Nógrád Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 228-252. szám)

2014-10-21 / 245. szám

Együtt kell élni a barnamedvével! (Folytatás az 1. oldalról.) Nógrád megye. Kézzel fogható eredményeket is hozott az euró­pai barnamedve megtelepedésé­ről nemrég tartott salgótarjáni konferencia - tájékoztatta la­punkat Bacsa Béla, a Nógrád Me­gyei Kormányhivatal Földműve­lésügyi Igazgatóságának vezető­je. Azon településeken, amelyek határában a nagyragadozó állan­dó jelenléte már bebizonyoso­dott, figyelmeztető táblákat he­lyeznek ki, együttműködve a te­rületileg leginkább érintett Sal­gótarjáni Járási Hivatallal.- Rendezvényünk fő célja az volt, hogy a medve jelenlétével kialakuló helyzetet kezeljük - mondta Bacsa Béla. - Mindenek­előtt tájékoztatni kell a lakossá­got arról, hogyan viselkedjenek, ha a medve élőhelyén járnak, vagy találkoznak is az állattal. Igazgatóságunk, mint vadászati és halászati szakhatóság, a kon­ferenciára meghívta a Bükki és a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a vadgazdálkodási felsőoktatás, a Földművelésügyi Minisztérium munkatársait, az agrár- és a va­dászkamara szakembereit, a medve-előfordulásnak legin­kább kitett önkormányzatok és vadásztársaságok képviselőit, az ezeken a területeken dolgozó hi­vatásos vadászokat, mezőőröket és természetvédelmi felügyelő­ket is. A jelenlévő nógrádi szak­emberek meghatározott felada­tokat is kaptak a helyzet kezelé­sére. Előfordulhat például, hogy a téli vaddisznóhajtásokba med­ve kerül, ami mind a hajtők, mind a kutyák esetében okozhat gondokat. Ilyenkor ki kell kerül­ni az érintett területet! Bacsa Béla hozzátette: a med­vével együtt kell élni. A jövőben a hatóság szeretné bevonni a horgászokat is a munkába. Bebi­zonyosodott ugyanis, hogy a medvék egyik fő közlekedési út­vonala a felvidéki otthonterüle­tek és az új, észak-magyarorszá­gi élőhelyek között az Ipoly- völgy, ahol leginkább a horgá­szok észlelhetik jelenlétét. A konferencián Bajáik Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Erdészeti és Vadgazdálko­dási Főosztályának helyettes ve­zetője köszöntőjében kifejtette: a medve fokozottan védett faj Ma­gyarországon, így nem fordulhat elő még egyszer olyan illegális kilövés, mint ami Salgótarján mellett történt. A medve jelenlé­te miatt vadászati korlátozáso­kat nem kell bevezetni, de a ter­mészetvédelemmel való együtt­működés különösen fontos ezen a téren - mondta. A konferencia első előadásá­ban Faragó Zoltán író, újságíró, a megyei vadászkamara kultu­rális és hagyományőrző bizott­ságának elnöke foglalta össze a barnamedve nógrádi előfordulá­sának adatait. Elmondta, hogy a megye területén a XIX. század második felétől az 1990-es évek közepéig egyetlen bizonyított előfordulás ismert: 1938 október 18-án Bárna és Mátraszele kö­zött, a Gyalogút-lápa nevű he­lyen megsebeztek egy példányt, ami’ pár nappal* később Erdőkövesd és Pétervására kö­zött került terítékre. Az 1983- ban Zebegényben elejtett med­ve után 1994-ben a Börzsönyben figyelték meg a következő med­vét, majd az Ipoly-völgyben kezdtek sűrűsödni az előfordulá­sok, a határ mindkét oldalán. A faj jelenléte a 2013 telén Balassa­gyarmat mellett észlelt egyed fel­bukkanása óta, úgy tűnik, állan­dósult. Ez évben már Bárna, Cered, Rónafalu, Mátranovák, Etes, Karancsság, Salgótarján közigazgatási területéről több példány előfordulása is bebizo­nyosodott. Érdekesség, hogy a barnamedve elsőként éppen a Medves-vidékre települt vissza, ami nevét valószínűleg az egy­kor itt élő medvékről kapta. A rendszeres megfigyelések, a bo- csos anyamedve felbukkanása azt bizonyítják, hogy a faj már nem csak alkalmi kóborlóként jelenik meg ezen a tájon. Faragó Zoltán hozzátette: a Salgótarján szélén, az Eperjes- telepen ez év május 10-én elej­tett medve ügyében a rendőrség tájékoztatása szerint még tart a nyomozás. Gombkötő Péter, a Bükki Nem­zeti Park Igazgatóság zoológusa előadását a faj biológiájával kezdte. A barnamedve nem túl szapora, 30-35 életéve alatt az anyamedve 6-10 almot vet, átla­gosan 1-3 boccsal. A fiatalok legfeljebb fele éri meg a felnőtt kort, az egyik fő veszélyt éppen a kifejlett kan medvék jelentik rájuk. Azért'ölik meg a bocso- kat, fiogy a kicsinyeit elvesztő nőstényt mielőbbi párosodásra késztessék. Az anyamedvék másfél-két és fél évig is nevelik a fiatalokat. Az állomány szlovákiai túlsza- porodásával, ami a faj terjeszke­dését is okozza, csökken az egye- dek testmérete: az Északi-Kár­pátokban régen 450 kilós egye- deket is elejtettek, ma már mu­tatóba sem akad ekkora példány. A faj európai elterjedéséről el­mondta, hogy a teljes állomány 60-70 ezer példány között lehet, a legnagyobb állománysűrűség Oroszország és Skandinávia gyéren lakott részein fordul elő. A Kárpátokban összesen mint­egy 10 ezer medve él, a legtöbb Erdély déli és keleti tájain, illet­ve az Alacsony- és a Magas-Tát- ra erdeiben. Gombkötő Péter hozzátette: a fajjal való találkozás egyfajta lé­lektani felkészülést igényel.- Annak esélye sincs, hogy a medvét az ember kiabálással el­ijessze - mondta. - Elfutni sem le­het előle, mert a medve nagyon gyors, másodpercenként 17 méter megtételére képes. Fára is sokkal jobban mászik, mint az ember. A medve élőhelyein tanúsított, megfelelő óvatossággal azonban elkerülhetők a veszélyes helyze­tek: találkozás esetén a turista hátizsákját, élelmiszereit letéve, óvatosan hátráljon el a medve közeléből, közben pedig kerülje a szemkontaktust, mert azt az állat kihívásnak veheti. Az er­dőn célszerű némi zajt csapva járni, hogy a medvét ne lepje meg az ember közeledése. Az előadásban elhangzott, hogy Európában 1972 és 2002 között 36 halálos medvetámadás történt, ebből 24 Romániában. Az állomány sűrűsége miatt itt a legnagyobb az esély a fajjal való találkozásra, rendszeresen va­dásszák is, így sebzett egyed tá­madására több az esély. A Felvi­déken azonban az 1900-as évek eleje óta nem történt halálos ki­menetelű medvetámadás. A szlovákiai statisztika szerint a legveszélyesebbek a bocsos anya­medvék, a nem végzetes támadá­sok 46 százaléka írható a számlá­jukra. A vadászat közben történt sérülések aránya 20 százalék kö­rüli. Az adatok szerint szinte vala­mennyi medvetámadás húsz mé­ternél kisebb távolságról történt, egy esetről tudni, amikor a bocsos anyamedve 150 méteren túlról rontott az emberre. Szlovákiában a konfliktusok száma 2004 óta megritkult Ame­rikai példára az élőhelyeken a hul­ladéktárolást medvebiztossá tet­ték, illetve a lakosság körében is felvilágosító munkát végeztek Szemethy László, a gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének adjunktu­sa előadásában elmondta: az em­ber környezetébe a könnyen elér­hető élelemforrások vonzzák a többnyire fiatal medvéket, az állo­mánysűrűség is mindig a hozzá­férhető táplálék mennyiségétől függ. Hozzátette, hogy egyetlen tu­dományos kutatás eredménye sincs kőbe vésve, azok az adatok, amik régebben megállták a helyü­ket, ma már bizonytalanok, így a medve élőhelyének méretére vo­natkozó megállapítások is. Előadásában az európai bar­namedve életmódjáról kifejtette, hogy nem alszik igazi téli álmot, zavarás esetén könnyen feléb­red. A felmelegedéssel egyre enyhébbé váló teleken már most is előfordul, hogy egyes példá­nyok végig aktívak maradnak. Mivel ilyenkor is táplálékot kell szerezniük, még több az esély konfliktusok kialakulására.- Emberre Európában nem va­dászik, de Észak-Amerikából is­mertek ilyen esetek - mondta. - A menhelyeken élők már soha nem kerülhetnek vissza a termé­szetbe, mert az embertől nem félnek, csúcsragadozóként pedig mindenképpen érvényesítik a maguk akaratát! Szemethy László egy, a Kárpá­tokra kiterjedő vizsgálat ered­ményeinek ismertetése után el­mondta: Magyarország jelenleg az elterjedési terület peremén ta­lálható, hasonló helyzetben van Csehország is, ahová szintén most vándorolnak be a túlszapo­rodott kárpáti barnamedvék. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a bizonyítható előfordulá­sok mellett egyes példányok ész­revétlenül tartózkodnak egy-egy területen. Ennek megfelelően az állománybecslések eredményei, - persze nem csak a medvék esetében, - erősen megkérdője­lezhetők.- Az USA-ban csalétkeket rak­tak ki a medvék számára, amik körül szögesdrótot helyeztek el - mondta. - A fennakadt szőrszá­lak genetikai elemzése azt bizo­nyította, hogy a területen kétszer annyi medve él, mint amennyit a becslések alapján feltételeztek. Az előadó szólt arról, hogy szlovákiai állomány és az állan­dó megtelepedésre alkalmas ha­zai élőhelyek, a Börzsöny, a Mát­ra, a Bükk közötti zöld folyosókat a medvék kihasználják új élőhe­lyek keresése során. Terjeszke­désük miatt a faj károkozására is számítani lehet, a háziállatok és a méhkaptárok kerülhetnek a legnagyobb veszélybe.- A vaddisznó és az aranysa­kál esetében már láthattuk, hogy egyes fajok milyen állo­mánygyarapodásra képesek. A medve esetében nem tudni, hogy előfordulhat-e ilyen, de er­re az eshetőségre nem is készül senki... - mondta. Mivel Magyarországra Szlová­kiából érkeznek a medvék, az együttműködés minden lehetsé­ges téren fontos a két ország kö­zött, több területen is. Itt szere­pet kap, - más területek mellett, - az ismeretterjesztés, az oktatás, a kommunikáció, a legfontosabb azonban mégiscsak a megelőzés.- Ha a medve megtapasztalja, hogy valahol könnyen jut táplálék­hoz, onnan már nem lehet elriasz­tani, problémás egyed lesz belőle. A nyájak mellett a nagy testű őr­ző-védő kutyák alkalmazása in­kább a farkasok ellen hatásos. A kerítések építése, a villanypászto­rok telepítése jó megoldás, de a működtetés sem hanyagolható el, mert a ragadozók még azt is képe­sek időnként ellenőrizni, hogy áram alatt van-e a vezeték. Az egymáshoz hasonló szlo­vák és román törvényi szabályo­zás példáját kifejtve hozzátette: a szomszédságban a vadkárokért a vadgazdálkodóknak kell fele­lősséget vállalniuk, viszont a vé­dett fajok kártétele miatt az ál­lam a felelős. A barnamedve jogi státusáról Horváth Rita, az FM Természetvé­delmi Főosztályának munkatársa adott tájékoztatást. A fokozottan védett fajt nemzetközi egyezmé­nyek is védik, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. Amennyi­ben bebizonyosodik, hogy a Ma­gyarországon megtelepedő egyed itt is telel, a vacok környékén az ü- letékes hatóságok együttműködé­sével védőövezet kialakítására lesz szükség - mondta. A barnamedve elejtésére csak abban az esetben van lehetőség, ha emberre támad. F.z Iszemethy László előadása a megyeházán I Gipszöntvény az anyamedve Bárna határában ! talált, 28 centiméter hosszú nyomáról IA magasles, ahonnan a salgótarjáni medvét lőtték ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom