Nógrád Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 228-252. szám)
2014-10-01 / 228. szám
2014. OKTÓBER 1., SZERDA • Miért fontos a HR szakembereknek a munkahelyi stressz csökkentésével foglalkozniuk? Az emberi erőforrással való gazdálkodásnak magába kell foglalnia azt is, hogy a munkavállalók egészségesek legyenek és a lehető legjobb körülmények között dolgozzanak. Ez nem csak a munkavédelmi szakember feladata, azaz a HR-eseknek is érdemes munkavédelmi szempontokat is figyelembe venniük munkájuk során. A munkahelyi stressz csökkentése érdekében az optimális eredmény akkor érhető el, ha a munkavédelmi szakember és a foglalkozás egészségügyi szolgáltatást ellátó orvos is már a tervezéstől részt vesz a folyamatban. A menedzsment felelőssége nagyon fontos, hiszen minden felelős vezetőnek fel kell ismernie, hogy a hatékonyság romlásának oka gyakran a kimerült munkavállalókban rejlik. A munkahelyi stresszcsökkentés elsősorban elköteleződés kérdése! Tapasztalatok szerint a munkáltatók akkor hajlandóak tenni az ügy érdekében, ha felismerik, hogy milyen sokat nyerhet mind a vállalat, mind pedig a munkavállaló viszonylag kevés ráfordítással, ha kezelik a helyzetet. Ehhez persze alapos ismeretekre van szükség. A vállalati HR felelőssége, hogy tisztában legyen a stressz alapvető fogalmaival, modelljeivel, megjelenési formáival, a szervezetre és az egyénre gyakorolt negatív hatásokkal, valamint a stresszkezelés különböző módszereivel, és elsősorban a munkával kapcsolatos stressz csökkentésének pozitív hatásaival. • Melyek a stresszcsökkentés pozitív hatásai a szervezetre és az egyénre nézve? Szervezeti szinten észrevehető, hogy csökken a fluktuáció, ugyanakkor növekszik hatékonyság, csökkenek a betegség miatti hiányzások, lassanként az örök elégedetlen hangulatot felváltja az elégedettség érzése, kellemesebb lesz a munkahelyi légkör. A munkavállaló általános teljesítőképessége növekszik, képes jobban figyelni, koncentrálni a munkájára. Kevesebb hibát követ el, kevésbé ingerlékeny, nem keresi a konfliktusokat, nem agresszív az ügyfelekkel és a kollégákkal sem. Kiegyensúlyozottabb, mosolyog és testileg is egészségesebbé válik. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a munkahelyi stressz csökkentésével megóvjuk a munkatársak fizikai és pszichés állapotát, egészségét. Megőrizzük továbbá a teljesítőképességet, az érzelmi-motivációs és innovációs tőkét, valamint a belső folyamatok fejlesztése révén hatékonyabb és egészségesebb szervezeti működést realizálunk. • Mit kell tudni a munkahelyi stresszt kiváltó okokról? A munkával kapcsolatos stressz terén kétféle típusú ún. stresszort különböztetünk meg: az egyik az akut stressz, amelyik hirtelen, de alkalmanként jelentkezik, viszont ilyenkor nagyfokú megküzdési képességet igényel a munkavállalótól. A másik a tartós stressz, amely hosszútávon fennálló, szervezeti szinten megjelenő megterhelés formájában mutatkozik meg, és jellemző rá, hogy a krónikus stressz állapotát idézheti elő. A munkahelyeken megtalálhatunk általános, szinte minden típusú szervezetre jellemző potenciális stresszorokat, viszont találkozhatunk egyedi, külön ágazatra, vagy akár munkakörre vonatkozó specifikus munkahelyi stressztényezőkkel is. Különböző kutatások azonosítottak 6 tartós stresszfaktort, amelyek szervezeti szinten jelennek meg. Az első ilyen stresszor a követelmény és terhelés; a második a kontroll, befolyás hiánya; a harmadik a támogatás hiánya; majd a munkakapcsolatok minősége következik. Az utolsó két tartós stresszfaktor egyike a szerepek és szerepviszonyokban nyilvánul meg, a másik pedig maga a változás. • Mit kell tudni a stresszorok által okozott negatív következményekről? Minden vezetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a főbb szervezeti stresszorok milyen hatást váltanak ki mind az alkalmazottakban, mind pedig a szervezetben. A stressz a munkavállalók szintjén gyakorlatilag a betegség formájában jelenik meg, míg szervezeti szinten gazdasági veszteségekre kell számítani. Ezek közül a legjellemzőbb, hogy míg a toborzásra, tréningekre fordított költség növekszik, ezzel egy időben a cég profitcsökkenést realizál. Gyakoribbá válnak a negatív események a cég életében, csökken az ügyfélkör, a megrendelések száma, problémák adódnak a garanciavállalással, a konfliktusok egyre súlyosbodhatnak, az emberi erőforrás gazdálkodás során pedig egyértelművé válik, hogy egyre kevésbé motiváltak a dolgozók és egyre romlik a teljesítményük. $ Milyen kapcsolat van a stressz, a motiváció és a teljesítmény között? Két héttel ezelőtt említettem, hogy létezik pozitív és negatív stressz is. Azzal tisztában kell lenni, hogy a jó stressznek helye van a munkahelyeken! Ezt hívjuk úgy, hogy a „kihívás pozitív élménye”. Hiszen minden munkavállaló a saját optimális stressz szintje mellett képes munkáját a leghatékonyabban végezni. Ilyenkor kellően pozitívan áll a feladataihoz, képes energiáit a sikeres teljesítés érdekében mozgósítani. Kihívásnak éli meg munkafeladatait, a kitűzött célok teljesítését, sikeresen képes helytállni, megküzdeni az elvárásokkal. Ha valaki motivált, mert a belső hajtóerő kellően jól működik, akkor a teljesítmény is megfelelő, sőt kiemelkedő. Abban az esetben viszont, ha túl sok káros stressz van jelen a munkahelyen, azaz a dolgozó erejét már felemészti a túl nagy megterhelés, akkor az egyén úgy érzi, nem képes kontrollálni a helyzetet, nem tud sikeresen megküzdeni a terhelésekkel. Ilyenkor a lendületet adó kihívás már tovatűnik, és maga a munkavégzés már inkább extra megterhelést jelent. A meggondolatlanság, a túl sok hiba, a döntésképtelenség, és a rossz teljesítmény lesz inkább jellemző. A teljesítményromlás következtében pedig koncentrációs problémák, szétszórtság, enerváltság, míg végül teljes kimerültség jelentkezik. Ilyenkor a belső hajtóerő sem működik, azaz tartós stressz hatására a motiváció is eltűnik, a negatív érzelmek kerülnek előtérbe, a félelem, a szorongás, a bizonytalanság és a levertség. Összességében tehát elmondható, hogy az emberi erőforrással való gazdálkodás során arra kell törekedni, hogy az egyénhez mérten a stressz aktivitási szintet az optimális zónában tartsuk, hiszen ekkor érhető el optimális teljesítmény is. • Mit hívná fel a HR- és a munkavédelmi szakemberek figyelmét? Először is arra, hogy ne dugják homokba a fejüket. Foglalkozzanak a munkahelyi stresszel, kezeljék azt! Hiszen a munkával kapcsolatos stressz kezelése alapvető fontosságú az egészséges munkahelyek biztosításához és ezáltal a sikeres, eredményes vállalkozások működéséhez egyaránt. Nem olyan lehetetlen a megoldásokat megtalálni, mint ahogy elsőre tűnik. Kicsit bele kell ásni magunkat a témába, de szerencsére számtalan ingyenes szakmai anyag elérhető már. Érdemes a Munkavédelmi Felügyelőség www. ommf.gov.hu, valamint az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) honlapján www.osha.europa.eu tájékozódni. Továbbá az alábbi honlapokon is hasznos információk találhatók a munkahelyi stressz kezelésével kacsolatban: www.healthy-workplaces.eu, www.munkahelyistresz- szinfo.hu, www.munkahelyistresszkerdoiv.hu Jövő heti cikkünkben néhány gyakorlati tanáccsal is igyekszem segíteni a munkahelyi stressz csökkentése iránt elhivatott HR szakembereket és vezetőket. Work Way Club A MUNKAERŐ MESTER Elérhetőség: E-mail: korom.kinga@workwaydub.hu j tanacsado@workwaydub.hu Mobil: +36-20-849-5142 | +36-20-849-5176 www.workwayclub.hu l\ WmzMiumE °4Ji^ Az elmúlt két alkalommal a munkahelyi stressz kérdésével foglalkoztunk, és mivel a munkával kapcsolatos stressz egyre nagyobb problémát jelent napjainkban, így a humán erőforrás gazdálkodással foglalkozó szakemberek figyelmét is külön fel szeretnénk hívni erre. így most arról kérdezte Kopeczny Zsuzsa Tóth-Korom Kingát a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadóját, milyen lépéseket tud megtenni egy HR szakember annak érdekében, hogy a munkahelyi stresszt mind szervezeti, mind pedig az egyén szintjén minimalizálni lehessen.
