Nógrád Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 253-276. szám)
2014-11-12 / 262. szám
MTI FOTÓ: KOVÁCS ATTILA „E mlékezetében kell tartani a 25 évvel ezelőtt történteket” Áder János államfő szerint gyermekeink emlékezetében ébren kell tartani a 25 évvel ezelőtt a keleteurópai demokratikus átmenet során történteket, de azt is, hogy 1989-90- ben mit kívántunk meghaladni. Szófia. A köztársasági elnök szerdán Szófiában, a „Hogyan birkózzunk meg a múlttal, a jövőre tekintettel" című nemzetközi konferencián fontosnak nevezte, hogy az 1945 és 1990 között az egykori szocialista országokban történtek, a munkatáborok, a koncepciós perek ne csak egy történelmi fejezetet jelentsenek a fiataloknak, hanem politikai cselekvésüket, szerep- vállalásukat alapvetően befolyásoló tények legyenek. Áder János arról is beszélt, hogy Magyarország a 25 évvel ezelőtt megfogalmazott célok közül a szabadságot és a függetlenséget megvalósította, az életszínvonal terén azonban még nem sikerült elérni az uniós átlagot, így tennivalók még ezen a területen vannak. Áder János az egykori szocialista országokban végbement átalakulási folyamatokról szólva a hasonlóságokról és a különbözőségekről egyaránt beszélt. Mint mondta, az egykori államhatalom reagálása (az ellenzéki) mozgalmakra kezdetben igen hasonló volt: 1988-ban, 1989-ben bár megfogalmazták a büntetőjogi fenyegetettséget, eljárásokra már nem került sor sem Magyarországon - például a Fidesz megalakulását követően -, sem például Lipcsében, a nem sokkal a berlini fal leomlása előtt tartott demonstráción.- Bulgáriában és Magyarországon a folytatás is hasonló volt, békés átmenet ment végbe mindkét országban - mondta az államfő. Az államberendezkedést ke- rekasztal-beszélgetések keretében alkották meg a résztvevők, amelynek során a korábbi hatalom képviselői „közjogi aknákat, titkosszolgálati csapdákat” állítottak, és Magyarországon is sikeresen próbálták a politikai hatalmat gazdasági hatalommá konvertálni. Az államfő különbségeket a két ország folyamatai között az első szabad választásoktól kezdődően állapított meg, mert míg Magyarországon egy rendszerváltó párt győzött, addig Bulgáriában a szocialisták, akik azonban egy év elteltével megbuktak. Áder János a választási rendszernek tulajdonította, hogy míg Magyarországon az elmúlt évtizedekben minden egyes kormány kitöltötte mandátumát, addig Bulgáriában ez nem így volt, különösen az elmúlt években. Hangsúlyozta: Magyarországon csak komoly támogatottsággal rendelkező pártok kerülhetnek be a parlamentbe. A múlt kérdéseinek lezárásáról szólva rámutatott: Magyarországon egy átvilágító bírókból álRoszen Plevneliev bolgár elnök hivatalában megbeszélést folytat a hivatalos látogatáson Bulgáriában tartózkodó Áder János köztársasági elnökkel Szófiában Roszen Plevneliev bolgár elnök katonai tiszteletadás mellett fogadja a hivatalos látogatásra a Bolgár Köztársaságba érkezett Áder János köztársasági elnököt ló testület akadályozta meg a rendszerváltást követően, hogy azok, akik az állambiztonsági múlt részei voltak, betölthesse- nek bizonyos pozíciókat. Egy, az orosz gazdasági kapcsolatok erősödésére és a korábbi szabadságtörekvésekre vonatkozó kérdésre Áder János úgy felelt: 1956 és a mostani gazdasági együttműködés között semmilyen kapcsolat nincs. Hozzátette: Magyarországnak jelenleg semmivel sem erősebbek a gazdasági kapcsolatai Oroszországgal, mint az elmúlt évtizedekben, vagy mint például Franciaországnak, Németországnak vagy más volt szocialista országoknak. A paksi erőmű bővítéséről szólva kijelentette: senki nem adott az oroszokénál versenyképesebb ajánlatot. A magyar államfővel együtt az Út a demokráciába: egyediek vagy átadhatók- e az átmenet tapasztalatai? című szekcióban szólalt fel a konferencián Roszen Plevneliev bolgár köztársasági elnök is, aki azonban arra mutatott rá, hogy országában a régi kommunista elit megerősítette gazdasági pozícióit. Reményét fejezte ki, hogy Bulgária tanul Németország vagy Magyarország példájából, és feldolgozza múltját, szembenéz azzal, mért - mint fogalmazott - a nem teljesen kinyitott (titkosszolgálati) dossziék, a nem teljesen kimondott igazságok nem tettek jót. Az egykori kommunista rendszerektől való legfőbb különbségnek a Bulgária és az egykori Szovjetunió között fennálló történelmi kapcsolatokat nevezte, hozzátéve: a részben az oroszok által finanszírozott modernizáció az átmenetre is rányomta bélyegét. A kétnapos konferenciát abból az alkalomból tartják, hogy Bulgária 2014. november mokratikus átalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte. A tanácskozáson kedden felszólalt Palasik Mária, az Állambiztonsági Levéltárak Történeti Levéltárának kutatásvezetője, szerdán szintén részt vesz a rendezvényen Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulás Nemzetközi Központjának elnöke. Az államfő a felszólalását követően találkozik Cecka Cacsevával, a bolgár nemzetgyűlés elnökével. Áder János a bolgár köztársasági elnök meghívására látogatott két napra Szófiába. Roszen Plevneliev másfél éve járt Magyarországon. Emelnék a reklámadót A kormány 40-ről 50 százalékra javasolja emelni a reklámadó legmagasabb kulcsát - mondta a Nemzet- gazdasági Minisztérium (NGM) adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén. Budapest. Pankucsi Zoltán a bizottság előtt lévő adótörvényekhez benyújtott háttéranyagot szóban kiegészítve közölte, felülvizsgálták a reklámadó kulcsait, és ezután döntöttek a legmagasabb kulcs emeléséről. Elmondta azt is, hogy csökkentenék a reklámadót fizetők adminisztratív terheit. Emlékeztetett arra, hogy a hirdetőknek jelenleg 20 százalékos adófizetési kötelezettségük van akkor, ha nincs igazolásuk a közzétevőtől arról, hogy a megkapott bevételből a közzétevő a reklámadó kötelezettséget teljesítetté. A helyettes államtitkár elmondása szerint azt tapasztalták, hogy sok esetben nem adnak ki ilyen igazolást a közzétevők vagy rossz tartalommal adják ki. Az egyik megoldás ezt a helyzetet úgy kezelné - folytatta -, hogy létrehoznának egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kezelt adatbázist az adót megfizetőkből. Ha egy megrendelő a reklámcélú közzétételét egy, a listán szereplő adózótól rendeli meg, akkor eleve nem is kellene igazolást kérnie. Pankucsi Zoltán közölte, a másik lehetőség az lenne, ha a megrendelő hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy kért, de nem kapott igazolást a reklámadó teljesítéséről. Hozzátette: ebben az esetben a bizonyítékot a NAV-hoz kell eljuttatnia. Pankucsi Zoltán ismertetése szerint a cafeteria rendszert úgy változtatnák meg, hogy 200 ezer forintig lényegében változatlan formában, elemekkel és adóterheléssel lehetne nyújtani a jövőben is. Közölte, 200 ezer és 450 ezer forint között SZÉP-kártya formájában lehetne a ma ismert adóteher mellett cafeteria juttatásokat nyújtani, 450 ezer forint felett 51,3 százalékos lesz az adóteher. A helyettes államtitkár kitért arra, hogy az adótörvények „talán legtöbb vitát” kiváltó pontja a távközlési adó kiterjesztése volt. Mint mondta, ennek visszavonására mind a gazdasági, mind a törvényalkotási bizottság benyújtott egy javaslatot. Hozzátette: azt is kezdeményezik, kerüljön ki a távközlési adóból az a rendelkezés is, amely lehetővé tette a társasági adó beszámítását a távközlésiadó-kötelezettségbe az érintett szolgáltatók számára. Pankucsi Zoltán beszámolt arról, hogy további vizsgálatokat tartanak szükségesnek, ezért egyelőre nem lesz előzetes kutatás-fejlesztési szakhatósági minősítés előírva társaságiadó-kedvezménynél. Tállai András, a NGM parlamenti államtitkára úgy értékelte, hogy valóban terjedelmes módosításokról van szó, de kevés benne az érdemi, mindössze néhány ilyen van csak. A módosító javaslatok jelentős része az állami támogatások európai uniós besorolásának változásából ered - jegyezte meg. Szilágyi György (Jobbik) azt firtatta, milyen hatástanulmányok készültek a jövedéki biztosítékok megváltoztatásáról. Mind a jobbikos, mind az MSZP-s képviselők kifogásolták, hogy a terjedelmes háttéranyagokat az éjszaka folyamán kapták meg, ezért a szocialisták többször is kezdeményezték, hogy az adótörvényekkel összefüggő módosításokat ne a nap folyamán tárgyalja a bizottság. Tóth Bertalan (MSZP) közölte, hogy párttársaival együtt kivonul a bizottság üléséről. Ezt azzal indokolta, hogy nem lehet az országgyűlési képviselőket olyan helyzetbe hozni, hogy egy hajnalban kiküldött háttéranyaggal kapcsolatban csak kormány érvelését vegyék figyelembe, mert nincs idejük arra, hogy azt szakértőkkel megvitassák. Hiányolta, hogy a kormány képviselői nem beszéltek arról, Norvégiával miért szűnik meg az áfavisszatérítési viszonosság. Nem támogatják sem a módosításokat, sem az eljárást - közölte, majd képviselőtársaival elhagyta a termet. A bizottsági ülés végén döntöttek „a módosítási szándékokról”, amelyek többségét támogatta a testület. Gulyás Gergely fideszes bizottsági elnök szóban jelentette be, hogyan változtassanak meg egy módosítót. Úgy tette fel szavazásra a jövedéki biztosítékokkal kapcsolatos egyik módosító javaslatot, hogy „ha éves nettó árbevétele magasabb, mint 300 millió forint, de nem haladja meg a 600 millió forintot a jövedéki biztosíték összege 40 millió forint”. Az eredeti javaslat szerint 60 millió forint lett volna - jegyezte meg. Ekkor Szüágyi György szót kért és azt javasolta, hogy ha így megy a kodifikációs munka, akkor ne 40 millió, hanem 30 millió legyen a jövedéki biztosíték. Egyre erősebb a civil szektor Budapest. - Évről évre egyre erősebb a civil szektor Magyarországon, a civil szervezetek száma egyre emelkedik - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a 7. Civil licit fenntarthatósági aukció megnyitóján, szerdán Budapesten. Az eseményen különböző civil szervezetek szolgáltatásait vásárolhatják meg az erre nyitott vállalatok. A helyettes államtitkár, az esemény fővédnöke kiemelte: ez a program azért fontos, mert segít a civil szervezetek finanszírozási problémáinak megoldásában, továbbá így olyan önkénteseket állíthatnak egy-egy kezdeményezés mellé, akik korábban nem vettek részt hasonló tevékenységben. Szigorúbb szabályok Budapest Szigorúbb pénzmosás elleni szabályok lépnek életbe januártól, a vállalatoknak év végéig nyilatkozniuk kell tényleges tulajdonosukról számlavezető bankjuknál, ennek hiányában nem indíthatnak banki műveleteket jövőre - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bank- szövetség szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint a pénzmosás elleni törvény 2013. július 1-i módosítása nyomán a jogi személyiséggel rendelkező hazai vállalkozások és jogi személyiséggél ntent rendelkező szervezetek, valamint az egyéb jogi személyek, például alapítványok, egyesületek képviselőjének 2014. december 31-ig írásban nyilatkozni kell számla- vezető hitelintézetüknél tényleges tulajdonosukról, amennyiben ezt korábban nem, vagy nem a jogszabálynak megfelelő tartalommal tették meg. Ha nincs olyan természetes személy, aki az adott szervezet tényleges tulajdonosa volna, akkor a vezető tisztségviselők adatait kell rögzítem. Ennek megfelelően azoknak a vállalkozásoknak is új nyilatkozatot kell tenni, amelyek korábban tett nyilatkozatuk szerint saját nevükben járnak el - olvasható a tájékoztatásban. A hitelintézetek adatai szerint számos - becslések szerint az érintett ügyfélkör egyharmadára rúgó - olyan vállalkozás és egyéb szervezet van, amely nem tett még tényleges tulajdonosi nyilatkozatot. A tényleges tulajdonosi nyilatkozat több hitelintézetnél elektronikusan is kitölthető, ha a kitöltő egyértelműen azonosítható, például internetbanki felületen kialakított formanyomtatvány esetében, és a személyes ügyfélátvilágítása korábban már megtörtént. A tényleges tulajdonos fogalmáról a pénzmosás elleni jogszabály, a 2007. évi CXXXVI törvény 3. paragrafusa r pontja ad részletes tájékoztatást, a hitelintézetek erre vonatkozó tájékoztatói pedig honlapjaikon és fiókhálózataikban érhetők el. A kötelezettség a lakossági ügyfelekre nem vonatkozik, amennyiben korábban személyes azonosításukra sor került, és számlavezetőjüknél a törvényben előírt adataik és tényleges tulajdonosi nyilatkozataik megfelelően rendelkezésre állnak - olvasható a közleményben.
