegyezhe­tetlen. Pedig a nyelvtörő név mögött komoly spirituális erő található. Sándor András A Ho'oponopono ugyanis egy ősi ha­waii problémamegoldó művészet, ami roppant egyszerű és nagyon hatásos. A módszer egyik fő aktivistája, tanítómes­tere Mabel Katz. Mabei Argentínában született, 1983- ban költözött Los Angelesbe, ahol sikeres könyvelő, tanácsadó és adóügyi szakértő lett. 1987-ben saját céget alapított, ezzel nem csak saját sikerét sokszorozta meg, de kapacitása is bővült, hogy másokkal még közvetlenebbül tudjon dolgozni. Cé­ge azzal ért el sikert, hogy a vállalatok ter­jeszkedését és növekedését segítette elő. Aztán egyszer csak feladott mindent, és más utat keresett. Leginkább persze ön­magát kereste, amíg rátalált az ősi hawaii problémamegoldó művészetre, a Ho'oponoponora, amelynek ma már nem­zetközileg elismert szaktekintélye. Azt mondja, e művészet lényege egyszerű: bé­kében lehetsz, nem fontos, hogy mi törté­nik körülötted. 12 évig intenzíven tanult mesterétől, PhD. Dr. Ihaelakalá Hew Len­től. Mabellel Budapesten beszélgettünk...- Hivatás lett az életében a Ho'opono­pono?- Korábban csak a hobbim volt. És a szenvedélyem. Most viszont a szenvedé­lyemmel járom a világot, és ezzel kere­sem a betevőmet is. Büszkén hirdetem, hogy lehet úgy is pénzt keresni, hogy azt csináljuk, amit szeretünk. A pénz min­dig követi a szeretetet, a szenvedélyt.- Mi fontos igazán? Az üzenet?- Pontosan! Hogy minél jobban ter­jedjen: van egy hatékony módszer, ami valósan megváltoztathatja az emberek életét. A Ho'oponopono boldogságot, örömet, békét hoz az embereknek. „U ELENGEDÉSNEK OLYAN TERMÉSZETESNEK KELLENE LENNIE, MINT A LEVEGŐVÉTELNEK”- Emlékszik a legelső visszaigazolás­ra? Arra az emberre, akinek először vál­toztatta meg az életét?- Az első visszaigazolásokat a csalá­dom tagjaitól kaptam. Először természe­tesen én magam változtam meg, majd a gyerekeim életében is hatalmas fordulat következett be. Minden szempontból mi­nőségibb életet kezdtünk élni. Tudja András, előbb önmagadnak kell megta­pasztalnod mindent, és csak aztán meg­osztani másokkal. Amikor elkezdtem a Ho'oponopono-val foglalkozni, el sem tudtam képzelni, hogy valaha tanítani fogom, és ezzel járom majd a világot.- Hosszú távon változtatja meg az em­berek életét a módszer?- Természetesen. Szinte más ember válik abból, aki elsajátítja.- Mit jelent az, hogy más? Jobb?- Igen.- Amit a könyveiből eddig leszűrtem, hogy a Ho'oponopono lényege az elenge­dés. Joe Vitale - aki szintén ezen a címen egy könyvet - pedig azt mondja, minden más módszert el is lehet felejteni.- Ez butaság, ilyet nem mondhatunk, hogy minden más módszer rossz. Hi­szen lehet, hogy valaki másik spirituá­lis úton fogja megtalálni azt, amire szük­sége van. Ugyanakkor igaza van az elen­gedéssel kapcsolatban, mert amit intel­lektuálisan megtanultunk eddig, azt kell elengednünk, és újra kell programoz­nunk magunkat. A Ho'oponopono lénye­ge tökéletes ellentétben áll mindennel, amit korábban tanultunk.- Mondja Mabei, Önnek mennyi ideig tartott elfogadtatnia saját magával a Ho'oponopono üzenetét?- Nekem rögtön ment. Nem nehéz megtanulni. Akár az interneten is meg le­het Azonban ahhoz, hogy igazán magun­Mabei Katz: „Újra kellene programozni magunkat” kénak érezzük, és ennek szellemében él­jünk, újra kell programozni magunkat. Az „újra programozás” hosszú idő. Ahhoz sokszor meg kell hallgatnunk a módszer alapjait. Én az elején legalább tíz képzés­re elmentem, újra és újra meghallgattam az ezzel kapcsolatos információkat. És minden alkalommal találtam va lamit, amit kicsit másképp értel­meztem, mint korábban. Ennek köszönhetően engedtem el külön­böző problémákat.- Tehát egyrészt könnyű, másrészt piszkosul nehéz is a folyamat.- Általában azt a nehéz megtanulni, hogy az elengedés folyamatos legyen. Azért tanácsolom mindenkinek, hogy ahányszor csak teheti, ismételjen, hiszen a tudatalattinkat, a belső gyerme­künket így taníthatjuk folyamatosságra. Az el­engedésnek olyan termé­szetesnek kellene lennie, mint a levegővételnek.- Kísérti a régi éle­te, a régi beidegződé­sei?-Minden nap van­nak kísértések. Én sem vagyok szent, olyan vagyok, mint bárme­lyikmás hétköz­napi ember. Igen, időnként észreveszek régi beidegződéseket. Velem is előfordul, hogy panaszkodok, má sokat hibáztatok, meg haragszom emberekre, de legalább észreve- szem, és már sokkal tudatosabban tudom ezeket abbahagyni. Tudatosabban élek. Azonnal észbe kapok, amint azt látom, hogy az elengedés helyett más­sal kezdek foglalkozni. Ezáltal rövidebb a folya­mat, és viszonylag rövid időn belül visszatérek a Ho'oponoponohoz és tisztítok. Mi ugyanis tisz­tításnak nevezzük az el­engedést. „VANNAK EMBEREK, AKIK SZERETNEK SZENVEDNI”- Abban mindketten egyetértettünk, hogy az elengedés a legnehezebb. Talál­kozott már reménytelen esettel, akiről úgy gondolta, sosem fog megváltozni?- Nagyon óvatosan kell fogalmaz­nunk. Ha valamire azt mondjuk, hogy nehéz, vagy reménytelen, akkor az is lesz, hiszen alapjában mindig igazunk van. Az erőnk a gondolatainkban rej­lik. Mondjuk inkább azt, hogy könnyű, és az is lesz.- Pontosítom a kérdést: volt olyan em­ber, akin nem tudott segíteni?- Vannak emberek, akik függők, és szeretnek szenvedni. Szükségük van az áldozat szerepre, mert ez által jobban törődnek velük. Ha ilyen emberek jön­nek oda hozzám a szemináriumon, és azt mondják, ez nem működik, akkor azt mondom, ha így boldogok vagytok, csináljátok tovább így, nincs ezzel sem­mi gond. Soha nem akarok senkit meg­győzni a szemináriumokon, hogy min­denáron engem kövessenek. Inkább utat mutatok. Elmondom, hogy ha sze­retnének boldogabbak és békésebbek lenni, akkor ez egy módszer, amit ki le­het próbálni. De ha már most is boldo­gok, akkor természetesen minden me­het a régi kerékvágásban. Számomra az jelent örömet, ha más is boldog. Ugyanakkor az ellenpéldá­ból jóval töb­bet tudnék mesélni. A szemináriu­mokon meg­számlálhatat­lanul sokan jönnek oda, és elmesélik, hogy addig krónikus beteg­séggel, fájdalommal éltek, számos keze­lést, orvosi vizsgálatot kipróbáltak, még­sem működött. A szeminárium után pe­dig egyszerűen elmúlt. Legutóbb Izraelben volt egy résztvevő, akinek az egyik ismerőse kómában fe­küdt a kórházban. Mire a szeminárium véget ért, felébredt. Ettől függetlenül soha nem ígérek semmit, mert ezeket a válto­zásokat nem én idézem elő. A tisztítás egyik eszközének választottam a lilomvirágot. Adtam az egyik hölgynek egy ilyen kitűzőt, akinek a férje rákos da­ganatban szenvedett. Csak néhány napig viselte a kitűzőt, és amikor visszament az orvoshoz, azt mondták, eltűnt a tumor. Nem szabad elfelejteni, hogy a Ho'oponopono-t azért végezzük, hogy a számunkra tökéletes változásokat előidéz­zük. Előre azonban soha nem tudjuk, hogy pontosan mi lesz az. Amikor elenge­dünk, akkor pontosan azt tesszük, hogy átadjuk Istennek, vagy az Univerzumnak - mindegy, minek nevezzük, de egy ná­lunk intelligensebb lénynek - a hatalmat ahhoz, hogy számunkra a megfelelő vál­tozásokat léptessük életbe. Én például so­ha nem azt tűzöm ki célul, hogy tűnjön el tumor, vagy egy krónikus fájdalom múl­jon el, esetleg az a valaki felébredjen a kó­mából. Mindig azt kérem, hogy az akkor tökéletes megoldás szülessen meg. És azt én sem tudom előre, hogy mi.- Mi az ott a kezén?- Egy speciális karkötő, a Világbéke kampányom jelképével. Ennek kereté­ben választottam ki a már említett lili­omvirágot is az összes vérengzés befe­jezésére, és a béke elhozatalára. Az van ráírva, hogy „A béke velem kezdődik”. Mert a belső béke jelenti a világbékét.- Mindig viseli?- Természetesen. Segít a Ho'opono­pono tisztításokban, hogy erősebbek legyenek.- Az általam olvasott könyvek annyi­ra leegyszerűsítik a Ho'oponopono-t, hogy gyakorlatilag annyi marad meg az emberben, hogy ez a módszer nem más, mint négy egyszerű kijelentés - vagy meg­erősítés - egymás utáni ismételgetése. „Szeretlek. Sajnálom. Kérlek, bo­csáss meg. Köszönöm. ”- Vicces, mert ezt a kérdést Horvátországban is feltették ne­kem a közelmúltban.- Miért találja viccesnek?- Azért, mert sokan valóban úgy gondolják, csupán ez a négy mondat tartozik a Ho'oponopo­nohoz. Korántsem. A mesterem két nap alatt tanította meg az alapismereteket. Én ezt egy napba sűrítve adom tovább. Na­gyon sok érdekes információt osztok meg a résztvevőkkel a szemináriumon. És számos módját bemutatom annak, ho­gyan lehet a Ho'oponopono-t vé­gezni. Megsúgom: Joe Vitale ma­ga találta ki ezt a négy mondatot, a négy kifejezést a könyvében.- Valójában ezek nem is léteznek a Ho 'oponoponoban ?- A „Köszönöm” ismételgetése az egy módszer, amit alkalmazni lehet És a „Szeretlek”-et is. Ezeket folyamatosan le­het mantrázni. A „Sajnálomot”, és a „Kér­lek bocsáss meg”-et is lehet ismételgetni, de ez nincs benne a Ho'oponopono alapis­mereteiben. Egyébként is, amikor bocsá­natot kérünk, nem hibásnak kell beállíta­ni magunkat nem is bűnrészességet kell vállalni, hanem száz százalékosan felelős­séget vállalni azért, amit tettünk. Elég, ha a köszönömöt vagy a szeretleket mondjuk. „NE A PROBLÉMÁVAL FOGLALKOZZUNK, HANEM TISZTÍTSUNK”- Mikor kell ezeket mondani?- Minden olyan szituációban, amikor úgy érezzük. Az intuíciónk megsúgja. Ak­kor is érdemes, ha a főnökünk épp tiszte­letlenül beszélt velünk. Meglesz az ered­ménye, legközelebb már biztosan nem fog.- Mondjuk neki azt hangosan, hogy szeretlek?- Nem kell hangosan. Csak magunk­ban. Hangsúlyozom: ezen kívül számos egyéb módszer létezik még. Joe Vitale elment egy szemináriumra, és azt mondta, hogy a Ho'oponopono mind­össze négy mondat. Szerintem nem, és nem is ezt tanítom.- Ön mit tanít?- Sokat dolgozunk a szeminárium során a tudatalattival, vagyis a belső gyermekkel. A cél az, hogy folyamato­san, a nap 24 órájában végezzük a tisz­títást. Ezt azonban csak akkor lehet, ha az ember alaposan megtanulja. So­kan kizárólag a tisztítás miatt jönnek el. És vannak olyanok is, akik csak azért fizetik be a részvételi díjat, hogy a nevük felkerüljön a regisztrációs lap­ra, hiszen tudják, ezzel is sokat nyer­nek, ha ott van a nevük.- Azzal mit nyernek, hogy felkerül a nevük?- Ezáltal őket is tisztítjuk a szeminá­riumokon. Ugyanolyan hatása van, mintha ott lennének. A táv-jelenlét ma már elterjedt módszer.- A családjából mindenki elvégezte a szemináriumát?- Az édesanyám Argentínában él, ahol magam is születtem. Többször is el­jött Los Angelesbe, ahol angolul végez­te el a képzéseket. Mondta is a végén, hogy egy szót sem értett, de remekül érezte magát. Ha Argentínában tartok képzéseket, mindig eljön. Olyankor dol­gozik is, árulja a könyveimet. Pedig már 88 éves, de remekül tartja magát. Ő vá­laszol az érdeklődők telefonhívásaira is. A két fiam szintén gyakorolják a Ho'oponoponot. Ugyan formálisan soha nem vettek részt a képzéseken, de bár­milyen problémájuk akad, mindig meg­kérdezik, hogyan tudnak tisztítani. Ők ketten létrehoztak egy közös vállalko­zást, és rendszeresen előfordul, hogy ha egy problémával találják szembe magu­kat, akkor az idősebbik megkérdezi a fi­atalabbat, mit tegyenek, aki mondja, hogy egyszerűen csak tisztítsunk. Aztán persze velem is előfordul néha, hogy job­ban elmerülök egy problémában, mint kellene. Ilyenkor nekem is azt mondja a fiam, hogy ne foglalkozzak a problémá­val, inkább tisztítsak.- Korábban könyvelőcége volt, és tv műsorokban is szerepelt. Amikor ezeket abbahagyta a Ho'oponopono miatt, nyil­ván elképzelt valamilyen életet magának. Most olyan életet él?- Nem volt semmiféle elvárásom, amikor elkezdtem, és most sincs. Nin­csenek különösebb céljaim.- Egy tanítómesternek hogyhogy nin­csenek céljai?- Annyit változott az életem, amióta elkezdtem a Ho'oponopono-t gyakorolni, és minden változás annyira jó, hogy tel­jesen átadtam ezt a tervezést Isten kezé­be. Mert annyira jobb minden, mint ami idáig történt, hogy bízom benne.- Egyáltalán mi baja volt a régi éle­tével? Külsőleg látszólag az is teljes volt és sikeres.- Valóban mindenem megvolt, amire a külső szemlélők azt mondták, ennyi kell a boldog élethez, de én mégis na­gyon boldogtalan voltam. És folyton ide­ges. A bennem lévő feszültség miatt sokszor ingerülten beszéltem az időseb­bik gyermekemmel. Aztán egyik nap ő is ezzel a dühvei szólt hozzám, és ez az eset felébresztett. Ekkor kezdtem el ezt az útkeresést.- Most honnan repült ide?- Moszkvában kezdődött ez a turné, aztán Tel Aviv, Belgrád és Budapest. Majd megyek Bukarestbe, aztán on­nan haza.- Hol a hazája? Argentínában, vagy Los Angelesben?- Ma már egyértelműen Los Ange­lesben. Megyek majd Dél-Amerikába is.- írni van még kedve?- Kedvem van, csak időm nincs, fő­leg így a nagy utazások közepette. El­kezdtem már egy könyvet, aminek Zé­ró frekvencia lesz a címe. Ez is azt fogja bemutatni, hogyan lehet csak úgy áramlani, hagyni, hogy sodorja­nak a dolgok.- Mit kívánjak egy olyan embernek, akinek már nem csak látszólag van meg mindene, hanem boldognak is vallja magát?- Én azt kívánom magamnak, hogy minél szorosabb kapcsolatom alakuljon ki Istennel, és el tudjam engedni ma­gam, tudjak áramlani úgy, ahogy kell.- Én is ezt kívánom Önnek! « ........ I « t l r fr V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom