Nógrád Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 177-201. szám)

2014-08-09 / 184. szám

2014. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz tagozata szerint célszerű lenne összehívni a magyar­orosz kormányközi bi­zottság ülését október­ben a kialakult helyzet áttekintésére - mondta Tóth Imre, a tagozat el­nöke pénteken a testület ülésén, ahol az orosz szankciók magyarorszá­gi következményeit ele­mezték a tagvállalatok. Tóth Imre szerint az orosz gazdasági kapcsolato­kat érintő szankciók sokkal ke­ményebb hatással lesznek az üzleti kapcsolatokra, az Euró­pai Unió és a magyar gazda­ságra, mint ahogyan azt az elemzők várják. A tagozat elnöke hangsú­lyozta: fennáll a veszélye an­nak, hogy a szankciók beveze­tésével üzleti kapcsolatok sza­kadnak meg, szünetelnek, ne­héz lesz a jelenlegi helyzetet visszaállítani. Tóth Imre el­mondta, a környező országok kamaráival konzultálva úgy látják, hogy a szankciókat ko­molyan kell venni, és a vállal­kozásoknak törvénytisztelő módon kell hozzáállni. Naivitás azt hinni, hogy a szankció csak Oroszországot érinti kedvezőtlenül - mutatott rá a tagozat elnöke, hozzátéve: negatívan érinti majd az egész Európai Unió gazdaságát, köz­tük a magyar GDP alakulását - szerinte -, csírájában lassíthat­ja le a kibontakozóban lévő gazdasági növekedést. A kamara tagozatának elnöke úgy értékelte, hogy a csökkenő orosz piaci lehetőségek a nem­zetközi és hazai nagyvállalatokat, kisvállalatokat egyaránt érintik, példaként említette a Molt, az OTP-t, az MVM-et, illetve a ma­gyar beszállítókat alkalmazó nemzetközi autógyártókat, me­zőgazdasági gépgyártókat A ka­mara számítása szerint az Orosz­országba irányuló magyar export 20-25 százalékát mintegy ezer hazai kis- és középvállalkozás ad­ja - érvelt a tagozat elnöke. Kádár András, a déloroszországi régióban mű­ködő magyar szakdiplomata a tagozat ülésén elmondta, hogy érződik a kedvezőtlen folyamat a szankciók miatt a térségben. Tájékoztatása szerint míg 2010- ben a déloroszországi régióban 44 millió dollárt tett ki a ma­gyar cégek közvetlen forgalma az ottani cégekkel, 2013-ban 127 millió dollárt volt a kétolda­lú kereskedelem, ennek 7 5 szá­zaléka magyar export, 2014. el­ső negyedévében a magyar ex­port 19 százalékkal bővült 2013. első negyedévéhez képest, ugyanakkor 2014 második ne­gyedévben lenullázódott a több­let, és 16 százalékos visszaesés következett be az előző év máso­dik negyedévéhez viszonyíta. Kádár András azt tanácsolta a cégeknek, hogy vámtarifaszá­mok alapján vizsgálják át a orosz- országi korlátozás alatt lévő ter­mékeket, és ezt egyeztessék a je­lenlegi orosz partnerrel is. Tóth Imre, a tagozat elnöke az MTI-nek elmondta, hogy magyar-orosz vegyesvállalatok létrehozását javasolják és szor­galmazzák, mert ilyen formá­ban az orosz piac könnyebben kezelhető. A tagozat tagválla­latai eltérő tapasztalatokról számoltak be a szankciók eddi­gi hatásáról. Az építőiparban működők úgy látják, hogy bár az orosz ál­lami megrendelésben egyre in­kább a ppp-konstrukciók (pub­lic-private partnership, vagyis a köz- és a magánszféra együttmű­ködése) jelennek majd meg, de folytatódnak a nagy infrastruk­turális beruházások. A magyar vállalatok a nyertes orosz kon­zorciumok révén tudnak majd továbbra is munkát vállalni. Ezzel szemben az élelmiszer­kereskedelmi cégek képviselői arról számoltak be, hogy eddigi kereskedelmi partnereik harma­dik piacról, például Szerbiából származó termékeket keresnek. ninuciEO % PAL0C TANYA KÍSYEXDÉGLé Wf * $0eétZÍ út TTJL Tele.fan: BEMENŐ 2914. AUGUSZTUS 11 ~ 19, A menü Am: /fő Ff, ’k.iszáltít&tf&k ft. mm Lenut-föze-léh - wlt %Hnli %m honáUv’ts fizseskm SZERDA pAlnyulyAs fnlniMitn Hi» W TajÁsltves áStkJs VkMmt ~ tnrkm-MA , / / FENTEK Mája ni w sJcAÍeVW Túm iztmpncikA SZMKMT 'KArßark.mnle \it% Az Egészségügyi Világ­szervezet (WHO) pénte­ken nemzetközi egészség- ügyi vészhelyzetnek nyil­vánította a nyugat-afrikai Ebola-járványt, és rendkí­vüli intézkedéseket sür­getett a vírus terjedésé­nek megállítására. Genf. Az ENSZ genfi székhe­lyű szakosított szerve szerint a járvány nemzetközi továbbterje­désének következményei „külö­nösen súlyosak” lehetnek, tekin­tettel az Ebola-vírus fertőzőké­pességére. A járványban eddig csaknem ezren haltak meg négy nyugat-afrikai országban. A WHO kétnapos genfi rend­kívüli ülése után kiadott közle­ményében összehangolt nemzet­közi akciót sürgetett a járvány megállítására. A WHO hasonló vészhelyzetet hirdetett a 2009- es sertésinfluenza-járvány ide­jén is. Margaret Chan, a WHO igazgatója „a nemzetközi szoli­daritásra való felhívásként” érté­kelte a szervezet közleményét, hozzátéve, hogy a világ sok or­szágában remélhetőleg nem üti fel fejét a járvány.- Az érintett országoknak egy­szerűen nincs elég kapacitásuk egy ilyen méretű és összetettségű Libériái munkája közben Ebola-vírussal megfertőződött Miguel Pajares spanyol misszionárius papot különle­ges, zárt hordágyon viszik védőruhás mentősök a madridi III. Károly kórházba, miután a beteg Spanyolország­ba érkezett. Pajares az első spanyol, aki elkapta a halálos vírust, és az első Ebola-beteg, aki Európába érkezett az Ebola-járvány legutóbbi, februári kitörése óta. járványt kezelni. Felszólítom a nemzetközi közösséget, hogy a le­hető legsürgősebben nyújtson tá­mogatást - mondta Chan genfi sajtóértekezletén. A szervezet szerint egyelőre nincs szükség nemzetközi uta­zási vagy kereskedelmi tilalom­ra. Fukuda Keidzsi, a WHO egészségbiztonsági vezetője hangsúlyozta, hogy a fertőzött emberekkel szemben alkalma­zott megfelelő intézkedésekkel meg lehet állítani a járványt. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy még hónapokba telhet az Az Ebola-vírus egyik halálos áldozatának hozzátartozói zokognak a libériái Monroviában. A februárban kitört Ebola-járványban eddig több mint 900 ember halt meg Nyugat-Afrikában az ENSZ statisztikái szerint. Ebola megfékezése.- A helyzet valószínűleg rom­lani fog, mielőtt javulni kezde­ne. Felkészültünk arra, hogy a járvány még több hónapig sú­lyos lesz - mondta Fukuda. A WHO szerint az Ebola- járvány jelenlegi kitörése a leg­súlyosabb, mióta csaknem 40 éve először diagnosztizálták a ví­rust embereknél. Ez részben an­nak következménye, hogy az érintett országokban törékeny az egészségügyi rendszer, és hi­ányoznak az emberi, pénzügyi források és megfelelő eszközök a járvány kezelésére.- A helyzet nagyon súlyos, és eltérő attól, mint amit korábban láttunk. Nagyon sok helyen ütöt­te fel a fejét és terjed (a vírus), egyszerűen több szakemberre van szükség a helyszínen - mondta Heinz Feldmann, az amerikai vírusos és fertőző be­tegségek intézetének vezető virológusa. A WHO szerint már 932 em­ber vesztette életét a márciusban Guineában kezdődött, azóta pe­dig Nigériára, Sierra Leonéra és Libériára is átterjedt járvány­ban. A vírus ellen egyelőre nincs védőoltás, a fertőzött betegek mintegy fele meghal. Egyiptom nem akar segíteni •it» j&h Jeruzsálem Egyiptom nem hajlandó a gázaiak legfontosabb, az arab világ felé vezető kapujának, a rafahi határátkelőnek a meg­nyitásáról tárgyalni, s ezzel rontja az izraeli-gázai tűzszüneti tár­gyalások sikerének esélyét - írta a The Times of Israel című an­gol nyelvű honlap. Az Izrael és a palesztin frakciók között Kairóban egyiptomi közve­títéssel folyó tárgyalásokon az egyik legfontosabb palesztin követelés a Gá­zai övezet izraeli és egyiptomi blokád­jának megszüntetése, amelynek pa­lesztin szempontból kulcskérdése az Egyiptom felé vezető rafahi átkelő meg­nyitása. A rafahi személyforgalmat bonyolí­tó határállomás 2013 júniusa, Moha­med Murszi egyiptomi elnök hatalmá­nak a hadsereg általi megbuktatása óta többet van zárva, mint nyitva. Murszit az iszlamista Muzulmán Testvériség jelölte elnöknek, amely szervezetből a Gázai övezetet uraló Hamász is szár­mazik. Emberjogi szervezetek szerint Rafahnak tavaly július óta 84 százalékkal csökkent a forgalma: míg korábban havonta mintegy negyvenezer utast számoltak ott, Murszi bukása óta átlagosan mindössze 6500-at. Izraelben katonai források szerűit szívesen látnák, ha az övezet gaz­daságilag jobban épülne egyiptomi forrásokra, de Kairó nem kíván tárgyalni Rafah megnyitásáról a kereskedelmi forgalom számára, s Rafah ügyét teljes egészében levette a tűzszüneti tárgyalások napirendjéről. Kairóban csakis úgy tárgyalhatnak a felek a blokád feloldásáról, mintha az kizárólag Izrael és a Gázai övezet ügye lenné, noha Jeruzsálem - szemben Ka­iróval - a legsúlyosabb harcok és az át­kelők bombázása idején sem zárta le a Kerem Salom-i áruforgalmi és az ere­zi személyforgalmi átkelőhelyet. A COGAT, a területet felügyelő izraeli ha­tóság adatai szerint az Erős Szikla had­művelet idején ezerötszáz gyógyszert és különféle árukat szállító kamion, valamint háromezer ember haladt át e két helyen. Összehívnák a magyar-orosz kormányközi bizottságot Nemzetközi egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánították

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom