Nógrád Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 177-201. szám)
2014-08-06 / 181. szám
Százéves a villanyrendőr New York . Az ohiói Clevelandben száz éve gyulladt ki az első közlekedési jelzőlámpa. A piros-sárga- zöld hármas azóta világszerte rivális nélküli. A jelzőlámpa ötlete tulajdonképpen régebbi, mint maga az autó. Londonban egy rendőr már 1868- ban használt egy piros és zöld fényű utcai gázlámpát, a fényforrás azonban néhány héten belül felrobbant és súlyosan megsebesítette a rendőrt. Egészen az első világháború idejéig kellett várni, amíg az ötlet újra megvalósult, ekkor az amerikai Clevelandben gyulladtak ki a jelzőfények, úgy, ahogyan azokat lényegében máig ismerjük. Az ötlet dicsőségén többen osztoznak, köztük Lester Wire, egy Salt Lake City-i rendőr és Garrett Morgan, egy felszabadított rabszolgák fiaként született afroamerikai feltaláló, aki egyebek mellett a gázmaszk egy típusának és egy hajegyenesítő anyagnak a feltalálójaként is ismert. Bécsben 1926-ban debütált a modern találmány, akárcsak Budapesten, ahol az első villanyrendőrt a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésénél, a Corvin Áruház mellett állították fel. Az első lámpa kísérleti üzembe helyezése Angliában 1927-ig váratott magára. A közlekedési lámpák valószínűleg még sokáig velünk maradnak. Bár egyre több helyen körforgalommal igyekeznek helyettesíteni őket, a belvárosban ez nem működik. Még ha a technológia fejlődésével minden autó képes is lesz kommunikálni egymással, így megtalálva az optimális közlekedési megoldást, a kerékpárosok és gyalogosok miatt akkor is nélkülözhetetlenek maradnak a lámpák. Virágzó titánbuzogány Németországban OS = — I Bayreuth Óriás titánbuzogány (Amorphophallus titanum) virágzik Bayreuth botanikus kertjében. A Szumátra szigetén honos, dögvirágnak vagy titánbuzogánynak is nevezett növény a világ legnagyobb, 2 méternél magasabbra is megnövő virágja. Átlagosan három évbe is beletelik, ameddig kivirágzik, ez azonban csak két-három napig tart, utána összecsuklik. Kibomlásának első mintegy 12 órájában orrfacsaró bűzt áraszt, a szag az égett cukorénak és a rothadó húsénak az elegye, amely vonzza a beporzáshoz szükséges legyeket és rovarokat, de elriasztja a kártevőket. Ikreket szült az Egyesült Államokból Kínába visszatért panda Csengtu. Ikreket szült hétfőn az az óriáspanda, amely néhány éve érkezett az Egyesült Államokból a csengtui pandavédelmi és kutatóközpontba. Az egyik bocs, amelyről a szakemberek már megállapították, hogy hím, 173,8 grammal született, a másik kölyökhöz még nem fértek hozzá, mivel az anya, Szu Lin születése óta a mancsában tartja. Szu Lin 2005 augusztusában született a San Diegó-i állatkertben, amely 2010-ben átadta az óriáspandát Kínának. Szülei a pandatenyésztő kutató- program keretében érkeztek az Egyesült Államokba. A program alapelvei szerint a külföldön született kölykök Kína tulajdonát képezik, és vissza kell térniük származásuk helyére. Szu Lint hím párja, Jüan Jüan termékenyítette meg március 20-án, de később mesterséges megtermékenyítésnek is alávetették egy másik hím, Lu Lu által. Ezért a kölykökön apasági tesztet végeznek majd egy vagy két év múlva, hogy kiderítsék, ki a valódi apa. Tavaly 49 pandakölyök született Kínában, közülük 42 van még életben, ami rekordot jelent a pandatenyésztési programban - közölte csengtui központ. Rekordméretű szarvasgombát ajándékoztak Budapest. Bagi István és Fekete Oszkár, a Truffleminers Kft. tulajdonosai átadják Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek a minisztériumnak ajándékozott, július 26-án Jászivány térségében megtalált rekordméretű nyári szarvas- gombát (Tuber aestivum) a Földművelésügyi Minisztériumban. A szarvasgomba súlya, amely megtalálásakor 1280 grammot nyomott, 2 dekagrammal marad el a világrekordtól. Lenti képünkön Papp Béla megtalálója Milla nevű kutyájával. I HIRDETÉS „Magyarországon a legnagyobb jelentősége annak a felismerésnek volt, hogy az apigenin alkalmazása szinte exponenciálisan növeli a gyógygombák eredményességét, elsősorban rákbetegségek esetében. Számtalan tanulmány világított már arra rá, hogy az apigenin a természetben található egyik legjelentősebb rákellenes hatóanyag. Mivel a gyógyszergyárak nem tudják ezt a természetes hatóanyagot szabadalmaztatni, ezért valószínűleg soha nem lesz belőle regisztrált rákgyógyszer” - olvasható a kötetben. Megjelent VARGA GABOR hatóanyag-kutató könyve: RÁK, DIABÉTESZ ÉS MÁS BETEGSÉGEK Könyvében Varga Gábor feltárja, hogyan kezdett el gvógygombákkal foglalkozni. Az apigenin és a gyógygom bakivon a tok kutatása és alkalmazása új perspektívákat nyitottak az egészségmegőrzésben. A kötetben állapotjavulásokról is olvashatunk, mintegy húsz történeten keresztül, végül pedig Varga Gábor tudományos cikkeit osztja meg az olvasóközönséggel. A könyv ingyenesen elérhető a www.gyogygombakonyv.hu webokkion, illetve nyomtatott formában megvásárolható a gyógygomba információs központokban. I I \ *
