Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)
2014-09-29 / 226. szám
Ki korán kel, ilyen látványra lel. Salgótarján, A meteorológiai ősz beköszöntét sajnos az időjárás is követte, megtréfálva minket a vénasszonyok nyarán. Megyénk legtöbb településén közel fagypont közeli hőmérsékletet érezhettünk a napokban és didergésen indultunk útnak. A Beszterce lakótelep mesterséges tava a kora reggeli órákban ezen oldalát mutatta a szemlélőnek. A hajnali kép még azoknak is örök emléket nyújt, akik gyakori vendégei ennek a környéknek, a turistáknak meg pláne... Gyurkó Péter képriportja Ősszel megfigyelhető az elmúlás - aki ettől a kifejezéstől megijed, az gyönyörködjön a természet téli álomba vonulásának legszebb pillanataiban. Színesedő erdők, friss levegő, csípős reggelek, korai sötétedés, mind-mind különös hangulatot adnak ennek az időszaknak és akik gyakorlott természetjárók, tudják jól, hogy ennél jobb időszak nincs is a túrázásra. Némi elemózsia a hátizsákba, bakancs a lábra és irány Magyarország három remek túrahelyének valamelyike vagy mindegyike. KöszegMiegység, (rótt kő Nyugatról keletre haladva teljesen egyértelmű, hogy Kőszeget és térségét mutatjuk be elsőként. A Kőszegi-hegységben a kötelező csúcs, amelyre fel kell jutni, az írottkő. Az egykor határállomásként is működő toronyba tartó túrát lehet Kőszegről és esetleg Velemről is indítani. Ha Kőszegen van is a szállásunk, akkor is könnyedén eljutunk Velemre, a csodaszép kis településre, ami már önmagában is elegendő lehetne egy kellemes nap eltöltésére. A csúcsig érintjük a Szent-Vid Kápolnát, az Országos Kéktúra emlékhelyét, sőt még átvágunk egy csodás fenyőerdőn is. A csúcson aztán elolvashatjuk a kőkilátó falán elhelyezett emléktáblát a trianoni határról, megnézhetjük az 1922-es feliratú határkövet, a tetőről pedig jól körbetekinthetünk, szép időben pedig akár az Alpokig is elnézelődhetünk. Kőszeg felé aztán újabb látnivalók következnek, mint a gyönyörűen felújított és múzeumként üzemelő stájerházak, a pazar panorámával bíró Óház-tető, a kőszegiek kedvenc kirándulóhelye, a Hét(vezér)-forrás, a trianoni kereszt vagy épp a Szent Korona egykori háborús búvóhelye Kőszeg határában. A városba beérve aztán persze újabb látványosságok várnak ránk, élükön a lurisics-várral és nem mellékesen kellemes éttermek, kávézók, ahol a fáradt vándor kellemesen átmelegedhet és csillapíthatja a kicsivel több mint húsz kilométeres túra után ránk törő éhségét. Pilis, Dobogókő Másik nagy kedvencünk természetesen a Pilis és annak legmagasabb pontja, a Dobogókő. Hogy most akkor itt van-e a Föld szívcsakrája vagy sem, erről még nagyon sokáig fognak vitázni néhányan. Sebaj, akármi is van ott, az biztos, hogy nagyon jó dolog Dobogókőn időzni. És hogy ne csak a csúcsot említsük meg, ez esetben egy olyan körtúrát is megemlítünk, ahol aztán van bőven látnivaló. Magyarország egyik leglenyűgözőbb túraútvonala a kedves kis Duna- parti településről, Dömösről induló útvonal, ami a Rám-szakadékhoz visz. Ide aztán tényleg csak rendes túracipőben érdemes kilátogatni, mivel a láncokkal és létrákkal megsegített útvonal nedves szakaszain meg-megcsúszhatunk - tekintve, hogy mégiscsak egy patak medréről van szó. Miután kigyönyörködtük magunkat és megúsztuk, hogy nem szakadt ránk ma sem ez a gyönyörű természeti képződmény, folytathatjuk utunkat felfelé Dobogókőre. Miután körbenéztünk a kilátópontról, indulhatunk is vissza Dömösre, de természetesen egy másik útvonalon. Sokak szerint ugyanis a Prédikálószék és a Vadálló-kövek nevekkel illetett természeti képződmények felé érdemes venni az útirányt és úgy visszajutni a Duna-partjára a húsz kilométeres túrát követően. Mátra, Kékestető Magyarország legmagasabb pontja - mint azt köztudott -, épphogy 14 méterrel emelkedik az ezer méter fölé, de ha felmegyünk a kilátóba, akkor még pár méterrel magasabbra kerülhetünk. Érdemes is megtenni ezt a kis liftezést, ha már felmásztunk a Kékesre, mert elég pazar panoráma tárul elénk a szabadtéri körerkélyen. A Kékesre feljutni természetesen több irányból is lehet. A környék legmozgalmasabb üdülőtelepülésről, Mátrafüredről például máris három kijelölt ösvény, a piros, a zöld és a kék háromszög jelzés is felvisz a csúcsra. A legelső kicsivel több mint nyolc kilométeres, a középső a hét kilométerhez van közelebb, míg az utolsó a hatezer métert sem éri el. Nyugati irányból ml a Mátraszentistván felől jövő Országos Kéktúra útvonalat javasolják, ami egyébiránt érinti a szintén csodás környezetet biztosító Galyatetőt, majd onnan egy igazán szép úton visz fel az ország tetejére, a kiindulóponttól a végállomásig 18 kilométeren keresztül. Ha keleti irányból érkezünk ugyanezen a jelzésen, érdemes Sírokról indulni és úgy felmászni a hegyre. Ez utóbbi útvonalon is csodás látvánnyal és érzésekkel gazdagodhatunk és igazi terepasztalként fog kirajzolódni alattunk az egyre szélesebb és egyre inkább messzeségbe tűnő, színes, őszi táj. Bármelyiket is választjuk, biztos, hogy az őszi erdőben túrázásnál kevés jobb dolgot talált fel magának eddig az ember. Túrázás lombhullatás közepette
