Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)
2014-09-27 / 225. szám
Nyugdíj: megkezdődtek az adategyeztetések Augusztus 25-től kezdődően a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok hivatalból indított eljárások keretében megkezdték az általuk nyilvántartott adatok egyeztetését, a szolgálati idő, jogosultsági idő igazolását a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira, valamint kereseteire vonatkozóan. A folyamat lényege, hogy az ügyfélnek nem kell kérelmezni az ügymenet megkezdését, hanem a megyei szervek gyűjtik össze a saját elektronikus nyilvántartásukból egyénenként, és értesítik az ügyfelet, hogy rá vonatkozóan milyen szolgálati időket, illetve kereseti információkat tart nyilván a foglalkoztatók adatszolgáltatásai alapján. Erről beszélgettünk az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetőjével, prof. dr. Mészáros Józseffel beszélgettünk, aki dr. Szabó Sándor kormánymegbízott, Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke és Szabóné dr. Kaposi Dóra, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság első embere meghívására látogatott a minap Salgótarjánba.- Kik számíthatnak a hivatalból indított adategyeztetésre?- Első ütemben az 1955- 1959. között születettekkel fog megtörténni az eljárás, majd az első korosztályt követően kerül sor az I960, évben vagy azt követően született biztosítottakra, volt biztosítottakra - kezdte prof. dr. Mészáros József: - Egy ötéves korcsoport kiértesítésére két év áll rendelkezésre. Maga a folyamat ütemezetten történik, hogy legyen idő minden egyes ügyfél esetében, hatósági eljárás keretében az adatok teljes körű kivizsgálására. A tervek szerint Salgótarjánban 6006 fő, Balassagyarmaton pedig 3870 fő lesz az első ütemben kiértesített kliensek száma.- Milyen lesz az eljárás menete?- Az új szolgáltatás keretében minden korcsoporthoz tartozó érintett személy a lakóhelye szerinti megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól először egy előzetes tájékoztató levelet kap az adat- egyeztetés megkezdéséről, illetve az ezzel kapcsolatos tudnivalókról. Ezt követően a hivatal küld egy részletes kimutatást azokról a szolgálati időkről és kereseti adatokról, amelyet az elmúlt évtizedekben a munkáltatók bejelentése alapján a nyugdíjbiztosító a központi elektronikus rendszerében tárolt, és amely mindenkire vonatkozóan elkülönülten tartalmazza a majdani öregségi nyugdíjnál figyelembe vehető szolgálati idő és kereseti információkat. A kimutatás tartalmazza a biztosításban töltött és az egyéb szolgálati időszakokat, valamint a nők kedvezményes nyugdíjához figyelembe vehető jogosultsági időket, a foglalkoztatók adatait, az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles keresetet, jövedelmet, a foglalkoztató által levont és befizetett nyugdíjjárulék összegét, valamint azokat a szolgálati időnek minősülő éveket, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés, de a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehetők.- Meddig jelezhet vissza az ügyfél, ha megkapja a kimutatást?- Ha az adott illető megkapja az adatelemzést a hivatalnál nyilvántartott adatokról, 90 napja van arra, hogy jelezze az esetleges eltérést, s amennyiben rendelkezésére állnak bizonyító erejű dokumentumok (foglalkoztatói igazolás, társadalombiztosítási kiskönyv, munkakönyv) azokat is meg kell küldenie, mert ezzel jelentősen tudja segíteni az adat- egyeztetést. Azonban ha nincs birtokában ilyen bizonyító erejű okirat a jelzés alapján a hatóság kivizsgálja, megkeresi a volt foglalkoztatót, illetve annak megszűnése esetén a jogutódot, iratmegőrzőt, vagy ellenőrzés útján beszerzi az ügyfél által beszámítani kért adatokat. Majd a tisztázást követően az ügymenet határozathozatallal zárul.- Milyen formában indul az eljárás?- Az adategyeztetések hagyományosan papír alapon indulnak, majd postai úton kerülnek megküldésre az ügyfelek részére, de az első pillanattól van lehetőség elektronikus ügyintésére is áttérni. Ha az érintettek ezt választják, akkor a www.ma- gyarorszag.hu vagy a www. onyf.hu internetes oldalakon a „Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés” menüpontban érhetik el, az Ügyfélkapun történő belépést és a TÁJ szám megadását követően az „Elektronikus ügyintézésre váltok” gomb megnyomásával. Az eljárás bármely szakaszában lehetőség van áttérni papír alapú és elektronikus ügyintézési módra egyaránt.- Milyen adatokat használnak fel az ügymenet során?- A nyugdíjbiztosítás központi elektronikus nyilvántartásában 1959-től kezdődően minden olyan adat szerepel, amelyet a foglalkoztatók, illetve az adatszolgáltatásra kötelezettek az előírt jogszabályok alapján jelentettek. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy voltak információk, amelyek nem pontosan kerültek beküldésre, illetve előfordulhatnak olyan időszakok is, amelyeket a foglalkoztató nem, vagy hibásan jelentett. Továbbá léteznek szolgálati időnek minősülő időtartamok is, amelyek nem szerepelnek a nyugdíjbiztosító nyilvántartási adatbázisában, mert azokat nem a munkaadónak kellett jelenteni. Ilyen például a felsőfokú tanulmányok (egyetem, főiskola) ideje, vagy azok a sorkatonai idők, amik nem munkaviszony alatt történtek. Ezeket az eljárás keretében lehet tisztázni a beszámítani kért időközökre vonatkozó igazolások (leckekönyv, katonakönyv) egyidejű benyújtásával. Akkor sincs probléma, ha bizonyító dokumentumokkal nem rendelkezik az ügyfél, ugyanis jelzése alapján a hivatal beszerzi a megfelelő hatóságoktól a szükséges iratokat.- Az ön által említett korosztályra milyen szabályok vonatkoznak a nyugdíjba vonulás időpontját illetően?- A hivatalból történő adategyezetésben érintett 1955-ben születettek nyugdíjkorhatára 64 év, az 1956-os korosztályé a 64. életév betöltését követő 183. nap, az 1957-esé vagy azt követők esetében pedig a betöltött 65. életév. Ez azt jelenti, hogy az 1955-es nemzedék 2019-ben, az 1956-os 2020-ban, 1957-es 2022-ben, az 1958- as 2023-ban, az 1959-es 2024-ben töltik be az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagyis még jóval ezen időpontok elérése és a nyugdíj megállapítása előtt le lehet folytatni az eljárásokat, így az ügyfelekkel időben lehet tisztázni az esetlegesen eltérő adatokát.- Mply személyi kör részére nem indul hivatalból adategyeztetés?- Az 1955. január elseje előtt született személyek esetében nem kezdjük meg az eljárást. Továbbá nem kell ezt a folyamatot indítani azoknak sem, akik részére sajátjogú nyugdíjat, bármilyen korhatár előtti vagy egyéb szolgálati idő alapján kiszámított ellátást állapítottak meg, illetve 2009. december 31-ét követően elismerési kérelmet határoztak meg, vagy már az ügyfél kérelmére megindult az adategyeztetési eljárás. Az érintettek a nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatokon tudják személyesen intézni ügyeiket, amennyiben ezt választják lehetőség van előzetes időpont foglalásra is, íg> sorban állás nélkül végezhetik el teendőiket a megyei igazgatóságok irodájában. Ha az ügyfelek te lefonon szeretnének általános tájékoztatást kérni vagy ügyet intéz ni a beltoldi vezetékes telefonról ingyenesen hívható 80/20 54 44 zöldszámon, vagy a mobiltelefonról, illetve küllőidről az általános díjszabás szerint hívható 36-1 459-9700 teleíonszámon call centeren keresztül is megtehetik. Továbbá a biztosítottak az elfogadó nyi- laíkozatot, észrevételt, illetve az adattisztázáshoz szükséges okmányokat postai úton is megküldhetik az. illetékes hivatal számára. Prof. dr. Mészáros József Tisztelt olvasóink! Az elmúlt napokban a világ érdeklődése az ENSZ felé irányult, a hét keddjén kezdődő úgynevezett Klíma-csúcsra. Ennek feladatául tűzték ki a jövőre, Párizsban megtartandó ilyen összejövetel előkészítését, amely egyetlen feladatnak szenteli a tevékenységét: „a szén-dioxid kibocsájtásnak”. Ennek kezdeményezője az Egyesült Államok volt, amely közismerten a legnagyobb kibocsátók egyike. Barack Obama elnök ezzel kapcsolatban így fogalmazott: - A mi generációnk az első, amely megtapasztalja a klímaváltozás hatását, és az utolsó is, amely tehet is ellene valamit”. A bejelentés kapcsán az is elhangzott, hogy 2020-ra jelentős csökkentés várható. Sajnos, a világ legnagyobb szén-dioxid kibocsátói közül Kína, Oroszország és India nem vett részt a mostani csúcson. Soha nem látott érdeklődés kísérte a kétnapos találkozót. Már vasárnap százezrek tüntettek a világ több pontján a globális felmelegedés ellen és a Klíma-csúcs mellett. Maga az ENSZ-főtítkár is részt vett - számos neves személyiség mellett - a tüntetésen, ezzel is demonstrálva az ügy fontosságát. A klíma-változás előidézője a szédületes mértékben megnövekedett szén-dioxid kibocsátás, amely létrehozza az úgynevezett üvegházhatást, és ennek eredményét, a „globális felmelegedést”. Ez azt jelenti, hogy a világban elindul egy visszafordíthatatlan katasztrófa! 1990-ben ezt úgy határozták meg, hogy 2030-ra 2 Celsi- us-fok felmelegedés a még megengedett. Sajnos, már most látszik, hogy ez nem tartható, hiszen már 2020-ban bekövetkezik. Ez nagy nehézségeket fog okozni, de még felkészülhet az emberiség erre. Minek a következménye mindez? Itt jelentkezik az úgynevezett üvegház-hatás, a globális fel- melegedés, ami a különböző ipari tevékenységek - például széntüzelésű erőművek, a kohászat, az autók gázkibocsátása, a lakossági fűtő- rendszer és a többi - eredménye. Hosszú évek óta köztudott ez a veszély, ennek ellenére olvasható, hogy Magyarországon fokozni kell a szén- bányászatot és „vájáriskolák” indulnak. Persze hazánkat az 1990-ben meghatározott úgynevezett kvótamennyiség kedvezően érintette, hiszen az akkori magas mennyiségű ipari tevékenységünk azóta megszűnt, jelenleg is kvótafeleslegünk van, amit az ország értékesít. Mit lehetne tenni? Haladéktalanul a megújuló energia-források, nevezetesen: a víz, a Nap, a levegő és végső esetben a gázok felé kell fordulni! Természetesen ehhez megfelelő mennyiségű szakemberre is szükség van. Nem „presztízs-”, hanem minőségi kérdés ez: ugyanis a felsorolt dolgok szakembereket igényelnek, de olyanokat, akik az újat az alapképzés (végzettség) mellett, vagy „posztgraduálisan” sajátítják el. A fentiekre országos, sőt nemzetközi összehangolt programterv szükséges. Elképzelhető, hogy a jövő évi Klíma-csúcs megfelelő „határozatot” hoz, de helyi megvalósítás, hozzáértés és megfelelő technikai felkészültség hiányában nem valósulhat meg! Tisztelt olvasók! Következő alkalommal a Klíma-csúcs határozataival és a magyar, valamint az uniós helyzettel foglalkozunk. Dr. tech. Kecskeméti Sándor, Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ HIRDETÉS 0 0 EURÓPAI UNIÓS FORRÁSBÓL KORSZERŰSÍTIK A MEGYEI REHABILITÁCIÓS SZAKIGAZGATÁSI SZERV ÉPÜLETET # mm ___ 0 2014. október 1. napjától új, akadálymentes és korszerűsített helyen fog működni a Nógrád Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve. A létesítmény átalakítását és műkö- ; désének korszerűsítését az Európai Unió 76 millió forinttal támogatja. A salgótarjáni fejlesztés a megváltozott munkaképességű személyek komplex rehabilitációjának infrastrukturális feltételein javító, közel négymilliárd forintos országos program része. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Rehabilitá- j ciós Szakigazgatási Szervének otthont adó Rákóczi úti épület 76 052 608 | forintos európai uniós támogatásból megvalósuló j fejlesztése során három modern vizsgáló helysé- í get alakítanak ki a léte- ! sítményben. A felújított ingatlan a látássérült, a hallássérült, az értelmi ; fogyatékkal élő és a moz- i gásukban korlátozott személyek számára egyaránt akadálymentes lesz. Az építkezés befejezését követően informatikai fejlesztésekre, új vizsgálóeszközök beszerzésére is sor kerül. A megújult létesítményben az ügyfeleket és az eljárások lebonyolításában részt vevő munkatársakat egyaránt komfortos körülmények fogadják, a szolgáltatások színvonala pedig az ügyfélkör speciális igényeihez igazodik majd. Az átalakításra és korszerűsítésre nagy szükség volt, hiszen ellátási, illetve támogatási kérelmek ügyintézése céljából évente több ezer meg- : változott munkaképességű és fogyatékkal élő : személy keresi fel hatóságunkat. A rehabilitációs szakigazgatási szerv első fokon dönt többek között a megváltozott munka- képességű személyek ellátási jogosultságáról, valamint a közlekedőképesség akadályozottsá- gának mértékéről. A szakértők országos szinten évente 175-180 ezer vizsgálatot végeznek. A vizsgálatok 70 százalékában a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékkal élő személyek egészségi állapotát, re- habilitálhatóságát minősítik. A komplex vizsgálat célja a megmaradt, hasznosítható képességek feltárása, tehát nem korlátozódik a betegségek minősítésére. Az egészségi állapotot és a foglalkozási rehabilitál- hatóságot megállapító komplex minősítési rendszer nem engedi, hogy súlyos betegek kerüljenek ki az ellátásból. A rehabilitációs ellátás egyénre szabottan segíti a rehabilitálhatónak minősített személyek belépését, illetve visszatérését a munka világába. Ä foglalkozási rehabilitáció időtartamát, módját és megvalósíthatóságát a megmaradt egészségi állapot, a szociális körülmények, valamint az egyéni munkatapasztalatok egyaránt befolyásolják. A munkáltatók számára jelentős adókedvezményt biztosító rehabilitációs kártya bevezetésének, valamint a foglalkoztatás-támogatási rendszer átalakításának eredményeként a megváltozott munka képességű foglalkoztatottak száma 2010 és 2013 között 43 ezerről közel 60 ezerre nőtt. A „Komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése” elnevezésű, TIOP 3.2.2-08/1-2008-0002-es azonosító számon nyilvántartott, kiemelt európai uniós projekt megvalósítását a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, valamint a 18 érintett megyei kormányhivatal konzorciumban irányítja.
