Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)
2014-09-16 / 215. szám
Tiszta sorok Őszül Bepokrócozott forró kávé, Halványkék-szürke füst, Ritmusos csend, s magány, Nem szomorúság, inkább lélegzet! Sötétben apró fény, Hold tapadt az ablaküvegre, Nem hallod, de én igen, Nyikorog a föld, tengelye körül! Az ősz van itt, kopogtat, Száraz levelet levetkőz, Meztelen törzs várja, Hogy átölelje a tél! Didergő gyerkőc Nyakát takarja vékony kendő, Lépten, nyomán Ráncolt föld fagyottat játszik! Rövid nappalok Hosszúra elnyúlt csend, Csak a szél dúdol, S néha az eső bekopog! Reggeli éjszaka szomorít Álmos gondolatok csevegnek, Sállal összekötött szerelmesek, Csak náluk nem változik semmi! Őszül Köszönöm a minimum, Légyszives elvárás, Egészségedre normális, Kit érdekelsz te, a háttér! Udvarlás ösztön, Ajándék hétköznapi, Különleges este, Átlagos randi! Érdeklődés, nyomasztó, Visszafogottság átlátó, Érzelegni nem férfias, Zárkózni meg idegesítő! Munkával foglalkozni, Miért nem vagy velem? Veled lenni, Nincs más dolgod? Meghívni italra? Természetes. Visszakérni, bunkóság. Ha sokat iszik, gusztustalan! Romantikázni elvárás, Keménynek lenni durvaság, Papucskodni, hagyjuk... Ajándék után minden jó! Az ágyban jónak lenni? Nem kérdés. A konyhában? Extra! Szegénynek lenni, nulla! Sportosan kinézni, És egészségesen élni, Egy jó buliban táncosnak, Otthon mesterként élni! Okosnak lenni, A vitákban hülyét tenni, Engedni tudni, Magunkért még is kiállni! Vágyni a többre, Harcolni érte, A hibákat elfogadni, úgy, Hogy én nem ezt kértem! Tűrni a tűrhetetlent, Megszólalni lehetetlen, Ha még is, Akkor elviselhetetlen! Három eltűnt személyből kettőt megtaláltak (Folytatás az 1. oldalról.) Nógrád megye. Elkóborolt háziállatot keresett egy 17 éves fiatalember a Csitár feletti legelőkön egy augusztus végi délutánon. Estére az állat magától hazatért, azonban a fiatalembernek nyoma veszett, akinek felkutatását a sötétedés közeledtével először helybéli lakosok kezdték meg. Mivel ez nem járt eredménnyel, ezért késő este segítséget kértek g a Cserhát Mentőkutyás Egyesü- § lettől, amelynek tagjai Juhász | Zoltánnak, az egyesület elnökének vezetésével fél órán belül bekapcsolódtak a mentésbe, egyúttal értesítették a történtekről a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság és a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletét. A koromsötét éjszakában három mentőkutyával és hőkamerákkal kezdték meg a keresést az egyesület tagjai, akik a fiatalember korábban viselt ruhadarabjairól tudtak szagmintát rögzíteni az ebek számára. A követett nyomok alapján hamar világossá vált, hogy a keresett személy látszólag céltalanul mozgott a településen, megfordult többek között a sportpályán és a faluközpontban is, majd a nyomait végleg elveszítették a kutyák a falu melletti erdőben. Nem járt nagyobb szerencsével az időközben szintén a helyszínre riasztott rendőrségi nyomkövető kutya sem. Tekintettel arra, hogy kiterjedt terepkutatást a vaksötét éjszakában nem lehetett végezni, ezért annak megkezdésével virradatig várni kellett, így ezt az időt kihasználva a rendőrség ellenőrizte a fiatalember lehetséges tartózkodási helyeit, rokonságát, illetve a környéken még nyitva tartó szórakozóhelyeket. Reggel a rendőrség koordinálásával mintegy ötven fő, a Cserhát Mentőkutyás Egyesület és az Őrhalom és Térsége Polgárőrség tagjai, családtagok, ismerősök, vadászok, falubeliek láttak neki a környező erdőségek átfésülésének, amelynek eredményeképpen a déli órákra sikerült épségben megtalálni a keresett fiatalembert. Szeptember elején kiterjedt terepkutatást szervezett az Együtt az Eltűnt Gyermekekért Alapítvány az ország túlsó végében, Murakeresztúron egy hat nappal korábban eltűnt helybéli fiatalember felkutatására, amelynek irányítását ismét a Cserhát Mentőkutyás Egyesületre bízták, miközben bekapcsolódott a mentésbe megyénkből a Karancs Speciális Mentőszolgálat is. A kora reggeltől az éj beálltáig tartó kutatásban több mint ötvenen, rendőrök, tűzoltók, polgárőrök, családtagok, barátok, ismerősök és ismeretlenek vettek részt, akik bár hatalmas területet fésültek át, valószínűleg a vidéket sújtó áradások, nagy kiterjedésű elöntött területek miatt nem jártak eredménnyel. A hivatásos és önkéntes szervezetek példás összefogásával megvalósult kutatóakció ismét felkeltette a sajtó figyelmét, így megyénk különleges mentői ezúttal is láthatóak voltak az országos televíziós csatornák esti híradóiban. Néhány órával a Murakeresz- túrról történt hazaérkezés után egy öngyilkossági kísérlet megakadályozásához kérte a Cserhát Mentőkutyás Egyesület segítségét a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság, akikhez kora reggel érkezett bejelentés arról, hogy Nagyorosziban egy helybéli férfi családi veszekedés után, öngyilkossági céllal, az ennek végrehajtásához szükséges eszközökkel felszerelkezve távozott ismeretlen helyre otthonából. A szügyi székhelyű egyesület egyik mentőkutyája röviddel a helyszínre érkezés után megkezdte forrónyomon az eltűnt személy nyomainak követését, aki a faluból egyenesen a drégelyi várhoz ment, amelyet többször körbejárt, majd megindult lefelé egy földúton. Itt a mentőkutya már egyértelműen jelezte gazdája számára, hogy a mentőcsapat és a keresett személy közötti távolság egyre fogy, így a mentés irányítója a lakott területen kutató rendőröktől a várból lefelé vezető földutak és torkolatainak lezárását kérte. Mindennek megszervezésében, a lehetséges földutak behatárolásában most is óriási hasznát vette az egyesület a Vodafone Magyarország Alapítvánnyal és az Inepex Kft.-vel közösen fejlesztett mentési térinformatikai rendszerének, amely gyors és hatékony döntéstámogatást biztosított a mentésvezető számára olyannyira, hogy a keresett személy rövid időn belül egyenesen az őt kereső rendőrök karjaiba futott a falu határában. Ahogyan azt az egyik, kutatásban részt vevő önkéntes megfogalmazta: mint a filmeken...-RPCsaládi nap az idősotthonban mindennek ellenére életvidám asszonyt, s tragikus történeteit is férje és fia elvesztéséről. Piros néni négy éve él a baglyasi otthonban, amióta bekerült, nem volt Kazáron. Nehezen járt már, gondolta, jobb lesz neki itt, gondoskodnak majd róla. Földijeivel a régi dalokat ismétli át, és kíváncsi arra, kivel mi történt S miközben az együttes a színpadon is sikert arat, szépen fogy a pogácsa és az otthonról hozott sütemény. Általános-, hospice, demens és súlyosan demens osztályokon gondoskodnak az itt élőkről. Van, akit a szobatársa, s van akit valamelyik ápoló tolt ki az aulába - ugyanis nagyon sokan szerettek volna részt venni az aulában rendezett közös programon. A Generációk egymásért címmel hirdetett rendezvényen Gere Erzsébet, az intézet munkatársa, és Holecz Istvánná igazgató köszöntötte, fogadta és kísérte a vendégeket, akiknek visszajelzéséből borítékolható, hogy még több ilyen családi napot szerveznek majd Baglyasalján. Először tartottak családi f napot Baglyasalján, a Baglyaskő Idősotthonban. | A százötven lakó a múlt S szombaton szeretteik körében egy színpadi műsorokban bővelkedő program keretében tölthette az idejét, a közös ebéddel, az otthonról hozott süteményekkel, családi albumok lapozgatásával és a felidézett történetekkel mind- annyiuk számára emlékezetessé téve a napot. Salgótarján. Hatvanan várnak most is arra, hogy bejuthassanak a Baglyaskő Idősotthonba. A szép parkkal körülvett, tágas, tiszta szobákkal rendelkező intézményvalóban otthona az időseknek. A megyei önkormányzat által létrehozott idősotthon fenntartója ma a Szociális és Családvédelmi Főigazgatóság, s itt működik az Ezüstfenyő Idősotthon húszfős, időskorú napköziotthona is. Ahogy az egyik lakó fogalmazott: „itt mindig történik valami, az otthon vezetői mindig kitalálnak valamit, hogy ne unatkozzunk". S valóban, a balassagyarmati előadópáros, Végh Gyula és Tóvári Judit, azaz a Vé-tó duó népdalokkal és énekelt versekkel, a Nógrád Megyei Gyermekvédelmi Központ növendékei pedig szavalatokkal kedveskedtek ezen .a szombati családi napon is az időseknek. A Baglyaskő Idősotthon első családi napján a lakók és a hozzátartozók örömmel fogadták a Zsuborinkának, azaz a Nemti hagyományőrző egyesületnek a műsorát is, amelyben Nemti szülöttének, Susán Lászlónak egy verse is elhangzott. „Piros, téged szeret az Isten, mert mindig a tenyerébe poty- tyant” - meséli történeteit egy hölgykoszorúban a 85 éves Csapó Lászlóné. Piros néni boldog, hogy látogatói érkeztek, mégpedig szülőfalujából. A kazári asszonykórus veszi körül, s hallgatja a I : Alig két há leforgása alatt három eltűnt személy felkutatásihoz : kérték a Cserhát Mentőkutyás Egyesület segítségét ^I
