Nógrád Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 228-252. szám)
2014-10-29 / 250. szám
/ 2014. OKTÓBER 29., SZERDA Múlt heti cikkünkben a munkához való viszonyunkról, a kiégés és a munkamánia kapcsolatáról beszélgettünk, valamint arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a munka-alkoholizmus valójában komoly szenvedélybetegség. E témánkhoz kapcsolódva most arról kérdezte Kopeczny Zsuzsa Tóth-Korom Kingát a Work Way Club Kft. vezető HR szaktanácsadóját, hogy hogyan ismerhetjük fel magunkon a munkamánia tüneteit, milyen szakaszai vannak a folyamatnak, milyen kiváltó okok állhatnak a háttérben, és hogyan lehet megküzdeni a munka-függőséggel. • Melyek a munkamánia legfontosabb tünetei? A munkamánia ismertetőjelei lehetnek szervi- és viselkedésbeli tünetek egyaránt. Az alábbi szervi tünetek jelentkezhetnek: fáradtság, fejfájás, emésztési problémák, allergia, hasfájás, légszomj, mellkasi fájdalom, tie, szédülés. A viselkedésbeli tünetek közé sorolhatjuk az indulatkitöréseket, a nyugtalanságot, álmatlanságot, a kikapcsolódásra képtelenséget éppúgy, mint a hiperak- tivitást, türelmetlenséget, feledékenységet, a koncentrációs nehézséget, vagy akár az unalmat vagy a hangulatváltozást. A munkamániában szenvedők közül legtöbben a kimerülés, az összeesés határáig dolgoznak, s legtöbbször csak akkor állnak le, ha a testük már vészjelzéseket küld. Annak-ellenére, hogy a munkamánia mára hétköznapi fogalommá vált, önálló diagnózisként ritkán merül fel. Legtöbbször álmatlansággal, gyomorfájással, magas vérnyomással, fejfájással, szívritmuszavarokkal, állandósuló pánikérzéssel, depresszióval keresik fel orvosaikat e betegségben szenvedők. | • Hogyan ismerhetjük fel magunkon a betegséget? Mint a legtöbb függőség esetén, itt is az a legfontosabb, hogy az érintett felismerje tüneteit és bevallja magának, hogy munka-alkoholista. Legtöbbször a barátok és a családtagok veszik észre először a jeleket és megpróbálják felhívni az érintett figyelmét arra, hogy túlzásba viszi a munkát, amely már kényszeres cselekvéssé, szenvedélybetegséggé alakult. Szerencsés esetben az „áldozat" ilyenkor önvizsgálatot tart, és ő is felismeri a problémát. Sajnos ez az esetek kis százalékában történik így. A leggyakrabban nem képes a tünetekkel szembenézni, más magyarázatot keres, sokszor nem abban látja a hibát, ahogyan teszi a dolgokat, hanem abban, amit tesz. Nem veszi észre a túlzásba vitt tevékenységet, így az is előfordul, hogy a munkamániásból egészségmániás válik. A szakemberek azt tanácsolják, hogy nem szabad megvárni a szervi tünetek jelentkezését, hanem célszerű időnként néhány kérdést feltenni magunknak. • Mely kérdések lehetnek segítségünkre? Az 1983-ban alapított amerikai Anonim Munka-alkoholista Szervezet (www.workaholics-anonymous.org) honlapján 20 kérdés segít abban, hogy felismerjük, veszélyeztetettek vagyunk-e. Néhány ezek közül: Több, mint 40 órát dolgozom a héten? A munka az, amiről a leginkább és a legtöbbet szeretek beszélni? Azt hiszem, hogy rendben van, hogy hosszú órákat dolgozom, ha szeretem a munkám? Türelmetlen vagyok azokkal az emberekkel, akiknek a munka mellett más prioritásaik is vannak? Félek attól, ha nem dolgozom elég keményen, akkor elveszíthetem a munkám vagy kudarcot vallók? Irritál, ha valaki megkér, hogy fejezzem be a munkát és csináljak inkább valami mást? Este az ágyba is magammal viszem a munkám? Hétvégén vagy szabadságom alatt is „dolgozom”? Étkezés közben is dolgozom? Amennyiben a fenti kérdések közül háromra vagy annál többre igennel válaszolt valaki, akkor az ő esetében már fennállhat a munka-alkoholizmus problémája. Éppen ezért azt javaslom, hogy ebben az esetben üljön le a barátaival és a családjával, beszéljenek a helyzetről. Mert ez az, ami segít abban, hogy ténylegesen felismerjék a problémát. A felfedezés és beismerés az első lépés a gyógyulás útján. Hogyan alakul ki a munka-függőség? Fontos tudni, hogy a munkamánia nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, hanem egy folyamat, amelyben különböző fázisokat különítünk el. Az első fázis a bevezető szakasz, amikor valamilyen ok miatt a munka válik az illető életének középpontjává. A baráti és családi kapcsolatok veszítenek jelentőségükből, emiatt az érintett egyre többet dolgozik, sokat túlórázik és gyakran hazaviszi a munkát. A következő szakasz a kritikus fázis, amikor az egyén már nemcsak idejének nagy részét tölti ki a munka, hanem egész életvitelét ennek rendeli alá. A munka kezdi irányítani az egyént. Ez gyakran akkor fordul elő, ha ez az egyetlen terület, amelyben jól teljesít. Ekkor már a munkamentes időszakok feszültséget jelentenek, ezért mindig talál valamilyen okot, ürügyet arra, hogy dolgozhasson. Ha ebben valaki megpróbálja megakadályozni, akkor türelmetlenné, agresszívvá válik. A harmadik fázisban már elmondhatjuk, hogy krónikus munkamániában szenved az érintett. Egyre több feladatot vállal, feszegeti teljesítőképességének határait, viszont egyre rosszabbul teljesít, már észleli, hogy az összeomlás határán áll. Felismeri magán a testi és lelki tüneteket egyaránt, bár nem biztos, hogy tudatában van az azokat kiváltó okkal. Az utolsó fázis a végső stádium, amikor a szervezet kimerülése miatt rohamosan csökken a teljesítmény, már egyszerűbb feladatok megoldása is problémát jelent. A teljesítmény csökkenést maga az érintett is felismeri, amelynek következtében egyre feszültebbé, idegesebbé válik, növekszik benne a stressz és az önmagával szembeni elégedetlenség egészen addig, amíg végül összeomlik. Sajnos a legtöbben csak ekkor döbbenek rá betegségükre és csak ekkor jutnak el az orvoshoz. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy figyeljünk egymásra, legyünk tisztában a tünetekkel, hívjuk fel a figyelmet az intő jelekre és beszéljünk a problémáról, mert ezzel segíthetünk egymásnak. Sőt nem árt tudni, hogy milyen okok vezethetnek a munka-függőség kialakulásához. • Milyen tényezők játszhatnak szerepet a munkamánia kialakulásában? A legtöbb lelki eredetű megbetegedéshez vagy viselkedésbeli függőséghez hasonlóan, itt is több tényező játszhat szerepet! Az biztos, hogy az egyéni jellemzőkön kívül a szakemberek már rámutattak arra, hogy milyen „tipikus” dolgok erősíthetik e szenvedélybetegség felszínre törését. Ilyen például az iskola és a szülők túlzott teljesítmény-centrikussága, amely azt sugallja a gyermek számára, hogy ő csak akkor szerethető, ha mindig maximális erőfeszítéseket tesz, kiemelkedő eredményeket ér el. Ez az elvárás gyakran előre vetíti azt a felnőtt szerepet, amely ma is oly gyakori jelenség: nagyon sok ember munkájában elismert, sikeres vezető, aki napi szinten döntéseket hoz, ezzel szemben a „kifinomultabb” életében, azaz a magánéletében sokszor döntésképtelen, esetlen, határozatlan, aki nem tudja, hogy mit akar. Ök azok, akik felnőttként is önbizalomhiánnyal küzdenek, nehezen teremtenek kapcsolatokat, és általában félnek a másik nemtől. De nemcsak a túlzott teljesítményt elváró családokat veszélyezteti a munkamánia, hanem a „rossz családi háttérrel” rendelkezőket is, így például a széthullott családban neveke- dett vagy az alkoholista szülők gyermekeit. Ennek az az oka, hogy ők azt tanulják meg, hogy csak magukra számíthatnak, magukban bízhatnak, így mindent maximálisan a felügyeletük alatt kívánnak tartani, így a munka révén érhetnek el sikereket, amihez nem kell másik ember, csupán csak egy elvégzendő feladat. Meg lehet előzni a munkamániát? Igen. Ehhez nagyfokú önismeretre és tudatosságra van szükség, valamint őszinteségre magunkkal szemben. A család és a barátok szerepe is kiemelkedő, hiszen ők azok, akik leghamarabb szembesíteni tudnak minket az intő jelekkel. Fontos, hogy a munkamániára hajlamosaknak új magatartási formákat kell elsajátítaniuk. Célszerű új tevékenységekbe kezdeni úgy, hogy a munkától vesszük el az időt. Tudni kell időnként nemet mondani, és addig nem vállalni be új feladatokat, amíg az előzőt be nem fejezték. Ezen kívül meg kell tanulniuk priorizálni, valamint meghúzni a határt munkaidőre és a feladatok elvégzésére vonatkozóan. El kell sajátítaniuk a delegálás „művészetét”, ezáltal megtanulnak bízni kollégáikban, beosztottaikban és képesek lesznek mindenféle - nem csak a tökéletes - eredményt is elfogadni. Hiszen be kell vallanunk: olyan, hogy pótolhatatlan munkaerő nem létezik. Work Way Club A MUNKAERŐ MESTER Elérhetőség: E-mail: korom.kinga@workwayclub.hu | tanacsado@workwayclub.hu Mobil: +36-20-849-5142 | +36-20-849-5176 www.workwayclub.hu
