Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)

2014-09-29 / 226. szám

Ki korán kel, ilyen látványra lel. Salgótarján, A meteorológiai ősz beköszöntét sajnos az időjá­rás is követte, megtréfálva min­ket a vénasszonyok nyarán. Me­gyénk legtöbb településén közel fagypont közeli hőmérsékletet érezhettünk a napokban és di­dergésen indultunk útnak. A Beszterce lakótelep mesterséges tava a kora reggeli órákban ezen oldalát mutatta a szemlélőnek. A hajnali kép még azoknak is örök emléket nyújt, akik gyako­ri vendégei ennek a környék­nek, a turistáknak meg pláne... Gyurkó Péter képriportja Ősszel megfigyelhető az elmú­lás - aki ettől a kifejezéstől megijed, az gyönyörködjön a természet téli álomba vonulá­sának legszebb pillanataiban. Színesedő erdők, friss levegő, csípős reggelek, korai sötéte­dés, mind-mind különös han­gulatot adnak ennek az idő­szaknak és akik gyakorlott ter­mészetjárók, tudják jól, hogy ennél jobb időszak nincs is a túrázásra. Némi elemózsia a hátizsákba, bakancs a lábra és irány Magyarország három re­mek túrahelyének valamelyike vagy mindegyike. KöszegMiegység, (rótt kő Nyugatról keletre haladva teljesen egy­értelmű, hogy Kőszeget és térségét mutat­juk be elsőként. A Kőszegi-hegységben a kötelező csúcs, amelyre fel kell jutni, az írottkő. Az egykor határállomásként is mű­ködő toronyba tartó túrát lehet Kőszegről és esetleg Velemről is indítani. Ha Kőszegen van is a szállásunk, ak­kor is könnyedén eljutunk Velemre, a csodaszép kis településre, ami már ön­magában is elegendő lehetne egy kelle­mes nap eltöltésére. A csúcsig érintjük a Szent-Vid Kápolnát, az Országos Kék­túra emlékhelyét, sőt még átvágunk egy csodás fenyőerdőn is. A csúcson aztán el­olvashatjuk a kőkilátó falán elhelyezett emléktáblát a trianoni határról, megnéz­hetjük az 1922-es feliratú határkövet, a tetőről pedig jól körbetekinthetünk, szép időben pedig akár az Alpokig is elnéze­lődhetünk. Kőszeg felé aztán újabb látni­valók következnek, mint a gyönyörűen felújított és múzeumként üzemelő stá­jerházak, a pazar panorámával bíró Óház-tető, a kőszegiek kedvenc kirándu­lóhelye, a Hét(vezér)-forrás, a trianoni kereszt vagy épp a Szent Korona egyko­ri háborús búvóhelye Kőszeg határában. A városba beérve aztán persze újabb látványosságok várnak ránk, élükön a lurisics-várral és nem mellékesen kelle­mes éttermek, kávézók, ahol a fáradt vándor kellemesen átmelegedhet és csil­lapíthatja a kicsivel több mint húsz kilo­méteres túra után ránk törő éhségét. Pilis, Dobogókő Másik nagy kedvencünk természe­tesen a Pilis és annak legmagasabb pontja, a Dobogókő. Hogy most akkor itt van-e a Föld szívcsakrája vagy sem, erről még nagyon sokáig fognak vitáz­ni néhányan. Sebaj, akármi is van ott, az biztos, hogy nagyon jó dolog Dobogókőn időz­ni. És hogy ne csak a csúcsot említsük meg, ez esetben egy olyan körtúrát is megemlítünk, ahol aztán van bőven lát­nivaló. Magyarország egyik leglenyű­gözőbb túraútvonala a kedves kis Duna- parti településről, Dömösről induló út­vonal, ami a Rám-szakadékhoz visz. Ide aztán tényleg csak rendes túracipőben érdemes kilátogatni, mivel a láncokkal és létrákkal megsegített útvonal ned­ves szakaszain meg-megcsúszhatunk - tekintve, hogy mégiscsak egy patak medréről van szó. Miután kigyönyör­ködtük magunkat és megúsztuk, hogy nem szakadt ránk ma sem ez a gyönyö­rű természeti képződmény, folytathat­juk utunkat felfelé Dobogókőre. Miután körbenéztünk a kilátópont­ról, indulhatunk is vissza Dömösre, de természetesen egy másik útvonalon. Sokak szerint ugyanis a Prédikálószék és a Vadálló-kövek nevekkel illetett ter­mészeti képződmények felé érdemes venni az útirányt és úgy visszajutni a Duna-partjára a húsz kilométeres túrát követően. Mátra, Kékestető Magyarország legmagasabb pontja - mint azt köztudott -, épphogy 14 méter­rel emelkedik az ezer méter fölé, de ha felmegyünk a kilátóba, akkor még pár méterrel magasabbra kerülhetünk. Ér­demes is megtenni ezt a kis liftezést, ha már felmásztunk a Kékesre, mert elég pazar panoráma tárul elénk a szabad­téri körerkélyen. A Kékesre feljutni természetesen több irányból is lehet. A környék leg­mozgalmasabb üdülőtelepülésről, Mátrafüredről például máris három ki­jelölt ösvény, a piros, a zöld és a kék há­romszög jelzés is felvisz a csúcsra. A legelső kicsivel több mint nyolc kilomé­teres, a középső a hét kilométerhez van közelebb, míg az utolsó a hatezer métert sem éri el. Nyugati irányból ml a Mátraszentistván felől jövő Országos Kéktúra útvonalat javasolják, ami egyébiránt érinti a szintén csodás kör­nyezetet biztosító Galyatetőt, majd on­nan egy igazán szép úton visz fel az or­szág tetejére, a kiindulóponttól a végál­lomásig 18 kilométeren keresztül. Ha keleti irányból érkezünk ugyanezen a jelzésen, érdemes Sírokról indulni és úgy felmászni a hegyre. Ez utóbbi útvo­nalon is csodás látvánnyal és érzések­kel gazdagodhatunk és igazi terepasz­talként fog kirajzolódni alattunk az egy­re szélesebb és egyre inkább messze­ségbe tűnő, színes, őszi táj. Bármelyiket is választjuk, biztos, hogy az őszi erdőben túrázásnál ke­vés jobb dolgot talált fel magának ed­dig az ember. Túrázás lombhullatás közepette

Next

/
Oldalképek
Tartalom