Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)
2014-09-09 / 209. szám
Szuper bulit tartott a Retro Rock Band ScrfassagjiarBai Az igényes zenét kedvelők körében jól ismert a Retro Rock Band. Korábbi lapszámunkban már beszámoltunk a város hivatalos augusztus húszadikai - délelőtti - ünnepségéről. Délután már a könnyebb műfajoké volt a főszerep a főtéren. Este pedig a Retro Rock Band adott jól sikerült koncertet, amelyen ezerfős nézősereg előtt a Republic népszerű számait játszotta a zenekar. A somoskői vár „meghódítása'’ Bartos József Igen. Megtörtént. Végre „meghódíthattam” a somoskői várat. Feljutottam a csúcsra. Úgy éreztem „enyém” a vár és a körülöttem elterülő világ is. Harminc éve - engedéllyel - már jártam erre. Ez akkor egy kötelező penzum, feladat volt. Azóta is vágytam megismerésére. Most az újabb látogatás során, minden fontos részletet megismerve - meg-megállva, sok mindent kifürkészve - csak a pillanat szépségének, a felfedezések örömének éltem. És az - még így, „csonkán” is - teljesen lenyűgözött. A vár a magyar épített örökség része, melyre büszkék lehetünk és a két szomszédos nációnak, nemzetnek együtt kell gondoskodnia arról, hogy további évszázadokon át fennmaradhasson. Sőt további rekonstrukcióval, újabb idegen- forgalmat vonzzon. A középkori vár a történelmi Nagy- Magyarország részeként, a Nógrád vármegyei település, Somoskő fölé magasodó 526 méteres vulkáni csúcsra épült. A13. században kezdték el építeni, majd mozgalmas századok után - a törökhódítás hírére - védműveit átépítették. Akkor kapta végleges formáját. 1576-ban a törökök elfoglalták és 1593- ig - jelezve a hódítók „dicsőségét” - a vártornyon lófarkas zászló lengett. A várat két alkalommal is felgyújtották, illetve a Rákóczi szabadságharc után felrobbantották. A 18. sz. végére romossá vált. Az elmúlt évtizedek felújítási munkálatai, illetve az ágyútorony részleges helyreállítása ellenére, az építőkre még sok-sok munka vár. Az 1560-as években gyakran megfordult a várban Balassi Bálint költő, aki Losonczy Anna várúrnő iránti érzelmeit, szerelmét a Júlia-versekben énekelte meg. Ugyancsak járt a várban egy másik jeles személy Petőfi Sándor is. Aki 1845. áprilisi felvidéki útja során eljutott Somoskőre is. Útirajzok című írásában erről meg is emlékezik. „Somoskő nem nagy vár, (...) de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.” A vár alatt - a somoskői oldalon - található a Petőfi emlékkunyhó, amely mindkét költőnek - Balassinak is - emléket állít. A vár életében a trianoni békeszerződés drámai fordulatot hozott. Az időközi terület visszacsatolások ellenére, a II. világháborút lezáró párizsi béke- szerződés a somoskői várat újra Csehszlovákiának ítélte. Noha a vár a település szélétől mindössze néhány méterre áll, mégis évtizedeken keresztül elzárták, megtagadták látogatását. Hál’ Istennek ma már minden formalitás nélkül látogatható. A várhegy északi oldalán évmilliós geológiai érdekesség, a híres bazaltömlés található. A képződményt „bazaltorgonának” is hívják, hisz a keskeny bazaltoszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. Alatta a letöredezett vulkáni tufából „kőzuhatag, kőtenger” keletkezett./Ez a vár legfontosabb építési anyaga is./ Ahogy körbejártam a várat nem kis büszkeség fogott el. Eleink tudását, erőfeszítését, a középkori várépítészet remeklését illetően. Nemcsak az építőanyagnak a meredek várhegyre történő felszállítása és beépítése, hanem a közel száz méteres szintkülönbség leküzdése miatt is. Nekem obsitos, kiszolgált várlátogatónak elég nehéz volt feljutnom a csúcsra, de amit tapasztaltam, a látvány, az mindenért kárpótolt. Ég és föld között éteri, mennyei nyugalom áradt és a természet szépsége mindenütt, ameddig a szem ellát. A kéznyújtásra lévő Salgó vára mellett, a Karancs, a Mátra és a Tátra hegyvonulatai látszottak. Sok látogatóval - például Martonvásárról, Sümegről, Szegedről, de nógrádival alig - találkoztam. Jó lenne remélni, hogy a nógrádi fiatalok is megismerik a magyarság egyik évszázados építészeti emlékét. Somoskő nem Eger vára, mégis gondolatban átéltem azt a heroikus küzdelmet, amelyet Gárdonyi Géza az Egri csillagokban leírt. Magam előtt láttam Dobó Istvánt, a várkapitányt, Mek-csey Istvánt, Bornemissza Gergelyt és a többi hőst, ahogy védték a várat. És ahogy a többi várban, a somoskőiben is védték a hazát. Jó lenne erre emlékeztetni gyermekeinket. Elődeink megharcolták jövőnk. Már magyar földön is megterem a narancs Nógrád megye. Dinnyéért indultak az észak-magyarországi revizorok, komoly ösz- szegű bírság lett az akció vége. Élénk fantáziával megáldott zöldséges bukott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzéssorozatában. A NAV munkatársai próba- vásárlást tartottak egy miskolci zöldségesnél, de a vállalkozó sem az ellenőröknek, sem pedig a többi vásárlónak nem adott nyugtát A mulasztás már önmagában büntetéssel jár, amit még az is tetézett, hogy üzletben végzett zöldség- és gyümölcsárusításkor pénztárgépet kell használni, a vállalkozó azonban sem hagyományos, sem új típusú pénztárgépet nem üzemeltetett, ráadásként kiderült, hogy még meg sem rendelte az online kasszát. Dr. Körtvélyesi Zsuzsanna sajtóreferens, főosztályvezető lapunknak elmondta: a zöldséges azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy őstermelőnek vallotta magát Valójában azonban sem érvényes őstermelői igazolvánnyal, sem pedig értékesítési betétlappal nem rendelkezett, sőt, a NAV nyilvántartása szerint még szja- bevallást sem adott be a múlt évre. A boltban egyébként számos hazánkban is megtermő zöldség és gyümölcs mellett déli gyümölcsök, köztük narancs is kapható volt A napokban újra felkeresték a revizorok az üzletet, a vállalkozó azonban nem tanult a hibájából, és ismételten nem adott nyugtát Az ilyen ismétlődő mulasztások esetén 1 millió forintig terjedő bírság mellett üzletbezárást is kiszabhat a NAV, valamint a korábbi év elmaradt bevallásai miatt azonnali utólagos ellenőrzést indít. Górcső alatt a szí elláá Mint arról lapunk hasábjain már több alkalommal is beszámoltunk, a Rétsági Járóbeteg-szakellátó Központ egyre magasabb színvonalon biztosítja betegei számára az egészségügyi ellátást. Bugarszki Miklós ügyvezető' igazgatót arra kértük, értékelje a mögöttünk hagyott időt, szóljon a betegek és a kórház kapcsolatáról és ossza meg velünk a jövőre vonatkozó terveket, az esetleges fejlesztésekre vonatkozó elképzeléseket.- Ha néhány mondatban kellene értékelnie 2014-es év első felét, mit emelne ki?- Egy intézmény életében két meghatározóan fontos szempontot érdemes szem előtt tartani: az egyik a forrásszerzés, forrásbiztosítás a másik pedig a szakmai teljesítmény, amely az egészségügyi ellátás esetébe mérhető és szubjektív elemekkel írható le - kezdte Bugarszki Miklós: - Az év első felében sikerült a rendelkezésre álló teljesítmény-volument teljes mértékben felhasználni és ezzel biztosítani a stabil gazdálkodási hátteret, ami alapvető feltétele a korrekt szakmai munkának, esetünkben a betegek ellátásának. Ez mellett 2014 első félévében egy TÁMOP-pályázat aktív szakaszába érkezett intézményünk, amely lehetőséget biztosított a térséghez tarozó településeken egészségi állapot felmérésére, ami közelebb vitt minket az ellátandó lakossághoz és a családorvosokkal is szorosabb kapcsolatot alakíthattunk ki.- Hogyan foglalná össze az intézmény élén eltöltött időt?- 2010 októberétől dolgozok az intézményben, először mint intézményvezető igazgató, majd 2011 tavaszától az ügyvezetői feladatokat is én látom el. Mivel a rétsági rendelőintézetet TIOP fejlesztésben hozták létre, néhány rendelés kivételével az egészségügyi ellátás szervezését szinte a nulláról kellett kezdeni. Az első időszak a szakhatósági engedélyek beszerzésével és a munkatársak felkutatásával telt. Ez rengeteg utánjárást igényelt és amikor ezen túljutottunk, a rendelések megszervezése volt a fő feladat. A következő kihívást az jelentette, hogy megismertessük magunkat a családorvosokkal és a betegekkel. Ebben az időszakban felkerestem a háziorvosokat és a balassagyarmati, illetve a váci kórházat a szakmai kapcsolatok kiépítése érdekében, és szórólapokat juttattunk el a lakossághoz, amelyek tartalmazták a rendeléseinket és rendelési időinket. Mára elmondható, hogy ez a munka sikeres volt, a rétségi rendelőintézet beépült a lakosság és a szakmai ellátók tudatába is. Bugarszki Miklós: „a lehetőségek legoptimálisabb kihasználásával tesszük a dolgunkat"- Egy felsővezető számára ma talán az egyik legfontosabb „adalék” az eredményes munkához az inspiráció. Ön miben és hogyan találja meg ezt?- Kicsivel több mint harminc éve dolgozok az egészségügyben, pályámat segédápolóként kezdem . Mindig volt egy kis hiányérzetem, hogy az, amit egészségügynek nevezünk lehetne jobb, lehetne beteg-cent- rikusabb, gazdaságosabb, emberségesebb. Szakmai utam során mindig arra törekedtem, hogy ezeket megvalósítsam és a jelenlegi beosztásomban is ezeket az értékeket tartom a legfontosabbnak. Ha biztos leszek benne, hogy elértem, akkor új célokat kell keresni, olyanokat amelyek még inkább javítják az ellátandó lakosság elégedettségét.- Munkahely szempontjából mennyi embernek biztosítanak munkát, van-e lehetőség a szakrendelőn belül tudásuk fejlesztésére; támogatják-e például a továbbtanulást?- Főállású munkatársaink átlagos száma 23-25 között mozog, de az egyéb jogviszonyban lévőkkel együtt közel 60 fő dolgozik nálunk. Mivel az egészségügyben a munkavégzés érvényes működési nyilvántartáshoz kötött, és ez csak folyamatos továbbképzéssel újítható meg, intézményünk az ehhez szükséges továbbképzéshez időbeli és anyagi támogatást is nyújt. Nálunk a jó munkavégzés alap, csak csapatként lehetünk sikeresek, így aki ehhez hozzájárul, az egységes megítélésben részesül és azonos juttatásokat kap. Szerencsére a munkatársaink kiválasztásakor is ez volt a mértékadó, így 2010 óta stabil csapattal dolgozunk.- Milyen visszajelzések érkeznek a betegektől? Mivel tudnak „többet” nyújtani, mint más egészségügyi intézmények?- 2011 áprilisában nyitottuk meg kapuinkat a betegek előtt, azóta megközelítőleg 24000 ellátó-páciens találkozás történt és csupán 2 esetben volt betegpanasz. A környező települések lakossága szívesen veszi igénybe rendelőnkben az ellátást. Ez köszönhető annak, hogy a rendelő orvosaink ismertek a területen és az intézményben is kulturált körülményeket találnak. Az sem elhanyagolható, hogy az új beruházás velejárója a korszerű eszközpark, a diagnózis biztonságához nagymértékben hozzájárul, illetve a röntgen esetében az egy vizsgálatra jutó rendkívül alacsony sugárterhelés. Egyes rendeléseinkre az előjegyzési idő is rö- videbb mint Balassagyarmaton vagy Vácon. Szemészetre szinte egy-két héten belül adunk időpontot. Máshol erre akár hónapokat is várnak.- Hogyan látja az előttünk álló időszakot?- Hogy mit hoz a jövő, azt nehéz megmondani. Az biztos, hogy a jelenlegi finanszírozás mellet tartós működési biztonság csak nagyon nehezen tartható fenn. Az egészségügyi kormányzat szavakban már eljutott oda, hogy a járóbeteg szakellátás szerepének erősítését priorizálná, de a tettek eddig nem ezt mutatták. Én azt gondolom, hogy a biztonságos működéshez az állami felelősség- vállalást fokozni kellene, mind a finanszírozás, mind a humán utánpótlás területén. Mi addig is a lehetőségek legoptimálisabb kihasználásával tesszük a dolgunkat.
