Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)

2014-09-06 / 207. szám

Budapest Kiváló egyetemekre és főiskolákra egyaránt szükség van Magyarországon a felsőokta­tási államtitkár szerint. Palkovics László erről az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem (ELTE) 380. tan­évnyitóján beszélt pénteken Bu­dapesten. Kiemelte: világossá kell tenni, hogy a főiskola nem kis- egyetem vagy előegyetem, ha­nem egy másik fajta intézmény, aminek ugyanolyan missziója van, mint az egyetemeknek. Szükség van kiváló egyetemek­re, de szükség van főiskolákra is, és ez különösen igaz azokra a ki­sebb vidéki intézményekre, ame­lyek az oktatáson, kutatáson túl jelentős szérepet látnak el a kö­zösségszervezési, vidékfejleszté­si feladatokban - jelentette ki Palkovics László. Az államtitkár azt mondta, nem hisz abban, hogy az egységes felsőoktatás egyes elemeit egymás rovására kellene fejleszteni, éppen ellen­kezőleg: támogatni kell az intéz­mények közötü együttműködést. Az államtitkár úgy fogalmazott, a felsőoktatás világa ma ismét moz­gásban van, intézmények jöttek létre, hamarosan elindulnak a duális képzések és bevezetik a kancellári rendszert. Azt mondta, bár utóbbitól sokan tartanak, ő ebben komoly lehetőséget lát pél­dául a hatékonyságnövelés terén. Jelezte, hogy hamarosan megtör­ténnek az első kinevezések, és az érintettektől azt kérte, segítsék a kancellárok munkáját a sikeres együttműködés érdekében. Palkovics László közös célként je­lölte meg, hogy a felsőoktatásban megszerzett képzettséggel gyor­san és a végzettségi szintnek megfelelő álláshoz jussanak a hallgatók. Közölte, a felsőoktatá­si stratégia kimunkálásában az államtitkárság együttműködik az intézményekkel, így az ELTÉ- vel is. Intenzív megbeszéléseket folytattak az elmúlt hetekben, az ELTE rektorával a második körös egyeztetés előző nap zárult le. Ki­emelte a kutatás-fejlesztési bevé­telek növelését és a külföldi hall­gatók számának növelését. Jelez­te: a stratégia jogszabályi válto­Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetem téri épülete Budapesten, ahol tanévnyitó szenátusi ülést tartottak zást jelent majd. Utalva az ELTE évfordulós tanévkezdésére azt mondta: a hagyomány kötelez, és ott van az egyetem falai között. Többek között ez is szerepet ját­szott abban, hogy az intézmény kiemelt rangot és kutatóegyete­mi címet kapott. Mezey Barna, az ELTE rektora az ünnepi szenátu­si ülésén kiemelte: lassan négy évszázada, hogy az egyetem üd­vözölheti a tudásra vágyó diáko­kat és az oktatókat falai között, ez a tradíció pedig soha nem je­lentette, jelenthette, hogy elége­detten hátra dőljenek. Minden ünnepi alkalom esély annak számba vételére, hol állnak, és merre érdemes továbblépni - tet­te hozzá. A rektor fő elvként a ha­gyományok követését jelölte meg, és azt mondta, az ELTE szerkeze­tében és kínálatában folyamato­san fejlődő, hallgatói létszámát gyarapító, kutatási spektrumát szélesíteni kívánó egyetem, amelynek diplomái univerzális elismertségnek örvendenek. A költségvetési támogatás csökke­nése és az állandósulni látszó bi­zonytalan szabályozási környezet ellenére az ELTE színvonalát, te­kintélyét és becsületét egyaránt meg tudta őrizni. A felvételi ada­tok azt mutatják a társadalom bi­zalma töretlen az intézmény iránt - értékelte Mezey Barna. El­mondta: 22 ezer diák, minden ötödik felvételiző, az összes je­lentkező 21,5 százaléka ide adta be kérelmet. A pótfelvételi után ősszel 8800-an kezdhetik meg ta­nulmányaikat az ELTÉ-n. A rektor megjegyezte, a jogi és a bölcsész­képzésre felvettek száma nőtt, ami azt mutatja, van igény a tár­sadalomban az ilyen irányú kép­zésekre. A Magyar Rektori Konfe­rencia tiszteletbeli elnöke úgy lát­ja: továbbra is betöltik azt a veze­tő szerepet, amelyre évszázados hagyományai kötelezik az intéz­ményt, ahol a mennyiségi és mi­nőségi kritériumok egyszerre ér­vényesülnek. Valódi nemzeti in­tézményként jellemezte az egye­temet,, és azt mondta: 51 olyan képzésük van, amely sehol más­hol nincs az országban. Ugyanak­kor a nemzetközi mezőnyben is meg kell állniuk a helyet, ezért Mezey Barna az egyetem „nemzetköziesítését” tartja az egyik legfontosabb célnak. Az egyik gólyatáborban a közelmúlt­ban történt erőszakkal összefüg­gésben kitért arra is: a hallgatói önkormányzatiság több elemét új­ra kellgondolni, ezt már a HÖOK is felvette. Rögzítette, az egyetem vezetése őszintén sajnálja a tör­ténteket, gyors és határozott lépé­seket tettek, megerősítették a mo­rális értékrendjüket. Hiszi, hogy az ELTE képes megőrizni reputá­cióját a magyar felsőoktatásban - mondta Mezey Barna. Utalva a szabályozási környezet változása­ira jelezte: „megint” várják a kor­mány felsőoktatási stratégiáját és készülnek a kancellári rendszer indításából fakadó változásokra. Korábbi aggályaikat felidézve azt mondta: partnerek lesznek a megvalósításban. Az ELTE gazdál­kodási fegyelme, forrásfelhaszná­lása nemcsak törvényes, hanem példamutató is lehet más intéz­mények számára - tért ki a közel­múlt vizsgálataira a rektor. Nő az állatjóléti támogatás Kiskunfélegyháza. A baromfiágazatban 8 mil­liárd forintról 11 milliárd forintra nő jövőre az állatjóléti támogatások összege - mondta Feldmann Zsolt agrárgazdaságért felelős he­lyettes államtitkár pénteken Kiskunfélegyhá­zán, egy szakmai tanácskozáson. Hangsúlyozta: az állattenyésztés fejleszté­se érdekében a magyar kormány döntött ar­ról, hogy a Több munkahelyet a mezőgazda­ságba elnevezésű program keretében a ma­gyar baromfiágazat 11 milliárd forint támo­gatási forráshoz jut 2015-től. A helyettes ál­lamtitkár, a XVI. Kiskunfélegyházi Libafesz­tivál keretében megrendezett szakmai kon­ferencián elmondta, a broilercsirke tenyésztőknek és a kacsa-, libatenyésztők­nek valamennyi, állatjóléti kiadással kapcso­latos költségét megtérítik. Feldmann Zsolt szerint a támogatásnövekedés az ágazat szá­mára a mostani kiélezett piaci helyzetben nagyon komoly segítség. Szólt arról, hogy a következő évben rendelkezésre álló 11 milli­árd forint lehetővé teszi, hogy a baromfitar­tók már az idei negyedik negyedéves támo­gatási igénylésük után az emelt összeget kap­ják 2015 elején kézhez. A helyettes államtit­kár előadásában kitért arra, hogy az Európai Unió a sertés-, illetve a baromfihús előállítást ipari tevékenységként kezeli, ezért nem tá­mogatja, így a 11 milliárd forintos támogatást tisztán nemzeti forrásból biztosítja a kor­mány. Csorbái Attila, a Baromfi Termékta­nács elnöke kiemelte, hogy a baromfiágazat, jellemzően magyar tulajdonosi viszonyok fenntartása mellett, képes volt termelését nö­velni, 60 ezer ember foglalkoztatását biztosí­tani. Adatai szerint a magyar baromfiágazat a harmadik helyen áll az az uniós tagország­ok baromfihús önellátási listáján, így jelen­tős mennyiséget tud exportálni. Kiemelke­dőnek nevezte, hogy a baromfiágazat évente mintegy 30 milliárd forint adót fizet, amely­hez még hozzáadódik az áfa-befizetés. Támogatják a foglalkoztatást Budapest Dénes Ákos, a Kockacsoki Nonprofit Kft. ügyve­zetője a cég Budafoki úti csokoládéműhe­lyének avatásán. Ujbuda önkormány­zata a műhelynek helyet adó ingatlan kedvezményes bér­beadásával támogat­ja autista fiatalok fog­lalkoztatását. Teréz anya-szobor Budapesten ********************* PALM uim*01 &ÍSYENDÉGL© , Seljótarján, Rákóczi út ÍTZ. Telefon-. 0t-70/??r~&Z? i? BETÍ «MENÜ 2©í 4, SZEPTEMBER 8 - IS.*1* II I' * A menü Ám: FtO Ft, k.íszÁllítÁsuU: tfO Ft. mm babfőzelék - f ült kotr Ász Süti KEDD Tojá-sleVes JAíKqyMos csirkemáj-rizs SZERDA bográcsgulyás Mákos tészta. fit v* Zöl^shUVes F-O-kjrtt krumpli PÉNfEfc borsókrémleves Tejszínes csirkemell - tészta, mn,m ‘kmfiolleVes Sült csirkecomb - kukoricáé rizs mmmmmmmmmnmmmm W Tanévnyitó az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom