Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)
2014-09-18 / 217. szám
2014. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK fA I § iü A múlt héten az egészséges munkahelyről volt szó, leginkább a dolgozók fizikai állapotáról, egészségéről. De az egészséges munkahely nem csak erről szól, hiszen egyre többen és egyre többször érezzük azt, hogy nagyon stresszesek vagyunk. Ennek kapcsán kérdezte Kopeczny Zsuzsa Tóth-Korom Kingát a Work Way Club Kft vezető HR szaktanácsadóját a munkahelyi stressztől. • Mi a stressz? A stressz alapvetően a szervezetünk reakciója minden olyan ingerre, mely kibillent minket egyensúlyi állapotunkból, ezáltal védekezésre vagy alkalmazkodásra kényszerít. A stressz tehát mindennapi életünk része, alkotó energiáink forrása, mely cselekvésre késztet és segíti küzdelmeinket. Megkülönböztethetünk pozitív és negatív stressz hatásokat. A pozitív stressz serkentőleg hat, segít a vészhelyzet elhárításában és a problémák megoldásában. Ezzel szemben a negatív stressz inkább lelki folyamatokon nyugszik, és káros hatással van szervezetünkre. • Mitől függ, hogy a stressz negatív vagy pozitív hatással van-e ránk? A stressz hatásainak megélésében nagy szerepet játszanak az egyéni jellemzőink és tapasztalataink. Ugyanaz az életesemény, az egyik ember számára elviselhetetlen, kontrollálhatatlan helyzet, míg a másik kifejezetten kellemesnek, kívánatosnak tartja. Erre a legjobb példa az extrémsport. A veszélyes sportok kedvelői egy ejtőernyős ugrást kifejezetten élveznek, míg mások számára maga a repülés is szinte elviselhetetlen élmény. A lényeg az, hogy hogyan értékelünk egy adott szituációt, hiszen egy stresszhelyzetre tekinthetünk kihívásként vagy szorongáskeltőként egyaránt. De az, hogyan reagálunk rá, már nagyrészt rajtunk múlik: megtanuljuk kordában tartani vagy csak passzívan elszenvedjük. • Életünk egyharmadát a munkahelyünkön töltjük, nyilvánvalóan ott is ér minket stresszhatás. Nem is kevés! A túlzott stressz napjainkban sok egészségügyi és gazdasági probléma forrása. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség felmérése szerint az Európai Unió 28 tagállamában, a túlzott munkahelyi stressz az aktív munkavállalók közel egynegyedének (22%- ának) egészségét veszélyezteti. Mi sem térünk el az uniós átlagtól, hiszen itthon minden negyedik munkavállaló érintett és ez a szám egyre emelkedik. A stressz a nőket látszólag érzékenyebben érinti, valójában mindkét nem számára megterhelő lehet, valamennyi gazdasági ágazatban és a szervezet minden szintjén megjelenhet. A munkahelyi stressz és következményei nemcsak egyéni viszonylatban (pl. gyakoribb megbetegedések), de társadalmi szinten is komoly problémát jelentenek. A munkahelyi stressz okozta GDP-kiesés hazánkban nagyjából évi 1000 milliárd forintra tehető, európai szinten ez az összeg pedig meghaladja az 500 milliárd eurót. • Hogyan lehet felismerni azt, ha valaki „stresz- szes” a munkahelyén? A stressz rövidtávon jelentkező legjellemzőbb tünetei: ingerültség, lehangoltság, fáradtság, türelmetlenség, labilitás, szorongás. Hosszútávon egyre gyakoribbá válnak a számolási hibák, koncentrációs zavarok, a munkatársak figyelme könnyen elterelődik. Csökken a munka iránti érdeklődésük, elköteleződésük és motivációjuk az elvárásoknak való megfelelésre. Megszaporodnak a fegyelmi problémák, a konfliktusok, az agresszív megnyilvánulások, vagy akár a tévedések, balesetek is. Ennek a következménye lehet a burnout, azaz kiégés, amely számos munkahelyen és munkakörben egyre gyakoribb jelenség. És ezek a testi-lelki megbetegedések a hiányzások megnövekedéséhez is vezetnek. • Milyen következményei lehetnek a munkahelyi stressznek? A felmérések szerint hazánkban a munkahelyi stressznek tulajdonítható közvetve vagy közvetlenül a hiányzások 50-60 százaléka. Ami nagy problémát okoz a munkáltatónak, hiszen gondoskodnia kell a hiányzó dolgozók helyettesítéséről, a munkavégzés folytonosságáról. Egy másik súlyos következmény a munkaerő nagymértékű elvándorlása. A kilépő munkatársak helyére újakat kell keresni és persze betanítani, ami jelentős költségekkel jár, rontja a vállalat külső megítélését és a munkatársak együttműködését is aláássa. Ezek együttesen jelentős megterhelést jelentenek mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára, ám kellő odafigyeléssel és időben történő beavatkozással a negatív hatások csökkenthetők. • Mit lehet ez ellen tenni? Magyarországon, az Európai Unió számos más országához hasonlóan, törvényi előírások vonatkoznak a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők feltérképezésére. Az EU Deklaráció alapján a leggyakoribb munkahelyi stresszorok a következőek: túl és alulterheltség, időhiány a munka elvégzéséhez, nem egyértelmű feladat, elismerés hiánya, büntetés aránytalansága, nincs lehetőség a panaszra, sok felelősség, kevés döntési lehetőség, együttműködés hiánya, kevés kontroll élmény, bizonytalanság, károsító környezet, képességek kihasználatlansága. 2004-ben több nemzetközi szakmai szervezet (ETUC, UNICEF, CEEP, UEAP- ME) keret megállapodást írt alá a munkával összefüggő stressz ellen. Ennek értelmében a munkahelyi stressz nem egyéni, hanem kollektív probléma. • Mi a helyzet hazánkban? A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény, majd ennek 2008. január 1-jei módosítása emelte a törvényi szabályozás szintjére a munkahelyi stresszt. A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. A törvény előírja a munkáltatóknak a kockázatértékelést, a magas stressz kockázat esetén annak csökkentését, illetve a pszichoszociális kóroki tényezők hatásainak, a munkahelyi stressz megelőzésének munkavédelmi felügyelet általi ellenőrzését is! így a cégek kötelesek szem előtt tartani munkavállalóik, és ezáltal saját érdeküket is - a termelékenység, a jobb teljesítmény miatt. Természetesen a törvényi szabályozás nem előzi meg és nem is oldja meg a problémákat, így a jövő héten megpróbálok néhány hasznos tanácscsal segíteni mind a munkavállalóknak, mind pedig a munkáltatóknak. Work Way Club A MUNKAERŐ MESTER www.workwayclub.hu Elérhetőség; E-mail: korom.kinga@workwayclub.hu | tanacsado@workwayclub.hu Mobil: +36-20-849-5142 | +36-20-849-5176
