Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)
2014-09-17 / 216. szám
2014. SZEPTEMBER 17., SZERDA U j'j. Múzsával, zenével a gálára Karancsiapujtö. Ebben az évben megyei szintre szélesedett a róla elnevezett fesztivál, hiszen idén a salgótarjáni kistérségben is szárnyra kelt és kel a Múzsa. A kezdeményezés alapelve, hogy a régi seregszemlék és Ki mit tud-ok példájára találják meg a tehetségeket, őrizzék a hagyományokat, próbálják az amatőr előadókat közelebb hozni a közösséghez, lehetőséghez juttatva őket tehetségük kibontakozására. Ezáltal a környező települések egyre közelebb kerülhetnek egymáshoz, és összefogásukról is bizonyságot adhatnak. A karancslapujtői Park Művelődési Ház a Múzsa összművé- szeti fesztivál énekelt és hangszeres zene kategóriában meghirdetett elődöntőjének adott otthont a közelmúltban A rendezvényt a Nemzeti Művélődési Intézet Nóg- rád megyei irodája, az Etesi Közösségi Ház és Könyvtár, valamin a Karancs Kincse Közhasznú Egyesület szervezte. A több órás mpsor előadói változatos és színes produkciókkal próbálták meggyőzni a szakmai zsűrit és a közönséget, hogy helyük van a november 8-án a Salgótarjáni József Attila Művelődési Központban tartandó ünnepi gálán. Műfaját tekintve is széles volt a paletta: a rock mellett helyet kapott a magyar nóta, a könnyűzene, a népdal, népzene, de színvonalas zongora-, tárogató-, szintetizátor- , gitár-, tekerő-előadásokat is hallhatott a közönség. A három fős szakmai zsűri tag- íaiMaczkó Mária, Emerton-és Magyar Örökség-díjas énekművész, Kotrócz Márta és Fodor Sándor ének-zene pedagógusok voltak. A továbbjutott előadók: hangszeres zene: Rozgonyi Marcell, Talpas Zoltán (Karancslapujtő), köny- nyűzene: Oláh Melissza (Ipol- ytarnóc), Banka Kristóf (Karancslapujtő), magyar nóta: Teplán Sándor (Karancslapujtő) népzene, népdal: Dobroda Hagyományőrző Egyesület (Mihálygerge). Vargánya gulyással nyertek ezüstérmet Karancslapujtő. a szolnoki nemzetközi gulyásfesztiválon képviselte megyénket az elmúlt napokban a többszörösen elismert, karancslapujtői Duci szervezet. Készítettek egyrészt nyolcvan adag palóc gulyást, amelynek a felét felajánlás céljával értékesítették, a bevételt beteg gyermekek támogatására adományozták. Ebédre, illetve a versenyre vargánya gulyást főztek, amivel ezüs különdíjjal is jutalmazták a díjaz« műsoruk bemutatása az esős idő vízió élő közvetítésében őket is lát telüket a helyi önkormányzat és e HIRDETÉS MAX-IMMUN érmet nyert a csapat. Ezzel együtt tt, különleges fogást. A kulturális niatt elmaradt, de a szolnoki tele- íatták, hallhatták a nézők. Részvény kazári lakos támogatta. Mert már története van A gombák természetes erejének ismerete több évezredre nyúlik vissza. A gyógygombakivonatok az immunrendszer szabályozásán keresztül nyújtanak segítséget az egészség megőrzésében. Salgótarján, Ady Endre u. 2. 32/ 783-463, 30/928-56-65 www.max-immun.hu, info@max-immun.hu Testvérek közös szürete Elek apó kútja, székelykapu szentelés, színes kulturális műsor, vidám, énekes-táncos felvonulás Mindez együtt belefért a község testvér-települési találkozóval egybekötött szüreti mulatságába. Hegedűs H. - Sztranyovszky B. nerség egyre erősebb, közös pályázatokat nyújtanak be, állandó a kapcsolat, barátságok szövődtek egyének és családok között - egyszóval: elérték a céljukat. Bállá Mihály szónokol. Ő egy kicsit elrepíti a hallgatót a meszBercd. Esik, vagy nem esik, ez itt a kérdés - Hamlet után szabadon szólva tesszük fel a kérdést, amikor szombat reggel, borongós időben elindulunk déli irányban a berceli kavalkád felé. Ahogy haladunk egyre beljebb és beljebb a Cserhát rengetegében, párába burkolózik köröttünk a táj. Balra tekintve a Szandai hegy kúpja körül koszorút formál a köd, a becskei sztúpa is csak alig-alig bukkan elő a felhőből. De legalább nincs égi áldás. Bercelre érve, az iskola és a szabadidőpark környékére tartunk. Hiszen itt következik a délelőtt fő eseménye: Elek apó kútjának és egy székely kapunak a felavatása, illetve szentelése. Ahogy ott, a hivatalos program kezdetére várunk, és más sajtómunkatársakkal tereferélünk - sapkás idős bácsi csatlakozik hozzánk. A kútról latolgatjuk, A székelykapu felavatása: balról Benedek László, Jánvári Andrásné és Bállá Mihály hogy működik-e. Erre a férfi bekapcsolódik a beszélgetésbe, és meséli, ez már a hatodik Elek- kút a Kárpát-medencében, a többit a központi vízvezeték-hálózatról működtetik, egy pedál segítségével. Vajon honnan ilyen tájékozott az öregúr? Rögvest leesik a „tantusz”: Kányádi Sándor, a díszvendég, Kossuth-díjas költő toppant közénk, váratlanul, mintha Mátyás király-féle álruhában járná a vidéket - persze, o nem igazán szereti a nagy felhajtásokat, csendesen elvegyül, ezért is választott talán bennünket a beszélgetőtársnak. Hamarosan elindul az ünnepi műsor. Menet vonul a park közepére. Elől népviseletes fiúk és lányok, magyar, székely és szlovák zászlót maguk elé emelve haladnak, mögöttük Czombos József és Hulitka Róbert plébánosok, Jánvári Andrásáé berceli polgármester, Balta Mihály országgyűlési képviselő és Benedek László, az erdélyi Kápolnásfalu első embere, rendőri és katasztrófavédelmi vezetők. A beszédek sorát a polgármester kezdi: harmadik alkalommal rendezik meg ezt a testvér-települési találkát, Kápolnásfalu, valamint a felvidéki Kékkő képviselőinek részvételével, és a partszi Erdélyország girbe-gurba tájaira, a Hargita aljára, a Kárpátok bérceire, a Mezőség vidékére, Kisbaconba, Benedek Elek szülőházához, Farkaslakára, Tamási Áronhoz. Kiemeli, a testvéri kapcsolat egyben lelki együttlét, és ez a kút a nemzetként és emberként való összetartozás jelképévé váljék a jövőben. Hozzáteszi: ne felejtsük el, hogy a saját önbecsülésünkön túl más népek polgárait is kötelességünk tisztelni, de természetesen elvárjuk, hogy ők is tiszteljenek bennünket. Szót kap Kányádi Sándor. Elmondja Elek apó kútjának előtörténetét, az ötlet budapesti kipattanásától egészen a mostani felavatásáig, és már készül a következő, ami Böjté Csaba dévai növendékeihez jut el. Megemlíti, a magyarság két „apót" tisztel, Bem Józsefet és Benedek Eleket. Előbbi a szabadságért harcolt, utóbbi az igazságért szállt síkra, mert igazság csak a mesében van. Némi humort vegyít a mondandójába: a kutak nem komoly pályázati forrásokból valósultak meg, hanem adakozásból. Aki lemond egy gombóc fagylaltról, részvényese lesz a megépülő kútnak. De a modern világ rá- kényszerít arra, hogy alapítványokat létesítsünk, és ezeken keresztül szerezzük meg a szükséges pénzösszegeket. Minden Elek apó-kút alakra más és más, de vannak közös motívumok, és a fontos: egytől-egyig az éltető víz csorog belőlük. Bércéi új büszkeségének leleplezése és megszentelése után átsétál a vendégsereg a közeli székely kapuhoz. Itt Jánvári Andrásné láthatóan meghatódva beszél, nem is tudja, miként köszönhetik majd meg ezt a míves munkát a kápolnásfaluiaknak, akiktől a becses ajándékot kapták. Benedek László, az erdélyi település polgármestere hangsúlyozza, otthon a székely kapuk elválasztják az egyes gazdák portáit, ez viszont jelképesen összeköti egymással a két községet. Ismét szentelés és szalagátvágás. Majd a röpke ebédet követően az általános iskola udvarán folytatódik a műsor vidámabb része. Mi kis időre búcsút veszünk Bércéitől, de hamarosan visszatérünk. Hiszen a látványos szüreti felvonulásról nem illik lemaradni. Délután négy óra felé azonban már igencsak esik. Vajon lesz-e a felvonulás? Kicsit csúszik a program - mondja a polgármester - de mindenképpen megtartják az eseményt, ha már ennyi ember várja. Addig is a szabadtéri színpadon fetiépők váltják egymást, énekes fiú, táncos lábú csinos lányok, míg a nézők a sátor alatt szórakoznak. Végre jön a jel: csillapodik a zápor. Kisvártatva lovas felvezetéssel elindul a felvonulás. A menetben több mint százan, kart-karba téve asszonyok, hangosan dalolva fiatalok és idősebbek. Bent, a faluközpontban - ahonnan reggel elindultunk - pedig hatalmas a mulatozás. Körtáncot jár a község apraja-nagyja, egyetlen terebélyes dáridó a főutca. Nagy nehezen kecmergünk ki a tömegből. A sárgába öltözött forgalomirányító polgárőrök még odakurjantanak nekünk: ugye jól éreztük magunkat?! Felemelt hüvelykujj a válaszunk, míg kigördülünk Bércéiről. i a 1 Kányádi Sándor humorosan mesélte el a kút előtörténetét Elek apó kútja Indul áfelvonulás...
